Talajélet – biológiai egyensúly

Talajromlás: paradigmaváltásra és hatékony beavatkozásra van szükség.

Élő és élettelen alkotórészekből tevődik össze, 50-60%-ban szilárd, 40-50%-a pedig gáznemű, illetve folyékony halmazállapotú. Egy marék földben több élőlény él, mint ahány ember a Földön, s e talajlakó élőlények nélkül nem jöhetett volna létre az a közeg, amit ma talajként ismerünk.

Nyüzsgő élet a talpunk alatt

A talajt alkotó élőlények bonyolult faji összetétele az edafon (2. táblázat), melynek összetevői:

  • mikroszervezetek: baktériumok, sugárgombák és cianobaktériumok, gombák és vírusok;
  • állatok: mikrofauna (egysejtűek, fonálférgek), mezofauna (ugróvillások, termeszek, atkák stb.) és makrofauna (rovarok, puhatestűek stb.);
  • növények: mikro-méretűek (algák) és magasabb rendűek (magvak, gumók, hagymák, gyökerek stb.).

A réteken s legelőkön a gyökerek tömege jelentős, akár 100 tonna is lehet egy hektár területen. Utánuk következnek a gombák, 2-5 t/ha mennyiségben. Baktériumokból a talaj felső 80-90 cm-es rétegében 3-4 milliót találunk egyetlen gramm talajban. Tömegük is jelentős, sorrendben rögtön a gombák után következnek 1-2 t/ha mennyiséggel. Szántóföldön ezek az értékek jelentős mértékben lecsökkenhetnek.


1. táblázat. (Forrás: Gyurkó P., Néhány adat az akác rizoszférájáról. Az erdő. Az erdészet tudományos folyóirata. Magyar Tudományos Akadémia Talajbiológiai Kutató Laboratóriuma, Sopron, 1955.)

A mikroorganizmusok mennyisége az akác hajszálgyökerén, illetve a gyökértől számított különböző távolságokban.

Fiatal akácgyökér rizoszférájának vizsgálata megmutatja, hogy milyen mikroszervezetek élnek az akácgyökeréken, a gyökerek körül és attól távolabb (1. táblázat). A számbeli megoszlásról nyújtott információ mellett az is látszik, hogyan szelektál az akácgyökér a lehetséges organizmusok közül. A mikroszervezetek számbeli változásáról arra lehet következtetni, hogy a talajban mekkora a távolság, ameddig a gyökér a talajéletet érezhetően befolyásolja. A baktériumszámok 1 mm életet, élőhelyet biztosít és fokozza a biológiai diverzitást.

A nagyobb (nem mikroszkopikus) élőlények (pl. a vakondok, hörcsögök, egerek, gyűrűsférgek, stb.) járatokat, azokkal pedig makropórusokat hoznak létre, ezzel segítik a talaj levegőzöttségét, szellőzését. Az elhalt gyökerek járatai hasonló tagoltságot eredményeznek. Az állatok különböző szerves- és ásványi anyagokat kevernek össze, és szállíthatnak is az egyes talajrétegek között. Az állatok bélcsatornáján áthaladó anyagok jelentős változáson mennek át. Olyan ragasztóanyagokkal keverednek itt, amelyek jelentősen segíthetik a humuszanyagok képződését. Kiemelten fontos pl. a giliszták hatása, melyek mészmirigyeik váladékával átitatják a talajt, így elősegítik a kalcium szerves anyaghoz való kötődését. A mikroszervezetek is jelentős szerepet töltenek be mind a humusz képződésében, lebontásában, és az ásványi anyagokat pedig a növények számára hozzáférhetővé teszik. Így alakul ki egy egyensúlyi helyzet a talajban található szervesanyag állapotában. A szervesanyag felhalmozódása akkor történik, ha a lebontásban szünet áll be. Ez köszönhető a hőmérséklet vagy a talajnedvesség csökkenésének. Ha egész évben optimális hőmérsékleti, nedvességi és pH-viszonyok vannak a talajban, akkor szinte azonnal lebomlik minden szervesanyag, és nem halmozódik fel belőle semmi.

