Szigorú szelekció a jó üzlet alapja

Borítókép

A Vas megyei sertéstenyésztelepen nemcsak a tisztaság meggyőző, hanem a családi összefogás derűje is

Épületasztalosból lett az ország egyik leginkább elismert és számos szakmai díjjal méltatott sertéstenyésztője. Az első hallásra szokatlan fordulat magyarázata a sok évtizedes tapasztalatban van: Fekete József gyanógeregyei telepén három generáció szaktudása és állatszeretete eredményezi nemcsak a sertésről való gondoskodás minőségét, hanem a vásárlók iránti elkötelezettség motívumait is. Látogatásunknak persze nem a múlt, hanem a folyamatos jelen ad magyarázatot, miután a Fekete-gazdaság nemrég, a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen elnyerte a fajtatisztasertés-tenyésztők nagydíját is.

A rendszerváltások sem szakították meg a hagyományt

– Már a nagyszüleim is gazdálkodók, állattartók voltak, és ha a háború utáni államosítással nem veszik el tőlük mint kulákoktól a gazdaságot, akkor mondhatnánk, hogy majdnem százéves múltú nálunk ez a hivatás – vág a közepébe Fekete József, amikor kávé mellé ülünk az idillikus nevű Gyanógeregye melletti telep szociális épületében. A hagyományt azonban a szocialista rendszer sem tudta eltörölni a családban, így amikor a demokratikus rendszerváltás lehetővé tette, vagyis az 1990-es évek elején ismét az egyéni-családi gazdálkodás felé fordították a szekeret. – Bár épületasztalosnak tanultam és készültem, a rendszerváltás után hamar megszűnt a munkahelyem. Közben a család a termelőszövetkezetből kapott vagyonjeggyel a gazdálkodás megindítása mellett döntött, így minden afelé mutatott, hogy a mezőgazdaság marad továbbra is az életünk...

Piaci mélypont motiválta a váltást

Ekkor azonban még nem a sertés-, hanem a szarvasmarhatartás tűnt ígéretesebbnek a Vas megyei család számára: a csupán 10 koca mellett nagyobb fejősterhén- és bikaállományt neveltek, lovat tartottak. Az újabb fordulatot a 2000-es évek tejpiacának összeomlása, a hízómarhatartás gazdaságtalan volta s nem utolsósorban a marhaállományokat fenyegető kéknyelv- és agyvelőgyulladás-betegség hozta el. – A tizenhét állatunkon volt tizennyolcezer forint nyereség... Egy életre úgy döntöttünk, hogy elég volt a szarvasmarhából, és teljes erővel a sertéstartás felé fordultunk. Huszonöt, aztán negyven kocánk lett, és mire megkaptuk a törzstenyészet-minősítést, addigra már 50-60 kocánk is volt. Természetes, hogy alapítói lettünk a fajtatiszta sertéseket tenyésztő hazai egyesületnek, és azóta is maximális komolysággal foglalkozunk ezzel.

Egyfelől szigor, másfelől jó bánásmód

Fekete József ez utóbbi szavait a telepen uralkodó esztétikai-higiéniai állapotok is megerősítik. A hazai sertéstelepeken itt-ott még sajnos ma is tapasztalható bűznek, takarítatlanságnak és rendetlenségnek itt nyoma sincs: az udvar szinte irodaépület-tiszta, a meleg ellenére a levegő friss, az állatok elhelyezése tiszta és komfortos, de még a takarmánytároló kis helyiségben is katonás rendben állnak a zsákok, a kis keverőgép pedig szinte pormentesen tiszta. – Részben ezért is olyan barátságosak és nyugodtak az állataink. Úgy gondolom, ahogy mi bánunk velük, ezek úgy bánnak az emberrel is: ha vannak is néha szeszélyesebb kanok például, a legtöbb sertésünk barátságos, érdeklődő, kezes – mondja József, éppen egy hatalmas lapály impozáns orrát vakargatva. A biztonságos és tiszta környezetről egyébként – fűzi hozzá, havonta rágcsálóirtó szakcég is gondoskodik, a legyeket speciális készítmény tartja teljesen távol. – Maguktól is azért kértem a fokozott elővigyázatosságot már a látogatásuk előtti hetekben, és a védőfelszerelést is azért kell kötelezően felvenni, mert a törzstenyészetben joggal elvárható 8-as mentesség mellett nem szabad, hogy baktérium vagy bármilyen fertőzés bekerüljön az állatok közé!

A legjobb források erősítik az állomány genetikáját

A Fekete-gazdaság egyik fő profilja a magyarlapály-tenyésztéshez kötődik. Fekete József szerint ennek a fajtának a húskihozatala, tejtermelése a legideálisabb. – Mert ahol nagy a tejtermelés, ott jellemzően a szaporaság is kedvezően, jövedelmezően alakul. Nálunk a koca 14-18 malacot szül egy ellésben, 14 a felnevelt állatok átlagszáma. Az állataink szép hosszúra, magasra nőnek, és gyakran megközelítik a kétmázsás súlyt. Az első magyarlapály-állomány alapját a veszprémvarsányi téeszből vásárolt állatokból hoztuk létre, és norvég fagyasztott spermát használunk azóta is. Azt tapasztaljuk, hogy a norvég és magyar lapályvonal 2-3 generáción át hozza a legjobb eredményt. A kocasüldő már csak saját, a kansüldő-állományt pedig a világ legjobb francia és német tenyészeteiből hozzuk létre – foglalja össze a tenyésztelep-vezető.

