Minta a spermiumraktározásra

Két éve nem találkoztak hímekkel, mégis ivadékaik születtek két nőstény rájának.

Egy új-zélandi akváriumban (az aucklandi SEA Life Kelly Tarlton vízi állatkert) szilveszterkor két sasrájának születtek utódaik, pedig nem éltek együtt hímekkel.

 

A kép csak illusztráció (Fotó: Pixabay)

 

A spermiumok évekig várhatnak az ovulációra

Andrew Christie, az akvárium kurátora azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a ráják szervezetében spermiumok maradtak az utolsó aktusok óta. Úgy véli, ezek a spermiumok az ovulációt várva akár egy-két évig is készen állhatnak a megtermékenyítésre.

„Különösen gyakorinak tűnik az olyan fajoknál, amelyek egyedei elég ritkán találkoznak” – mondta el Adele Dutilloy, az új-zélandi vízi és légköri kutatóközpont (NIWA) halbiológusa.

A spermiumraktározást januárban fedezte fel Dutilloy mélytengeri cápáknál, melyeknek „a lehető legtöbbet kell kihozniuk egy-egy párosodási lehetőségből”.

 

Szűznemzés is szóba jöhet

Az aucklandi akvárium esetében azonban a biológus szerint valószínűbb, hogy úgynevezett parthenogenezissel, vagyis szűznemzéssel jöttek világra az utódok, ilyenkor a petesejt megtermékenyítés nélkül alakul embrióvá.

A cápákhoz képest a rájáknál viszonylag ritka a spermiumtárolás, míg a szűznemzést már bizonyították a foltos sasrájáknál.

Akárhogy is történt, a biológus ismeretei szerint, a sasrájáknál először figyelhették meg a hímek nélküli fialást. „Csak genetikai vizsgálattal lehet megállapítani, szűznemzés vagy spermiumraktározás áll-e a háttérben” – nyilatkozott a tudós.

 

Az állattenyésztésben esetenként szükség van a szaporulat szabályozására

Hortobágyon is láthattunk példát erre, mikor szürkemarha bikák 50 éve levett spermiumaival termékenyítettek meg mesterségesen üszőket a vérvonal frissítése érdekében.

 

Forrás: MTI