Syngenta Seeds napraforgó hibridek terméseredményei az állami regisztrációs kísérletekben 2010-ben

Talán nem mindenki tudja, hogy a napraforgó állami regisztrációs kísérletekben a köztermesztésben lévő Syngenta hibridek standarként, illetve kontrollként szerepelnek szinte minden kísérleti csoportban.

 

Standar

 

A standardok kijelölése az MGSZH részéről hivatalosan történik, melyeknek feladata a hazai regisztrációs termésküszöb meghatározása.

Tehát csak azon új hibridek kapják meg az állami regisztrációs minősítést, amelyek a standard hibridek termésszintjét elérik, illetve meghaladják.

Éppen ezért standard hibridként olyan hibridek alkalmazhatóak, amelyek egyrészt a legmagasabb terméspotenciállal rendelkeznek, másrészt pedig a köztermesztésben meghatározóak.

 

 

Tehát önmagában már a standard hibridként való szereplés kitüntetett szerepet kölcsönöz az adott hibridnek, másrészt pedig kiváló lehetőséget nyújt számunkra az új versenytársakkal történő folyamatos megmérettetésben.

A standarként való szereplés legfontosabb olvasata pedig talán az, hogy a független és hivatalos eredmények transzparenssé, átláthatóvá teszi hibridjeinket a köztermesztés számára, ezen keresztül pedig még hitelesebbé cégünket, a Syngenta Seeds-t.

Természetesen a versenytársak részéről is vannak kijelölt standard hibridek a különböző kísérleti csoportokban, melyek szintén hasonló kitüntetett szereppel rendelkeznek.

A kísérletek eredményei

 

A 2010-es év komoly megpróbáltatásai után, és az országos terméseredmények ismeretében rendkívüli fontossággal bírnak termelői szempontból a 2010-es állami regisztrációs kísérletek eredményei.

Amiért ezt állítjuk, az az összemérés lehetősége, hiszen itt nem önmagukban, vagy szűk összehasonlításban jelennek meg a hibridek, hanem komplett versenytársi összevetésben.

Mindjárt a végén kezdve, hibridjeink kiváló teljesítményt értek el, hiszen a 8 köztermesztésben lévő napraforgó fajtánk közül 5 csoportelsőként végzett (NK Kondi; NK Brio; NK Neoma; NK Sinfoni; NK Ferti*).

 

Valamint új hibridként a Tutti, ami az NK Kondi magas olajsavas változata szintén az élen található.

 

Ez azt jelenti, hogy ezekben a kísérleti csoportokban nincs olyan regisztrációra jelölt hibrid, amely elérte volna a felsorolt hibridjeink termésszintjét, továbbá a 2011-es vetőmag ajánlatunkban szereplő 9 hibridből 6 hibrid a hazai állami napraforgó kísérletekben a legmagasabb teljesítmény potenciállal rendelkezik.

 

Állami kísérletek

 

Az állami kísérletek kivitelezése összehasonlítva a nagyüzemi technológiával – bár kontrolláltabb technológiai keretek között zajlanak – az időjárási és környezeti tényezők vonatkozásában teljesen megegyeznek.

Tehát a kísérletekben vizsgált hibridek évjárati termőképessége agrotechnikai hiba nélkül, de az évjárati sajátosságoknak megfelelően nyilvánul meg.

Tisztán láthatjuk tehát, hogy önmagának az időjárási feltételeknek milyen hatása volt a hibridek terméspotenciáljára.

Az elemzés ugyan nem termőhely specifikus, hiszen nem ugyanazon kísérleti helyekről származnak az összesített eredmények a két különböző évből, de hozzávetőlegesen elmondható hogy a Syngenta hibridek tekintetében idén átlagosan 4%-al csökkent a kaszattermés a 2009-es évhez képest.

 

Agrotechnikai elemek

 

Ha megvizsgáljuk az országos napraforgó terméseredményeket (2009: 2,35 t/ha; 2010: 1,97 t/ha), akkor a különbség ennél sokkal nagyobb számot mutat, több mint 16%-ot.

A terméskiesés a fenti gondolatmenetből egyértelműen olyan agrotechnikai elemekre vezethető vissza, melyek feltétlenül összefüggésben vannak a nagy mennyiségű csapadékkal.

Ugyanakkor mégsem ragadható ki önállóan egyetlen elem sem „bűnbakként”, mivel mindenképpen komplex hatásokról volt szó 2010-ben.

A korábbi években is hasonlóan kimagasló eredményeket értek el napraforgó hibridjeink, melyek tisztán mutatják azok termésstabilitását a legkülönbözőbb évjáratokban.

A köztermesztés által a Kleffmann piackutatása alapján 2010-ben 61%-ban használt Syngenta hibridek az elmúlt 10 évben piacvezetők lettek, nem véletlenül, hiszen eltérő évjáratokban tudták, és tudják biztos, jövedelmező alapját adni a hazai napraforgó termesztésnek.

 

Kovács Attila
termékfejlesztő mérnök, olajos növények