Perspektívák a sertések precíziós takarmányozásában

Az egyes elemek önállóan is alkalmazhatók a telepeken, de természetesen az egyes rendszerek összekapcsolásával még pontosabb, jobban irányított, biztonságosabb termelést tudunk elérni.

Az állattenyésztési ágazat telepi struktúrája az elmúlt évtizedekben átalakult. A szarvasmarha-, sertés- és baromfi tartók száma csökkent, miközben a telepméret jelentősen nőtt. Az állattartás koncentrálódása mellett számolni kell azzal is, hogy az ágazat egyre kevésbé vonzó, nagy a munkaerőhiány, az erőforrások korlátozottak, így egyre fontosabb az erőforrás-felhasználás hatékonyságának növelése.

Precízen, ellenőrzötten hatékonyabb

További kihívást jelent, hogy a fogyasztók élelmiszer-biztonság és -minőség iránti igénye egyre nagyobb, miközben a társadalom elvárásai az állatvédelem és az állat jóllét tekintetében egyre szigorodnak. E tényezők, valamint az informatika fejlődése és az informatikai eszközök széleskörű elterjedése jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a növénytermesztésben már több évtizede jegyzett precíziós gazdálkodás az állattenyésztésben is megjelenjen.

A precíziós állattartás olyan gyakorlatok sorozatát, rendszerben való működését jelenti, amelyek célja, hogy az ember képes legyen – az állattartó telepek méretének növekedése ellenére is – az állatok igényeinek minél pontosabb nyomon követésére és az állatok szükségleteinek minél magasabb szintű kielégítésére (Vranken és Berckmans, 2017). Ez a feltétele annak, hogy az állattartás hatékonysága maximális legyen. A precíziós állattartás célja nem különbözik a hagyományos termelési technológiákat alkalmazó rendszerekétől, a hatékonyság és versenyképesség érdekében a lehető legoptimálisabb készletgazdálkodást valósít meg. A biológiai hatékonyság növeléséhez a kutatás-fejlesztés eredményeire támaszkodik, melyek a technológiai innováción felül a genetika, a takarmányozás, az etológia és egyéb, az állati termelést befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos új tudományos ismeretekhez kötődnek (Mollo és mtsai., 2009).

A precíziós állattenyésztést (angolban precision livestock farming, PLF) gyakran az angolból vett „smart farming” néven említik. A „smart farming” kifejezés tükörfordítása ügyes/értelmes gazdálkodás, mely igen tömören jelzi mindazt, ami a PLF megvalósítása során a legfőbb cél. A precíziós állattenyésztés döntően innováción alapuló technológiák felhasználásával olyan tartási, takarmányozási és management-rendszert valósít meg, mely a nagy létszámú telepeken is lehetővé teszi az állatok „egyedi gondozását”, a problémák korai felismerését és hatékony megoldását. A sertések esetében elsőként Ahrene (2001) fogalmazta meg az igényt az állatok, mindenekelőtt a tenyészkocák egyedi takarmányozására: „minden egyes szoptató koca különbözik, az általános szabályok alkalmazása egyedi állatokra nem vezet kielégítő eredményre.” Az elv, hogy az állatok szükségletét a lehető legpontosabban elégítsük ki, egyszerűnek tűnhet, azonban ennek gyakorlati megvalósítá-sa korántsem az, hiszen azonos körülmények között tartott, azonos takarmánnyal etetett csoport egyedei között jelentős különbségek vannak a takarmányfelvétel és a teljesítmény tekintetében.

Adatokkal a jobb döntésért

A precíziós állattartás során megfelelő eszközök, szenzorok és informatika segítségével folyamatosan nagy mennyiségű adatot gyűjtenek. Ezek az adatok egyrészt a hagyományos állattartásban is használt adatok (aktuális takarmányfelvétel, élősúly, környezeti hőmérséklet, páratartalom), másrészt olyan információk, melyek korábban talán fel sem merültek – például az állatok viselkedése, hangja vagy testhőmérséklete.


Precíziós takarmányozási rendszer sertések részére

Az így összegyűlt információt számítógépes modellekkel dolgozzák fel, ami adott esetben közvetlen visszacsatolással változtat a technológiai elemeken (ventilláció, hőmérséklet, takarmány-kiosztás szabályozása, stb.), vagy figyelmezteti a felhasználót a döntési helyzetre (pl. ivarzás, állategészségügyi probléma) és a beavatkozás szükségességére. A valós idejű (real-time) adatgyűjtés és -feldolgozás az egyik legfontosabb jellemzője a precíziós technológiáknak. Nem kérdés, hogy ahhoz, hogy pontos információnk legyen a sertések egyedi igényéről az állatok teljesítményét (súly, hátszalonna vastagság, takarmány fogyasztás) folyamatosan, akár naponta többször is mérni kell. A napi többszöri mérés nagyban növeli az adott napra kiszámított érték pontosságát. Az informatikai eszközök és az info-kommunikáció rohamos fejlődésével a telepeken képződő óriási adathalmazok feldolgozása és kezelése ma már nem jelent problémát. Gyakori, hogy a precíziós rendszerek, mint például a környezetikontroll-modul (fűtés, ventilláció), a takarmánykiosztó-egység és az állatok viselkedését követő monitoringrendszer egymással is kommunikál („Internet of Things”: IoT, a dolgok internete), így a számított táplálóanyag-szükségleti értékek tovább pontosíthatók. A modellekkel végzett adatfeldolgozás eredménye, hogy az adatok a felhasználó számára jól kezelhető információvá állnak össze és segítséget adnak az azonnali szakmai döntések meghozatalához vagy a hosszabb távú stratégia kialakításához.