Fordulatra van szükség a romlás megállításáért

A talaj edafonnak óriási szerepe van a lebontásban, valamint az energia áramlásában és a tápanyag körforgásában. A talajélőlények a légkörre is hatással vannak, mivel csökkentik a szén-dioxidképződést azzal, hogy megkötik a szenet, így mérsékelik az üvegházhatást, a növényi és állati kártevőket, kórokozókat. Egyensúlyi állapotban a növényi és állati kártevőket, kórokozókat visszaszorítják, a szennyezett talaj bioremediációjával szénhidrogénekből vizet és szenet képeznek, valamint hozzájárulnak a kedvezőbb víz-, illetve levegőháztartáshoz, továbbá szerves anyagok átalakításában is döntő szerepük van, elpusztulásukkal pedig a talaj szervesanyag-tartalmát növelik.

Ma már világszerte, így Európában és hazánkban is a gazdaságilag fontos élelmiszer- és takarmánynövények termőterületének jelentős részét teszik ki az alacsony termékenységűvé vált talajok. Ezeken a termőterületeken a növénytermesztés változó mértékben ugyan, de kockázatos, mert a talajszerkezet degradációja és a talajélővilág diverzitásának csökkenése következett be. A talajdegradáció és a mikro- és makrobiológiai talajbiom romlás megállítása hatékony beavatkozást kíván.

Mindezek azt vetítik előre, hogy a mezőgazdasági művelésben elérkezett az ideje egy újabb korszaknak. Paradigmaváltásra van szükség, ahol a műtrágyázás és a megfelelő talajéletet és talajszerkezetet biztosító mikrobiológiai- és talajművelési módszerek egyensúlyát kell megteremteni, hogy a mezőgazdasági talajok végleges kimerülését és degradációját elkerüljük. Így a megfelelő talajszerkezet és humusz-tápanyagtartalom mellett hozzájárulhatunk a növényi élet serkentéséhez és tápanyagellátásához is.


2. táblázat. A talajlakók különböző méretűek lehetnek a mikroszkopikus élőlényektől egészen a nagyobb testű gerincesekig. (Forrás: GODO Z.: Talaj, mint élőhely, Talajtan és talajökológia, 2012.)

A baktériumok, így a talajbaktériumok is mindennapi életünk szervesrészei (3. táblázat). Nem is gondolnánk, de az egyik legnagyobb közösség, amivel az emberiség együtt él, az a baktériumok közössége. Életünk minden pillanatában kapcsolatban vagyunk velük, még ha ezt nem is érzékeljük. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: egészségügy, szépségipar, szennyvíztisztítás, élelmiszeripar, trágyakezelés, környezetvédelem, stb. Amikor a földi élet megalapozóiról, a cianobaktériumokról beszélünk, akkor pedig végképp el kell, hogy felejtsük a kétkedést a baktériumokkal szemben!

A talajbaktériumok szerepe

A talajbaktériumok elsődleges szerepe némileg hasonlít a humán biológiai baktériumokéihoz. A termesztés során felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák káros hatásait képesek tompítani, hosszabb távon megszüntetni, így a talajbaktériumokat nem az említett termékek helyett, hanem azok mellett kell és érdemes alkalmazni. A talajbaktériumok konzekvens használata lényegesen jobb (80-90% körüli) műtrágya-hasznosulást és hatékonyabb növényvédelmet eredményezhet.

Növényvédő szerek és műtrágyák nélkül ma elképzelhetetlen a gazdaságos termelés, a megfelelő mennyiségű élelmiszerek előállítása. Azonban az is világos, hogy az elmúlt 50 év intenzív gazdálkodása komoly pusztítást végzett talajaink biológiai életében. Egyes kutatások szerint ma a talajok romlása 3-35-ször gyorsabb, mint azok épülése, így legfeljebb 50 évre elegendő termőföldünk van, ha ebben az ütemben és szemléletben folytatódik a mezőgazdasági termelés.


3. táblázat. A legfontosabb talajban élő mikrobacsoportok (Forrás: http://zeus.nyf.hu/~tkgt/okse/memita08/memi0810.pdf)

A talajbaktériumok, a baktériumtrágyák elsődleges szerepe (sok más mellett) tehát az egyensúly visszaállítása a talajainkban, amely a baktériumpopuláció intenzív növelésével érhető el.

Ahhoz, hogy eldönthessük, vajon serkenteni (aerob túlsúly) vagy visszafogni (anaerob túlsúly) kell-e a talajéletet, ismernünk kell az adott terület sajátos (mikro)biológiai dinamikáját és a talaj szervesanyag-tőkéjének nagyságát. E szempontoknak a termesztésben való figyelembe vételével teremthető meg a talaj biológiai egyensúlya, az egészséges talajállapot.

A Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete

Daoda Zoltán

Tartalom közti banner a cikk végére
no