St. Gallen: újraélhető a kalandozások kora

Eleink a 719-ben alapított, ma már kelet-svájci Sankt Gallen-i apátságot többször is szerencséltették 924 és 933 között, amelynek máig világhírű, kézzel írott krónikáit miattunk kellett a Bodeni-tó egyik szigetére menekíteni. Érdeklődésünk az utóbbi időben mintha kissé lankadt volna, pedig van itt látnivaló bőven!

OLMA – a vásárközpont

A mezőgazdasági vásárok, kiállítások iránti igény a II. világháború alatt, 1943-ban született meg ebben a semleges országban. Az Ostschweizerische Land- und Milchwirtschaftliche Ausstellung (OLMA) 1946-tól államilag is elismert. Aki idén, február 23-26. között meglátogatta Svájc legnagyobb, évenként megtartott tehenészeti és állattartás-gépesítési bemutatóját, a Tier&Technik kiállítást, nem hinné el, hogy mekkora fejlődésen ment keresztül a most már 11 csarnokkal büszkélkedő kiállítótér. Jogi személyiségük is impozáns: ennek az első hallásra rendkívüli vásári „szövetkezetnek” nemcsak St. Gallen és az egész kanton, hanem további hat szomszédos kanton, illetve a Liechtensteini Nagyhercegség is tagja.

Most... .....és 1943-ban

Más, mint a többi

A 33.000 – többségében szakmai – látogatónak 480 kiállító szolgált bőséges látnivalóval a tenyészállatoktól kezdve az istálló- és majorsági felszereléseken keresztül egészen a takarmány- és a gyümölcstermesztés speciális gépeiig. A jellegzetes, svájci barna tehenek tenyésztői érdekközössége, az IGBS a szarvasmarhák bemutatását árveréssel kötötte össze. A négynapos vásár fénypontja volt ez az esemény, amely a közelből és távolból összesereglett résztvevőknek nemcsak esztétikai élményt, hanem komoly üzleti sikereket is hozott. Bemutatkoztak a legfontosabb tejhasznosítású és húsmarha-fajták, szemléltetve a nemesítésben elért eredményeket. A szakmai közönséget előadások formájában is megismerkedhetett a szarvasmarha-tenyésztés eddigi eredményeivel, a jövőbeni célkitűzésekkel és kihívásokkal.

Két különleges kérdéskör is szerepelt a programban: Megporzás mint szolgáltatás, illetve Drónok a mezőgazdaságban címmel. Ilyenkor választják meg az év agrárkiválóságát is, aki ezentúl büszkén viselheti az Agro-Star Suisse 2017 címet. Mi most elsősorban a szarvasmarhákról szólunk, és a különlegességekről tájékoztatjuk olvasóinkat.

A svájci barnának már csak angol neve van?

Svájc, Németország és Ausztria meghatározó fajtája a mai napig a svájci barna, amely a szimentáli után a legnagyobb számban tenyésztett kettőshasznosítású marha. A fajtát azonban az USA-ban fejlesztették a 80-as évek végén „Brown Swiss” néven tökélyre. A nagytestű – 550-650 kg súlyú – tehén évi 8000-9000 kg teje kedvező állagú (zsír 4,2-4,5 %, fehérje 3-3,6 %). A borzderes teje a sajtgyártás szempontjából mind koncentrációját, mind fehérje-összetételét tekintve igen előnyös, így azon tenyésztők körében népszerű, akik a megtermelt tejet saját maguk dolgozzák fel. Fajtatisztán, de különösen a holstein-fríz keresztezési partnereként az utóbbi években előtérbe került.


A tehenek tőgyszépségversenyének eredményhirdetése

Az Einsiedeln-i kolostor szerzetesei már ezer évvel ezelőtt elkezdték a fajta tenyésztését. A zord környezeti feltételek és a hegyvidéki tartásmód mellett a természetes szelekció és a céltudatos tenyésztői munka révén egy olyan kiváló fajta alakult ki, amelyet külföldön is igen nagyra értékelnek. Erős végtagjai és körmei képessé teszik arra, hogy a sovány legelőjű, nehéz terepen is ki tudja elégíteni takarmányszükségletét. Jól kiegyensúlyozott testfelépítésének köszönhetően, hosszú élettartamú. Nem csoda, hogy a kiállításon megtartott árverésen rekordáron – 7.300 CHF – kelt el az Ennetbühl-i Markus Wickli-Müller Genox-Boy Wicky bikája, amelyet három másik szarvasmarhával együtt külföldi tenyésztők vásároltak meg. Az eladott 20 állat átlagára 3.337 CHF volt, az egységnyi spermáé pedig 450 CHF.


Aubrac, a húshasznú svájci barna

Az IGBS meglepetése a svájci „Aubrac” húsmarha-fajta legújabb nemesítési eredményeinek bemutatása volt.

