fbpx

…csak viszi az időmet, az energiámat, a pénzemet

Írta: Sándor Ildikó - 2019 április 09.

Vajon polihisztornak kellene lenni a mai gazdálkodónak?

Nemcsak a mezőgazdaság, de multicégek vállalatirányítása vagy akár a legkisebb közösségünk, a család is úgy alakult ki talán a kezdetek óta, hogy mindenki azzal foglalkozik, amihez a legjobban ért. Erre a törvényszerűségre alapozza szolgáltatásait az Agrárközösség, miközben rámutat arra a tényre, hogy a mai kor gazdájának egyszerre kellene könyvelőnek, pályázatírónak, bankárnak, mérnöknek is lennie. És akkor vajon mikor termel?


Felvételeink: www.agraragazat.hu/galeriak

Agrárközösség – MKB Bank Roadshow 2019

10 éves tapasztalat, szakértő csapat és több mint 1300 elégedett ügyfél igazolja az igényt és a sikert, és az idei roadshow hódmezővásárhelyi állomásán mi is láttuk: hiánypótló és komplex szolgáltatásról van szó. Az Agrárközösség 9 üzletága között van olyan szakterület, ami a mindennapi, bürokratikus terheket veszi le a termelő válláról, de van olyan üzletág is, ami a termelésben nyújt szakmai segítséget technológiai, tápanyag-utánpótlási vagy épp növényvédelmi kérdésekben.

Megnyugtató vagy elrettentő példák – ízelítőként

Az új földtörvény életbelépése után 39 nappal vajon tudta-e mindenki, hogy a hatályban lévő, érvényes felesbérleti szerződésben lévő időpontot meghosszabbítani már tilos, és 2028. december 31-én automatikusan mind megszűnik? Vagy, hogy földvásárláskor a szomszédom valóban a szomszédom lesz még akkor is, ha történetesen településhatár van közöttünk?

Leáldozóban lenne a klasszikus könyvelői szakma? Digitalizáció, e-számlák, ügyfélkapu, cégkapu, e-papír, Ellugy: ilyen, és ehhez hasonló kifejezésekkel szembesül ma már egy könyvelő a mezőgazdaságban is. Az utánajárás és a könyvelőnk ellenőrzése elengedhetetlen a folyamatos változások kapcsán, kivétel persze, ha 100%-ig biztosak vagyunk benne, hogy naprakész információkkal és nem mellesleg némi mezőgazdasági vénával is rendelkezik könyvelőnk.

A pályázatok sikere gyakran már az ötletnél eldől, a kérdés csak az, hogy egyáltalán felmerül-e a gazdában, mikor egy új kiírás „lázba hozza”: van-e létjogosultsága a beruházásnak? Ismeri-e annyira a piac reakcióit, hogy arra kapacitást emeljen? Van-e idő a referenciák áttanulmányozására? Egyszóval átgondolta-e azt a projektet? És csak ezek után következik a finanszírozási háttér vizsgálata…

A szervezők (www.agrarkozosseg.hu) célja nem az volt, hogy mindenki kardjába dőljön, hogy mit csinál rosszul, hanem, hogy a gazdák felismerjék, mi az, amivel személyesen használnak legtöbbet a gazdaságuknak, és mi az, amit célszerűbb inkább kiszervezni. Ha azt tervezik, hogy változtatnak az eddigi gyakorlatukon, a rendezvénysorozat már elérte célját.

„Távol állt tőlem a mezőgazdaság”

Az interaktív rendezvényen hamar kiderült, hogy a jelenlévők többsége már a kilenc üzletág valamelyikét közelebbről is ismeri. Beszélgetőtársamról, Mucsi Attiláról hamar kiderült, hogy azon kevesek egyike, akik nem rendelkeznek mezőgazdasági múlttal, gazdálkodó ősökkel, viszont beházasodott egy gazdálkodó családba, és ahogy fogalmazott: „ez a világ hamar magával ragadta”.

Apósom legalább 30 éve mezőgazdasággal foglalkozik, és egyre nagyobb fejtörést okozott neki, hogy kinek adja át gazdaságát majd. Jómagam menedzser múlttal, mérnöki tudással rendelkezem, de a mezőgazdaság törvényszerűségeit nem ismertem. A család 70 hektáron gazdálkodik, a fő profilunk a szántóföldi fokhagyma, petrezselyem, dughagyma termesztése, de a vetésforgó miatt napraforgót, mustárt és persze gabonát is termelünk.

A gazdákat folyamatosan „járják” a kereskedők, tanácsadók, így az Agrárközösség kollégái is megfordultak nálunk – meghallgattuk őket is azzal, hogy „majd alszunk rá egyet”. Aztán csak szöget ütött a fejünkben az a fajta pályázatírás, hisz magunk is indultunk már többször is, sikertelenül. Ma már elmondhatom, hogy velük több sikeres pályázaton vagyunk túl, vannak folyamatban beruházásaink is, pénzügyi döntéseinkben is sokat segítettek, és technológiai szaktanácsadásukat is igénybe vettük. Jó döntés volt.