Tavaszi vetőmaghelyzet a hibridnövényeknél

Borítókép

A növénytermesztési ágazat a főbb szántóföldi növények termésátlagainak vonatkozásában 2016-ban rendkívül sikeres évet zárt. A rekordok sorra megdőltek, minden korábbi előrejelzést felülmúltak. A korai vetésű kukoricákra a májusi fagyok az ország egyes részein alaposan ráijesztettek, de még ennek ellenére is 8 tonna feletti országos átlagterméssel zárt a 2016-os év. Az európai helyzetkép már sokkal változatosabban alakult.

A sok nem hoz sokat

Az unióban a termőterület minimális csökkenését, és a termésmennyiség tavalyi szintű alakulását várták a szakértők. Franciaországban a kedvezőtlen időjárás miatt a termésátlagok elmaradtak a várakozástól. Ezzel ellentétben a régiónkban a kukorica számára kedvezően alakultak az időjárási körülmények. Az unió 60 millió tonna körüli kukoricatermelése közel megegyezik a megelőző év adatával, azonban az alacsony világpiaci terményárak nem kedveznek a jövedelmezőségnek. A világpiacon mind a termelés, mind pedig a fogyasztás egyaránt növekszik az átmenő készletek enyhe emelkedése mellett.

Jó magyar eredmények

Hazánkban a kukorica árutermő terület nagysága az utóbbi években folyamatosan csökken: 2016-ban 1,054 millió hektár volt. Az átlagtermés a kiemelkedő 2014. évi eredményt is felülmúlta a hektáronkénti 8.642 kg-mal. Ezzel az eredménnyel megközelítettük az európai élmezőnyt, amit Ausztria és Spanyolország vezet 11 t/ha feletti átlagokkal.

A kukorica-vetőmagtermelés, -export és -felhasználás rendkívüli jelentőséggel bír a legnagyobb területen termelt gabonanövényünk esetében. 2016-ban a vetőmag-előállító terület nagysága meghaladta a 20 ezer hektárt. A megelőző évhez képest ez több mint 10%-os bővülés, de messze elmarad a 2014. évi 37.000 hektártól. A kismértékű területnövekedés bizakodásra adhat okot, és várható, hogy a következő szezonban is megmarad ez a tendencia. A 2016. évi vetőmag-előállítások a várakozásoktól kissé elmaradva közepes termésmennyiséget produkáltak, ami jó minőséggel párosult. Az időjárás alakulása rendkívüli módon kedvezett a növényállományoknak, azonban a virágzáskori nagy mennyiségű csapadék negatívan hatott a növényállományok termékenyülésére. Ennek következtében az országos hibridkukorica-vetőmag átlagtermése nem haladta meg 3,4 t/ha-t.

Károk és kockázatok

A vegetációs időszakban jelentősebb kártételekkel nem kellett számolni. Az augusztus végi, szeptemberi száraz, esőmentes időjárás kedvezett a betakarítási munkáknak. A vetőmag minőségét sem kényszerérés, sem pedig korai fagyok nem veszélyeztették. A hazai termés hozzávetőlegesen kétharmadát külföldi piacokon értékesítik, így nem meglepő a vetőmag-előállítások 300 feletti fajtaszáma. Ez önmagában nem is magas szám, hiszen a Nemzeti Fajtajegyzéken is 337 hibrid található, az EU Közös Fajtakatalógusában pedig 5.226. A szortiment széles, a forgalmazható fajták száma magas. Az exportorientált, magas szakmai színvonalon végzett, határainkon túl is jó hírnévnek örvendő hazai vetőmag-előállítások munkája nyomán elegendő mennyiségű vetőmag áll rendelkezésre. Az igények teljes körűen kielégíthetők lesznek a tavaszi vetési szezonban. A vetőmagtermeléshez hasonlóan az értékesítések is regionális elven szerveződnek. A keresett fajtákra egyszerre jelentkezhet az igény a hazai és a környező országok kukoricatermelőitől, így a kurrens fajták vetőmagjának megvásárlását kockázatos lehet halogatni. Jelenleg a fajtatulajdonosok kínálatában a szemes, a siló és a vegyes hasznosítású hibridek az igen koraitól a késői éréscsoportig, valamint a speciális gyomirtószer-rezisztens típusok széles választékban állnak rendelkezésre.