Ma egyébként 60 magyar lapály koca, 20 hampshire, 20 piretrain, illetve szintén 20 duroc sertés található a gyanógeregyei telepen. Emellett a telep büszke a hampshire és a piretrain keresztezésével létrehozott, magyar konstrukciót jelentő hungahib39-es hibrid terminál kan süldő állományára is. Ennek az állománynak a folyamatos vérfrissítéséhez a legjobb minősítésű osztrák piretrain kocasüldőket vásárolják; a maximális genetikai fejlesztés érdekében a legjobb németországi tenyészkanok és saját állományuk legjavának igénybe vételével. E hibrid leginkább fontos vonása a gazdaság szempontjából a jó tömeggyarapodási mutató, ami életnapi súlyban kifejezve 800-900 grammot, hízónapok vonatkozásában pedig 900-1100 grammos gyarapodást jelent.

Díjak. Sertéstenyésztési nagydíj a gyanógeregyei tenyésztelepnek

A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete 22 kocasüldő csoporttal, 12 kansüldővel, 4 hízó csoporttal, 1 vemhes süldő csoporttal, 1 koca 15 malacával és 1 óriássertéssel vett részt a bemutatón. Összesen 96 tenyészsertés került bemutatásra és bírálatra. A kiállítás Sertéstenyésztési Nagydíját Fekete József gyanógeregyei tenyésztő nyerte a 108-as katalógusszámú piretrain X hampshire kansüldőjével, aki az állat bemutatásáért a kiállítás legszebb kansüldője díjat, valamint két első és második díjjal a legeredményesebb kiállító díját is megkapta.

Családi és szakmai tanács segít a szelekcióban

Látogatásunk végén természetesen felkeressük a malacnevelő-részleget is, ahol – ha nem is meglepő, de váratlan módon – ugyanaz a kifogástalan rend és tisztaság fogadja stábunkat. – Ebben az épületben a valóságban 440 férőhely áll rendelkezésre, de itt is nagyon ügyelünk arra, hogy a férőhely valóban az állat számára is megfelelő legyen. Ezért csak 370 malacot nevelünk itt, visszavesszük a létszámot, megfelelő környezetet teremtünk, mert nekünk is érdekünk, hogy a takarmányfelvételt optimalizáljuk, a malacok közérzetét javítsuk. Van malacunk, amelyik már három-, van, amelyik 5-6 hetesen kerülhet leválasztásra. Jók a súlygyarapodási mutatóink is, napi 500-700 gramm. Sokkal jobb termelési képesség várható el egy állattól, ha tiszta környezetben él – fejti ki Fekete József.

Az előválogatás már megkezdődik, több rostán választják ki azokat a példányokat, amelyeket tenyészállatként hasznosítanak majd, s azokat, amelyek vágóhídra kerülnek. A kiválasztás többlépcsős folyamata egyébként József szerint ugyanúgy igényli a családi kupaktanácsot, mint a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete szakemberének jelenlétét. – Mindig, mindannyian és folyamatosan tanulunk abból, melyikünk hogyan vélekedik egy-egy állat kapcsán – teszi hozzá a tenyésztésvezető. Ez is része volt annak a hagyománynak, amelynek révén a telep megszerezte előbb az ellenőrzött, majd 2005-től a hivatalosan is megerősített törzstenyészet címet.

Akkor járunk jól, ha az üzletfeleink elégedettek

Mindezek után nem csoda, hogy az üzletpolitikájuk és tenyésztési elveik motivációja is magasan tartja a lécet. – Nálunk nagyon szigorú szelekció működik: csak a legjavát, az állataink öt-hat százalékát adjuk el a partnereinknek. Ahhoz tartjuk magunkat, hogy mi, az eladók is akkor járunk jól, ha az üzletfeleink elégedettek: jól kell hogy járjanak a velünk való együttműködéssel, különben a kapcsolatnak hamar vége – összegzi hitvallásukat Fekete József.

– Szokták mondani, hogy a vér nem válik vízzé. A mi esetünkben ez pontosan így van, már három generáció óta. Mindig is közel állt hozzánk az állatok szeretete, tenyésztése, és mindannyiunknak öröm, amikor látjuk-halljuk, hogy a vevőknek is örömet okoztunk a tenyészállatainkkal – mondja búcsúzóul Fekete József. S hogy a családi tradíció folytatására máris jó kilátások vannak, arra felesége mellett a két vidám, mosolygós gyermek a bizonyság: József 12 éves lánya és 8 éves fia is kiveszi a részét a napi munkából.

Tartalom közti banner a cikk végére
no