Piaci és morális kényszer a fejlesztés

Borítókép

Nemcsak komoly termelési, hanem jelentős megtakarítási és környezetvédelmi előnyei is vannak-lennének a hazai zöldség-gyümölcságazat technikai-technológiai fejlesztésének.

…hogy ne kelljen a felét eldobni

Szakértői becslések szerint a világon termelt élelmiszer 30-40%-a a szemétben végzi. Szakértők szerint ráadásul ez a mérték meghaladhatja az 50%-ot is – jelentős mennyiségű élelmiszer-alapanyag ugyanis még azelőtt tönkremegy, hogy a piaci asztalokra vagy a boltok polcaira kerülne. Ennek oka a rossz betakarítási technológia, illetve a szüretelési eszközök, gépek alacsony műszaki színvonala, korszerűtlen volta: a szedési-betakarítási eljárásoktól egészen a hűtési, szállítási eszközökig, megoldásokig. Miután az élelmiszer-termelés közismerten környezetterhelő ágazat, a termelés hatékonyságának növelése nemcsak humánélelmezési, hanem ökológiai – azaz erkölcsi – fontosságú is.

Harmados növekedés lehetne

A magyar zöldség-gyümölcságazatban is komoly nagy tartalékok vannak, miután a magyar termelési színvonal messze nem éri el a nyugat-európai nívót. A versenyképesség javítható lenne az öntözés fejlesztése mellett a post harvest technológiák (szüretelés, tárolás, osztályozás, szállítás, feldolgozás stb.) fejlesztésével. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) becslései szerint 1 millió tonnás termelésnövekedés is elérhető lenne a jelenlegi termőterületeken – igaz, ehhez szükség volna az említetteken túl a termelői szervezeteknél és az az adópolitikában is végrehajtott változásokra.

A magyar zöldség-gyümölcságazat elsődleges kibocsátása összességében évente bőven meghaladja az 1000 milliárd forintot, és 2,5 millió tonnát meghaladó mennyiséget állít elő, amelynek ráadásul az ötöde exportképes termék.

Tartalom közti banner a cikk végére
no