Befagyott árak

A téli fagyok következményei még nem látszanak, de a kitavaszodás azonnal megpezsdíti a felkészülést a vetésekre. A vetőmagpiacon a vásárlások üteme az elmúlt évekhez hasonló mértékben halad. Erősen érezteti hatását az alacsony világpiaci gabonaár, melyről jelenleg nem látszik jelentősebb elmozdulás. A gazdálkodók a termelési inputok költségein próbálnak takarékoskodni, mely erős vetőmagárversenyt generál. Rendkívül széles skálán mozognak a különböző cégek termékárai. A piacon egyre nagyobb teret nyer a különféle inputok csomagban történő értékesítése, amivel a vásárlók jelentős kedvezményeket tudnak elérni. Fontos szempont a vetőmaggal együtt átadott technológiai információ, mely az új fajták igényeihez optimalizált megoldásokat tartalmazza. A gazdasági eredményesség feltétele a hatékonyság, mely a termelési környezethez leginkább illeszthető fajta potenciális termőképességének legnagyobb kiaknázását jelenti. Az intenzív növénytermesztés nem nélkülözheti a precíziós gazdálkodás elemeit, melyben fontos szerepet kap a fajta. A fajta, melyhez közvetlenül kapcsolódnak a tápanyag-utánpótlási és tápanyag-hasznosítási kérdések, a rezisztenciatulajdonságok, a hektáronkénti növényszám a sűríthetőséggel, és további fontos tényezők. Az utóbbi években a vetőmag-értékesítés nem önmagában vett termékeladás, hanem átfogó, technológiai tanácsadással támogatott tevékenység. A hibridkukorica-vetőmagpiac ezen a területen élenjáró.

Stabil emelkedés

A napraforgó árutermő terület nagysága évek óta stabilan 600.000 hektár felett alakult, 2016-ben több mint 629 ezer hektáron folyt termelés. Az országos átlagtermés az elmúlt években folyamatosan emelkedett; míg 2012-ben alig haladta meg a 2 tonnát, addig tavaly 21 kg híján elérte a 3 tonnát hektáronként. Érdekes évjárat volt a 2016-os, hiszen a kalászosok és a kukorica egyaránt jól teljesítettek, továbbá a csapadékos, de egyben meleg nyár a napraforgó számára is rekordokat hozott. Kiemelkedő volt a tavalyi év, mivel 1,87 millió tonnás hozammal az EU legnagyobb termésmennyiségét takarítottuk be.

Az országos vetőmag-szaporító terület nagysága a megelőző évhez képest enyhe emelkedést mutat, a korábbi mélypontról közel 50%-os volt a bővülés. A vetőmag vonatkozásában is az Európai Unió legnagyobb olajosnövény-termelői vagyunk. Az előállított vetőmag meghatározó része exportra kerül. A közel 600 hektáros szaporítóterület-növekedéssel megközelítően helyreáll a vetőmagtermelés szokásos volumene, és megszűnnek a megelőző években feltorlódó készletek terhei.

Amira idén is lesz piac – és rizikó...

A növekvő szaporítóterületről tavaly jó-közepes termés került betakarításra. A nyári vegetációban lehullott, viszonylagosan nagyobb mennyiségű csapadék ellenére kórtani problémák nem veszélyeztették a minőséget. Néhány esetben vihar döntötte meg a táblákat közvetlenül a betakarítás előtt, de arányait tekintve ez sem volt jelentős. A napraforgó-vetőmag értékesítésben a kukoricához hasonló széles szortimenttel lehet számolni. A különféle herbicid-rezisztens típusok termelési részesedése 85-90% körül alakul. Az elmúlt évben hozzávetőlegesen 160 ezer hektáron termelt magasolajsavas fajtatípusok várhatóan idén is keresettek lesznek. Az érdeklődést fokozhatja a feldolgozóipar által esetlegesen meghirdetett felár. Az árutermő terület minden bizonnyal idén is meg fogja haladni a 600 ezer hektárt. További területi növekedés maga után fogja vonni a szakmai vitát, hogy a napraforgó önmaga után hány év elteltével kerülhet vissza ugyanazon táblába. A nagy eredménnyel termelhető napraforgó termesztési kockázata rendkívül megnőhet. Egy kedvezőtlen évjárat egy gombabetegség új rasszának fertőzésével együttesen felbecsülhetetlen veszteségeket okozhat a termelőknek. Ez már akkor is gondolkodásra kell, hogy késztesse a gazdálkodókat, amikor a téli fagykárok következményeként az esetlegesen kipusztult repcevetések pótlását kell majd megtervezni. A vetőmagkészletek mind mennyiség, éréscsoport és speciális termesztési típus vonatkozásában várhatóan minden igényt kielégítenek.

Polgár Gábor
VSZT

Tartalom közti banner a cikk végére
yes