Védjegyek növelik a magyar áruk értékét

Védjegyek használatára buzdítanak minden termelőt, gyártót a szakemberek, hiszen a logó bizonyítottan emeli a termék értékét. A tanúsítás-halomból bőven lehet válogatni, s ehhez várhatóan ősszel még hozzájön a hungarikum védjegy is.

Számtalan védjegy létezik, amelyekkel termékeik értékét növelhetik a gyártók.

Ám ezek közül mindössze néhány jelentésével lehetnek valamennyire tisztában a fogyasztók.

A legelterjedtebb hazánkban a Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ) megjelölés.

Kidolgozás alatt áll a hungarikum törvény és a magyar termék rendelet is.

A védjegyek világában eligazodni nem egyszerű, a forgalomban lévő számtalan logó mellett a jogi környezet is megnehezíti a laikusok számára a boldogulást.

A néhány talán legismertebbet kiemeltük a halmazból, hogy röviden bemutassuk. Kétféle tanúsítás létezik, a termék- és a rendszer tanúsítás.

Míg előbbi a termékek valamilyen megkülönböztető tulajdonságát (minőségét, származását) tanúsítja, utóbbiban csak piaci szereplők vehetnek részt és a szervezet működésének szabályozottságát igazolja.

A tanúsítás alapfeltétele, hogy azt kizárólag a gyártótól független, szigorú szabályoknak megfelelően működő szervezet végezheti el.

A piaci terméktanúsítás és védjegy használat mindig önkéntes, függetlenül attól, hogy a kapcsolódó védjegy állami tulajdonú, vagy valamilyen csoport, illetve szervezet jegyeztette be.

Egy gyártónak vagy kereskedőnek saját védjegye is lehet, és jobb esetben ehhez is kapcsolódhat egy saját követelmény-rendszer, ez azonban hivatalosan nem tanúsító védjegy.

 

Vannak olyan tanúsító védjegyek is, amelyeknek a feltétel-rendszerét jogszabályok határozzák meg.

Ilyen például az Európai Unióban egyre elterjedtebb Oltalom Alatt Álló Eredet Megjelölés (OEM), az Oltalom Alatt Álló Földrajzi Jelzés (OFJ), vagy a Hagyományos Különleges Termékek (HKT)megjelölése.

Lesz hungarikum védjegy is, a hozzá kapcsolódó törvény már kidolgozás alatt áll, várhatóan őszre az országgyűlés elé kerül.

Az OEM-re, a piros védjegyre akkor pályázhat valaki, ha egy bizonyos mezőgazdasági terméket egy adott földrajzi területen állít elő.

A részletes termékleírásban bizonyítani kell, hogy az árucikk attól a helytől, klímától, fűszerezéstől, szakértelemtől lesz különleges, amely csak a megjelölt területre jellemző – szegedi szalámi, hajdúsági torma, makói vöröshagyma, szegedi paprika, gönci kajszibarack.

Az OFJ használatához nem feltétel, hogy a termék alapanyagának termelése, valamint a termék gyártásának minden fázisa az adott területen történjen.

A termékben akár import alapanyag is lehet – budapesti téliszalámi, a csabai kolbász, a gyulai kolbász és a gönci kajszibarack.

A HKT-val jelölt terméket nem lehet sem régióhoz, sem nemzethez kötni, elsősorban a hagyományokhoz kötődő termék előállítási eljárást, vagy receptúrát jelent.

Egy ilyen termék bejegyzését is valamely, az előállításban érintett csoport, közösség kezdeményezheti, azonban a bejegyzés után az unió egész területén, bárki használhatja a védjegyet és az elnevezést, ha betartja a termékleírást.

Mivel a tanúsítás nevében benne van a hagyományos szó, a kérelmezőknek legalább 25 éves múltat kell igazolniuk.

 

Hazánkban az egyik legelterjedtebb minőség tanúsító védjegy a KMÉ védjegy, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium 1998-ban jegyeztetett be, részletes feltételrendszerrel.

Olyan élelmiszerekkel pályázhatják meg, amelyek legalább egy tulajdonságukban bizonyíthatóan jobb minőségűek, mint a hasonló forgalomban lévő termékek.

A másik, csak nálunk használt és ismert tanúsítás a HÍR védjegy. Bejegyzése előtt készült egy kiadvány, amelyben összegyűjtötték Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeit.

Régiónként válogatták össze a tipikusan magyar, hagyományos különleges termékeket, összesen háromszázat. Mindegyik legalább ötven éves termékkészítési múlttal rendelkezik.

Olyan termékkel is lehet pályázni, amely jelenleg nincs benne ebben a gyűjteményben, de az általános feltételrendszernek megfelel: legkevesebb ötven éve gyártják, hagyományos és tájjellegű termékről van szó, legalább a környékben ismerik és jelenleg is gyártásban, forgalomban van.

 

Kidolgozás alatt áll a magyar termékrendelet

Azt szabályozza majd, mikor írható rá egy élelmiszerre, hogy magyar termék, számtalan gyártó ugyanis külföldi alapanyagból állít elő fogyasztási cikket, mégis trikolórlobogós csomagolást használ.

Hatályba lépés után az élelmiszer csomagolásán bármilyen védjegy, logó, ami azt sugallja, vagy állítja, hogy a termék magyar, csak akkor tüntethető fel, ha az összhangban lesz a rendeletben meghatározott elvárásokkal.

A védjegyes termékek között nagy számban megtalálhatók a helyi termékek, mint például a HÍR-védjeggyel ellátott penyigei szilvalekvár.

Bár a tanúsítás országos, attól még a termék helyi szinten, területi behatárolással jellemző, lokális.

Fontos jellemzője a helyi terméknek, hogy egyedi, az adott térségre jellemző karaktere van.

Kiemelt szerepe van a hagyománynak, az eredetiségnek, a természetességnek, a néprajzi hitelességnek, a helyi identitásnak, a helyi alapanyagnak és tudásnak.

Kézműves termék esetében a hagyományos technika, a motívum és a helyi tudás kap kiemelt szerepet.

Hozzátartoznak egy adott település, térség, tájegység, régió identitásához.2011. szeptember 28-október 2. között a 75. OMÉK nyílik meg Budapesten, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.

Az idei kiállításon a hangsúly a feldolgozott magyar élelmiszereken lesz, ezért a magyar gazdaság és élelmiszeripar eredményeit bemutató seregszemle célja kettős: egyrészt az elmúlt 6 év eredményeinek bemutatása, másrészt a továbblépés tekintetében irány- és feladatkijelölés.

Az Agrárágazat szaklap erre az alkalomra összeállított katalógusában is ezt a témát kívánjuk átfogni, Olvasóink kezébe egy olyan összefoglalót adva, amiből tájékozódhatnak az élelmiszer-feldolgozás technológiáiról, az élelmiszer útjáról a termelőtől a fogyasztóig.

Így a legfrissebb adatokkal, kínálattal bemutatkozó partnereinkről egy részletes, áttekintő képet kapnak rendszeres olvasóink és a kiállítás látogatói.

Látogassanak el az OMÉK idején az A pavilon 11/D standjára,

osszák meg véleményüket, mezőgazdaságot, élelmiszeripart érintő kérdéseiket, felvetéseiket az Agrárágazat szaklap kollégáival!