Optimálisan

A precíziós takarmányozás során az a cél, hogy az állatok aktuális táplálóanyag szükségletét a lehető legpontosabban elégítsük ki, ne legyen olyan táplálóanyag, ami korlátozza a sertések teljesítményét, és olyan sem, amit feleslegben adunk az állatnak. Ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha valós adatokkal rendelkezünk mind a takarmány táplálóanyag-tartalmáról, mind pedig az állatok aktuális, napi szükségletéről. Ismert, hogy a hízlalás során az állatok táplálóanyag-igénye folyamatosan változik.

Modellek segítségével pontosan, a hízlalási időszak bármely napjára megadható egy adott teljesíténnyel (genetikai potenciállal) rendelkező állat aminosav-, energia- és ásványianyag- (Ca- és P-) szükséglete. Ezek az úgynevezett dinamikus modellek a precíziós etetőberendezések központi egységeként irányítják, hogy milyen összetételű takarmány kerüljön kiosztásra. A precíziós sertéstelepeken a takarmánykiosztás zárt rendszeren keresztül történik, és az abrakkeverék két vagy több előkeverékből áll, amelyek adott, de naponta változó arányú keveréke az éppen aktuális szükségletnek megfelelő táplálóanyag-tartalmat biztosítják az állatok számára. Ezzel a takarmányozási költségek optimalizálhatók, a sertéshús-előállítás károsanyag-kibocsátása a minimumra csökkenthető. A precíziós sertéstartás és takarmányozás alapja az állatok egyedi azonosítása és az állatok teljesítményének (élősúly, takarmány- és vízfelvétel) folyamatos kontrollja. A takarmány- és vízfelvételben mutatkozó eltérések egyébként is rendkívül informatívak. Ezek elemzése lehetővé teszi az állategészségügyi problémák korai felismerését és a beavatkozást.

Ismeri, támogatja az állatot

A gyakorlati sertéstartásban a kocák számára kifejlesztett precíziós etetőberendezések terjednek a legnagyobb mértékben. Hazánkban is vannak telepek, ahol a vemhes és a szoptató kocák speciális etetőberendezésből jutnak a napi adagjukhoz. A vemhes kocák esetében a precíziós etetők a szociális stresszt is csökkentik, hiszen a csoportos tartásban a korlátozott fejadagok miatt az agresszív egyedek előnyben vannak. A precíziós etetők felismerik az állatokat, és a napi adag felett nem engedik a vályúhoz a kocákat. Így a rangsor végén lévők is hozzáférnek a számukra megadott mennyiségű takarmányhoz, és az etetőberendezésben nyugodtan, mások zavarása nélkül elfogyaszthatják azt. A speciális etetők a szoptatókocák esetében is folyamatosan mérik a takarmányfelvételt, és tárolják az adatokat. Amennyiben a koca takarmányfelvétele nem megfelelő, úgy a rendszer riasztást indít és jelzi, hogy milyen mértékű a kockázati szint. A tenyészállatok precíziós takarmányozása lehetővé teszi a problémás egyedek tenyésztésből való kizárását, növeli a kocák hosszú hasznos élettartamát, és javítja a szaporasági teljesítményét.

Gazdasági, környezeti előnyök

Összefoglalva elmondható, hogy a sertések precíziós takarmányozása növeli a sertéshús-előállítás biológiai hatékonyságát. Ez mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból kívánatos. A precíziós rendszerek használatával a nagy létszámú telepeken is növelni tudjuk az állatjóllétet, és jelentősen csökkenthető az állategészségügyi problémák kifejlődése. Ez nagymértékben hozzájárul az élelmiszer-biztonság javításához és a minőségi sertéshús-előállításhoz, támogatja a fenntartható és a társadalmi elvárásoknak megfelelő termelést. A PLF beruházásigénye jelentős, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a precíziós gazdálkodás sok elemből áll, melynek része a tartástechnológia, a takarmányozás, az állatok folyamatos nyomon követése, az állategészségügyi státusz folyamatos ellenőrzése, a teljesítmény, az állatjóllét kontrollja. Ezek önállóan is alkalmazhatók egy-egy telepen, de természetesen az egyes rendszerek összekapcsolásával még pontosabb, jobban irányított, biztonságosabb termelést tudunk elérni. A jövő kihívása éppen abban rejlik, hogy a keletkező hatalmas adathalmazok (Big Data), hogyan használhatók a rendszer továbbfejlesztésére.

A cikk a Kaposvári Állattenyésztési Napok keretében rendezett SMART Farm Konferencián (2018. szeptember. 28.) elhangzott azonos című előadás alapján készült. A szerző részt vesz az Európai Unió Horizon2020 programjának támogatásával megvalósuló Feed-a-Gene kutatási programban (nyilvántartási szám: 633531), melynek célja – többek között – precíziós takarmányozási rendszerek fejlesztése.

https://www.feed-a-gene.eu/

Dr. Halas Veronika

egyetemi docens

Kaposvári Egyetem

Tartalom közti banner a cikk végére
no