Talajunk védelmében – termésünk érdekében

Borítókép

A talaj a földfelszín külső, laza, termékeny rétege. Alapvető energia- és tápanyagforrása a növényeknek, ezáltal az állatoknak és az embereknek egyaránt. Hazai és globális szinten is a legjelentősebb erőforrás. Képes transzformálni a többi erőforrás hatását, melyeket nemcsak hasznosít, de el is raktároz (víz, hő). A bioszféra természetes detoxikáló közege, véges kapacitással megszűri a káros anyagokat (Várallyay, 1997).

Az antropogén hatások

Többen, több helyen tapasztalják a nagyarányú szikesedést, amelynek során a talajvíz mértéke csökken. A kipárolgás mértéke magas, az egyenetlen eloszlású csapadék nem képes pótolni a hiányt, így a nátrium felhalmozódik a felsőbb rétegekben, ami fizikai és kémiai romlást eredményez (pl. a talaj anyagcsere-folyamata leáll). A jelenség különösen igaz az intenzív mezőgazdasági használat alatt álló területekre, ahol a vízáteresztő-képesség alacsony, és korlátozott az átmosódás lehetősége. A gyakori műtrágyahasználat további veszélyeket von maga után. Hazánk egyik legnagyobb problémája talajaink elsavanyodása, a talajsavanyodás. Mivel a műtrágyák ammóniumban – szulfátban és szuperfoszforban – gazdagok, növelik a talaj hidrogénion-tartalmát, ami savanyú kémhatást eredményez. Ilyen közegben a növények számára felvehetetlenek lesznek egyes tápanyagok (pl. kalcium), míg más toxikus elemek (alumínium) mobilizálódnak. Így jelentősen erodálódik a talaj szerkezete, aminek következtében más hasznos mikro- és makroelemek kötötté, felvehetetlenné válnak.

A termőréteg megújulása

A termőréteg megújulása nagyon lassú és hosszú folyamat. Éppen ezért a termőtalaj kiaknázása helyett észszerű hasznosítására és termékenységének megőrzésére kellene koncentrálni. A világ népessége egyre nő, míg a termőterületek folyamatosan csökkennek. Az utóbbi 10-15 évben azonban a termésátlagok csaknem megduplázódtak. Ez azt jelenti, hogy egységnyi termőterület tápanyagigénye közel a duplájára nőtt. Az egysíkú N-, PK-műtrágyázás nem képes minden szükséges makro- és mikroelemet pótolni, ráadásul erősen hozzájárul a talaj degradációjához. Jelentős talajkárok mellett lehetetlen érdemi termést produkálni.


1.ábra. Antropogén behatások visszaszorítása

(forrás: www.avacongress.net/ava2005/presentations/plenary_III/1.pdf)

Szerencsére ezt a folyamatot már többen is felismerték. Nem egy hazai innováció segít az antropogén behatások visszaszorításában és rehabilitálásában.

A humuszanyagok – ezen belül a huminsavak – mint talajalkotók fontos szerepéről számos tankönyv, szakkönyv és tanulmány nyújt leírást. Humusz nélkül terméketlennek, míg 3-4% humusztartalommal jó termékenységűnek mondható a talaj, mivel ennek bomlása biztosítja többek között a növények folyamatos nitrogén-utánpótlását. A talaj használata során a humuszanyagok mennyisége folyamatosan csökken, ennek következményeként csökken a nitrogénszolgáltató képesség, a kation-adszorpciós képesség és ezzel a talaj környezetvédelmi pufferoló hatása is. A humuszanyagok a szerves anyagok lebomlásával (humifikációjával) keletkeznek, a mezőgazdaságban a pótlásukat évszázadokon keresztül szervestrágyázással oldották meg (forrás: agronaplo.hu).

Sajnos jelenleg Magyarország szervestrágya-kapacitása messze nem elég a termőterületek kezelésére. Ezért érdemes a megfelelő összetételű és beltartalmú, huminsavval vagy humuszanyaggal ellátott talajkondicionáló, organikus műtrágya alkalmazásával számolni. Ez nagyban segíti a tápanyagok felvételét és raktározását, mobilizálja a talajban lekötődött makro- és mikroelemeket, így megfelelő arányú, elegendő mennyiségű tápanyagot biztosít a növény számára. A jobb tápanyag-ellátottság és a nagyobb zöldtömeg eredményeként növekszik a növény vitalitása, ezzel szárazság- és stressztűrő képessége, továbbá egyes kórokozókkal szembeni ellenálló-képessége is fokozódik (forrás: agronaplo.hu).


2. ábra. Humusztartalom-térkép (forrás: Magyarország mezőgazdasági területeinek talajtulajdonság-térképei, Tóth G. at al 2015)

Ezek a készítmények javítják a talajszerkezetet, tehát a tápanyagok lassabban mosódnak ki a talajból. Stimulálják a gyökérképződést, ezzel segítik a kezdeti fejlődést. Helyreállítják a mikrobiológiai életet, és kedvezőbb talaj-PH-t eredményeznek. Ezeknek a hasznos tulajdonságoknak az ismeretében levonhatjuk azt a következtetést, miszerint egy jó minőségű, huminsav tartalmú talajkondicionáló használatával a műtrágyaadagok csökkenthetők vagy akár elhagyhatók.

Nem mindegy, milyen közegben neveljük növényeinket. Az egészséges talaj egészséges termést eredményez

„Az ember nem tud teljesen ártalmatlan lenni a Föld számára, de az fontos, hogy tegyünk érte!” (Horváth Győző)

Tánczos István, Bödör Bence

Tartalom közti banner a cikk végére
no