Teljes erőbedobással a kiváló gabonatermésért

Borítókép

Magnéziumtrágyázás hatása a búzaszemek növekedésére, méretére és a csírázásra

Ki ne szeretne búzából minél többet betakarítani? Ki ne szeretné kihozni a maximumot? Tudta-e, hogy a kalászokban a hiányos megtermékenyülés vagy az elégtelen szemtelítődés miatt akár 10%-kal kisebb terméssel is számolhatunk? Van megoldás rá!

A búzában a magnéziumhiány tipikus tünetei a levélen keresztül is megmutatkoznak, mégpedig a levélerek közötti sárgulás formájában: a levél gyöngyfüzérszerűen zöld marad. A jól látható tünetek azonban csak hetekkel azután mutatkoznak, amikor a Mg-hiány már bekövetkezett. Ha módunk és lehetőségünk kínálkozna egy ilyen búzának a gyökerét megnézni, akkor azt tapasztalnánk, hogy bizony-bizony lassan már az is alig-alig tud növekedni, hacsak le nem állt a gyökérnövekedése. A növény annyira igényli a magnéziumot nemcsak a klorofill építőelemeként, hanem a megtermelt szénhidrátok, levelekből történő elszállításához is, hogy ha nem kap eleget, ill. nem tud elegendő mennyiséget felvenni a talajból, akkor elkezdi lebontani a saját klorofillját – ennek következményei a jellegzetes hiánytünetek. Ha pedig lebomlik a fotoszintézis színteréül szolgáló klorofill, akkor jóval kisebb termést tudunk csak realizálni. Pedig a klorofillban általában csak a növényi magnézium 10%-a található meg. De akkor hol a nagy része, és mit csinál pontosan? Milyen szerepet tölt be a növényben? Tulajdonképpen számtalan más folyamatban vesz részt. Több mint 100 enzim aktivátora. Szállítóként funkcionál például a talajból felvett foszfor esetében. Egy másik kiemelt funkcója, hogy a levelekből elszállítja a megtermelt szénhidrátokat – kezdetekben a növekedés helyére, majd később a gabonaszemekbe. Így fordulhat elő, hogy a lenti képeken látható szemtelítődés között jelentős különbségek figyelhetők meg magnézium hiányában, vagy kezdeti magnéziumhiány, de levélen keresztüli magnézium-adagolás (keserűsós levéltrágyázás hatására), illetve a talajon keresztül már a növekedés elejétől adott megfelelő magnézium-ellátás esetén (pl. kiezerit formájában).

Ha a növény nem jut elegendő magnéziumhoz, akkor végeredményben a szemek sem tudnak olyan jól telítődni, és kisebb termés lesz az eredménye, mint amekkora lehetett volna. Ceylan és munkatársai beható kísérleteket végeztek búzában arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben lehet magnéziumtrágyázással növelni a búza ezerszemtömegét.

Az alacsony Mg-ellátású növényeknél a gabonaszemek ezerszemtömege is alacsony volt, a szemek kisebbek, keskenyebbek és deformáltak voltak (1. kép).

A levélen keresztül Mg-trágyázásban részesült szemek (2. kép) mérete nagyobb volt, a szemek nem voltak annyira összetöpörödöttek, aszottak, mint az alacsony Mg-ellátás esetén, ehhez keserűsós levéltrágyát használtak.

A legnagyobb méretű búzaszemek a legszebben telítődött szemekkel a megfelelő Mg-ellátásban részesült búza esetén képződtek (3. kép). Ebben az esetben a búza számára már a kezdetektől elegendő magnézium állt rendelkezésre – talajon keresztüli felvételhez, illetve levélen keresztül is kapott keserűsós permetezést, míg a levéltrágyázás esetén (2. kép) alacsony volt a kezdetekkor a magnézium-ellátás, de levélen keresztül még időben beavatkoztak. Ez sokat számít, de kevés ahhoz, hogy a maximumot hozzuk ki a növényből.

A második esetben azt is megfigyelték, hogy a levelek hosszabbra nyúltak, mint az első esetben, tehát a késői levélen keresztüli magnéziumtrágyázásnak ilyen hatása is volt (4. kép). A legfelső sorban szűrőpapíron csírázott 3 napos magvak láthatók, a második sorban 5 naposak, a harmadik sorban 8 napos magvak – perlitben.

A negyedik (legalsó) sorban 6 napos korban, földben csírázott magvak láthatók.

Információim szerint Ceylan és társai ebben a kísérletben mutatták be először a világon a magnézium gabonaszemek csírázására gyakorolt hatását. A megfelelő magnézium-ellátás abban is kiemelt szerepet játszik, hogy a növény által megtermelt szénhidrátokat el kell szállítani a magvakba, ezzel is befolyásolva későbbi méretüket és telítődésüket. Ha nem áll elegendő rendelkezésre, az akadályozza a szép nagy szemek kialakulását és telítődését, vagyis végeredményben az ezerszemtömeget és a kalászonkénti szemek számát is.

Az egész történetben az a csalóka, hogy a rejtett (látens) magnéziumhiány felderítetlen maradhat egészen a szemek telítődéséig. Emiatt a megelőzésképpen végzett, levélen keresztüli keserűsós permetezéssel történő beavatkozás segíthet megelőzni, hogy legalább a szemek telítődése idején legyen magnéziummal jól ellátott a növény, és ne tudjon érvényre jutni a magnéziumhiány a termés mennyiségére és minőségi paramétereire vonatkozóan.

Ehhez kívánunk az új évben minden kedves termelőnek sok sikert, bőséges termést és jóleső elégedettséget!

Dr. Zsom Eszter

zsom.eszter@t-online.hu

Tartalom közti banner a cikk végére
no