Tájékoztató az őszi kalászos vetőmag kínálatról

Az aratásnak lassan vége, az MgSzH statisztikái szerint a valamivel több mint 1 millió hektárról 3,8 t/ha termésátlaggal került le az őszi búza a földekről. Ha pusztán a termésmennyiséget nézzük, noha alatta marad az átlagos években termett mennyiségeknek, az időjárási nehézségek tükrében nem is lenne túl nagy ok a panaszra.

Természetesen kivételt képeznek azok a termelők, akiknek a termését vagy a víz, vagy a jég nagymértékben károsította. Jóval kedvezőtlenebb a kép, ha a minőségi kilátásokat nézzük. Jelenleg konkrét laborvizsgálatok még csak korlátozottan állnak rendelkezésre, de a hivatal becslése alapján a termés csupán fele malmi minőség. A kedvezőtlenebb terméskilátások hatására végre a terményárak is emelkedni kezdtek, de a megfelelő számú kontraktus és a termett gabona minőségére vonatkozó megbízható adatok hiányában nem látható, hogy milyen szinten fog stabilizálódni. Mivel jelenleg a fenti tényezőkben még sok a bizonytalanság a termelők pénzügyi helyzete és ezzel összefüggésben vetőmag vásárlási szándéka sem ítélhető meg.

A fajtaválasztásról

A hazai gabonapiacnak számos gondja közül is talán az egyik legnagyobb, hogy nem képződik azonos minőségű nagy mennyiségű homogén exportképes árualap. Sok vád éri a vetőmag szakmát, hogy túl sok a fajta és részben ez okozza a problémát. A növénynemesítés a vetőmagipar alapját képezi, melyet folyamatos innováció jellemez. A változó környezethez alkalmazkodó, illetve a felhasználói igényeknek megfelelő fajta nemesítése pedig nélkülözhetetlen a növénytermesztés sikerességének biztosításához. Való igaz, hogy jelenleg kb. 140 búzafajta található a nemzeti fajtajegyzéken, de ez több évtizedes nemesítői munka eredményeképpen jött létre. A listán lévő fajtáknak csak egy kisebb része van köztermesztésben és mindösszesen 20 fajta adja a vetőmag szaporítások 80%-át. A piacvezető 20 fajtát döntően az elmúlt 7-8 évben nemesítették, tehát egyértelmű az igény az új fajtákra. Ha kizárólag a legálisan értékesített fémzárolt vetőmag forgalmat nézzük, bátran kijelenthető, hogy a használt fajták száma nem képezheti akadályát a homogén árualap kialakításának. A problémát egyértelműen az jelenti, hogy ma Magyarországon az őszi búza területek több, mint 75%-ára ismeretlen eredetű, származási igazolással nem rendelkező rossz minőségű vetőbúza kerül, ami önmagában ellehetetleníti az egységes minőségű tételek kialakítását.

A termelők számára a fajtaválasztást segítik az országos illetve regionális bemutatók, ahol testközelből beszerezhetők a részletes információk. Ezt kiegészítendő immáron a harmadik éve a Vetőmag Szövetség a Gabonatermesztők Országos Szövetségével karöltve megszervezi az őszi búza fajták posztregisztrációs kísérletét. A legpiacosabb fajták független szervezetek által lebonyolított vizsgálata lehetőséget biztosít a termelők számára, hogy objektív eredmények alapján megfelelő mennyiség és minőség elérésére képes fajták közül válasszanak. Az idei év eredményei előre láthatóan a hónap elején a Szövetség honlapjáról (www.vszt.hu) lesznek elérhetők.

Várható vetőmag kínálat

A Vetőmag Szövetség Kalászos Szekció Bizottsága július végi ülésén megvitatta az őszi kalászos vetőmag helyzetet. Az MgSzH illetékes Igazgatóságának tájékoztatása, valamint a beérkezett tagi adatgyűjtés alapján a Bizottság az alábbi megállapításokat tette.

• A kalászos vetőmag-szaporítás mértéke történelmi mélypontra esett vissza. Ennek következtében valamennyi őszi kalászos faj esetén a felújítási lehetőség kritikusan alacsony, mely akár vetőmag hiányt is eredményezhet.

Őszi kalászos vetőmaghelyzet (MgSzH Központ)

2010. évi szántóföldi ellenőrzésben részesült vetőmag előállító területek