Az idei fajtagyőztesek


Eredeti svájci barna


Jersey


Holstein


Angus

Drónok juttatják célba a világ legkisebb petefürkész-darazsait


A látogatók maguk is „drónpilóták” lehettek

A programozható drónokkal olyan kényes és igényes feladatok is megoldhatók, mint a kukoricamoly és a káposzta-bagolylepke elleni, a rajzás időpontjára időzített védekezés. Kiváló biológiai megoldást kínálnak a Trichogramma petefürkész-darázsak, amelyek különböző lepkefajok petéibe rakják le saját petéiket. A darázs lárvája fejlődése közben elfogyasztja a lepkepetét. A kikelt Trichogramma újabb lepkepetén fog élősködni. Ő a világ talán legkisebb rovara, mérete 0,5 mm körül van, szabad szemmel alig látható. Kijuttatásuk polisztirol kapszulákban történik: egy kapszulában 1200-1500 darab bábállapotban levő Trichogramma van, amelyek majd egy 30-40 m átmérőjű körön belül megkeresik a lerakott lepkepetéket, és parazitálják azokat. Az előírt dózis kukorica esetében 75 kapszula hektáronként úgy, hogy minden 16. sorban 11 méterenként kell egy kapszulát a növény töve mellé kihelyezni – ideális feladat egy drón számára!


A petefürkész-kapszulákat kiosztó drón


A célba juttatott petefürkész darázstenyészet

Megporzás pénzért: BeeFarmer

A viráglátogató rovarok tevékenysége a gyümölcstermesztésben nélkülözhetetlen. A különböző vadméhfajok értékes megporzók lehetnek, ha egyedsűrűségük megfelelő. A kiállításon szolgáltatásként – de akár kerti látványosságként is – szelíd „vad” méheket kínál a BeeFarmer cég. Ezek nem kolóniában élnek, nem csípnek, az emberi eleség vagy az édes ital nem csábítja őket.


Faliméh „kaptár” a BeeFarmer standján

A faliméhek (Osmia Cornuta) és a kőművesméhek (Chalicodoma muraria F.) bábjai a kifejlődésükhöz legalkalmasabb kiszerelésben kaphatók. Jellegzetes tulajdonságuk, hogy homokszemekből, földrögökből kőkemény kamrákat építenek agyagfalakba. Ezek az építmények falához csapott sárrögökhöz hasonlítanak. Ezek a méhek elsősorban nem mézet gyűjtenek, hanem inkább nektárt, miközben a potrohuk aljának szőrzetével sokkal eredményesebb beporzást végeznek, mint a mézelő méhek. Közreműködésükkel nemcsak a terméseredmény, hanem a gyümölcsök minősége is javul.


Faliméh munka közben

A megporzást biztosító hasznos rovarok mellett felhívták a figyelmet egy invazívan terjedő, idegenhonos kártevő légyfajra, a pettyes- vagy foltosszárnyú muslicára (Drosophila suzukii). A faj nagyon gyorsan terjed Európa-szerte, terjedését megállítani jelenlegi tudásunk alapján nem lehet. Más muslicákkal ellentétben a pettyesszárnyú muslica nem a rothadó, túlérett gyümölcsöket, hanem elsősorban a friss vagy még érésben levőket keresi fel petézés céljából. A nőstény hegyes, fűrészes tojócsöve segítségével felszakítja a vékonyabb héjú bogyós növények termését és belepetézik. A fóliával védett cseresznyeültetvényt (képünkön) az oda betelepített vadméhek porozzák meg, ahhoz a kártékony muslica nem férhet hozzá. A sötét háló jégverés és a madarak kártétele ellen véd.


Fóliával védett, vadméhekkel megporzott cseresznyeültetvény

Agro-Star Suisse 2017: Simon van der Veer

A Schweizer Bauer olvasói 10 jelölt közül választhatták ki őt. Az indokolás szerint „különös öröm egy olyan fiatal, aktív gazdát kitüntetni, aki saját gazdaságában folyamatosan új eljárásokkal, új termékekkel kísérletezik, nem csekély ráfordítással. Innovatív projektjei a szociálisan kedvezőtlen helyzetbe került emberek számára is új lehetőségeket teremtenek.”


Az év gazdája

Simon van der Veer a gyakorlatias mezőgazdasági szakképzésből is részt vállal. Gyakori médiaszereplésével, véleménynyilvánításával hozzájárul a svájci mezőgazdaság eredményeinek nemzetközi elismertetéséhez.

Gépek és hangulat

Az állattartást kiszolgáló technika természetesen jelen volt, de ezen a téren igazi nagy újdonság nem volt látható. A takarmánytermesztés és betakarítás eszközei, a szilárd- és hígtrágya-kijuttató gépek, istállóbeli szellőztetők és hőlégfúvók, a traktor teljesítményleadó tengelyéről működtethető, vészhelyzetben használható generátorok jelentették a kínálatot.


Műanyag csillag játékos kedvű sertéseknek


Csőfüggönyös hígtrágya kijuttató

A látogatók színvonalas ellátását 9 vendéglő és sramli-zene még élvezetesebbé.


Hamisítatlan sramli-zene

Jövőre – 2018-ban – február 22-25. között kerül sor a 18. alkalommal a következő Tier&Technik rendezvényre. A most zárult – és csak a különlegességek oldaláról megközelített – kiállítás honlapja: www.tierundtechnik.ch.

Dr. Tátrai György

Tartalom közti banner a cikk végére
yes