Väderstad Tempo: precizitás – nagy munkasebesség mellett is

A Tolna megyei Kajdacs község határában, valamint a környező településeken gazdálkodik a Kajd-Mező Kft., négyezer hektárnyi, alapvetően sok részre szabdalt területen. Ambrus Krisztián növénytermesztési vezető volt segítségünkre a termesztett kultúrák, a talajművelési szemlélet, illetve a gépesítés bemutatásában.

-Milyen adottságai vannak a vállalkozás területeinek, hogyan sikerült a szezon?

-Változatos talajadottságokkal rendelkezünk, a homoktalajtól az öntéstalajig minden megtalálható itt. Hagyományos vetésforgóval dolgozunk, őszi árpát, őszi búzát, de hobbijelleggel még őszi zabot is termesztünk, az olajosok közül repce, napraforgó, szója szerepel a növények között, és természetesen a kukorica sem marad ki. A repcénél országos tendencia a visszaesés, mi azonban máshogy gondolkodunk: 800 hektáron vetettük, és most várjuk a meteorológusok által ígért esőt. A szója 65 hektáron került földbe; azt már egy idei beszerzésű Väderstad Tempóval vetettük.

Az őszi árpával elégedettek vagyunk, kiemelkedően jó eredményű volt a terméshozam, pedig a homokosabb területekre került. Az őszi búza sajnos idén nem szerepelt jól – hosszú tenyészidejű fajtával dolgozunk, és nagy területen megsültek az állományok, közepes lett az eredmény. A repce jónak mondható, a napraforgó szintén pozitívnak tűnik, pedig ezt egy komoly jégkár és vadkár is érte. A kukorica a környéken 30–50 mázsás eredményeket hoz hektáronként, szerintem nálunk sem lesz sokkal jobb…

-Önöknél mi a technológia: forgatni vagy nem forgatni?

-Még megvannak az ekéink, de okszerűen használjuk őket: napraforgó és szója előtt szántunk, de csak akkor, ha az elővetemény kukorica volt. Minden más alkalommal lazítunk, az esetek körülbelül 75%-ában.

-Gépek tekintetében milyen eszközöket használnak a svéd gyártótól?

-Három vetőgépünk van tőlük, egy 12 soros Väderstad Tempo, amit 75 és 45 cm-es sortávban használunk. Ez utóbbi sortávot a szóján kívül repcében is alkalmaztuk, hektáronként 400000 csírával vetettünk. A másik két vetőgép Rapid, egy 8 és egy 6 méteres, ezeket használjuk repcében és kalászosokban is. A Väderstadtól van még egy Biodrill aprómagszóró egységgel ellátott 8 méteres Carrier is, amit az EU-s követelményeknek megfelelő zöldítés során használunk, illetve a nyári tarlóhántáskor.

-A vetés műveleteinél a Väderstad két fő gépét is használják, nem is kis területeken. Mik a tapasztalataik ezekkel kapcsolatban?

-A Tempót még csupán egy szezonon keresztül használtuk, ám ebben a rövid időszakban sem tapasztaltunk semmilyen negatívumot a géppel kapcsolatban. Nagyon precíz a nagy munkasebesség mellett is. A vetőmagnormák és a mikrogranulátum-szóró beállítása pillanatok alatt elvégezhető, így sokkal pontosabban tudunk vele dolgozni, mint a korábbi gépekkel. Repcevetésnél a sortisztító tárcsák nagyon szépen kitakarították a szalmát a vetőtárcsák előtt, és oda került a vetőmag, ahová kellett.

A Rapidokban kedvelem, hogy jól tartják a munkamélységet és a vetőmagnormát, akár repcénél is. Egyszerűen lehet a gépet beállítani, és a tárcsák kopására sincs panaszunk.

A Carriert arra kell használni, amire való, tarlóhántásban például utolérhetetlen, a kapillárisokat zárja, a nagy tömörítőhengerrel tökéletesen tömörít vissza.

-Milyen a gépek teljesítményigénye?

-Mind a két Rapidot és a Tempót is 370 lóerős géppel húzzuk. A mi domborzati viszonyainkhoz kell hogy legyen kis tartalék az erőgépben.

-A gépkezelők mennyire könnyen tanulták meg a gépek használatát?

-A 8 méteres Rapidot kicsit nehéz volt beilleszteni a 36 méteres művelőnyomhoz, főleg amikor egy nagyobb tábla este félbemaradt… Emiatt figyelni kell, de a hatméteresnél és a Tempónál semmi gond nem volt. Annyit azért hozzátennék, hogy egy 22 és egy 27 éves kolléga dolgozik velük, őket már nem ijeszti meg egy érintőképernyős technika használata.

-Szerepel-e további Väderstad eszköz beszerzése a beruházási tervekben?

-Egy kisebb, függesztett vetőgép még elférne a flottában, ez főleg a szolgáltatási üzletágunkban lenne hasznos segítség.