A vállalatirányítás szerepe és alkalmazása a mezőgazdaságban

Borítókép
A vállalatirányítás szerepe és alkalmazása a mezőgazdaságban

Nincs ebben semmi ördöngősség. Egy kicsit bele kell merülni a szabványok megismerésébe.

Azok a vállalkozások, amelyek komolyan veszik az irányítási rendszerek működtetését a mindennapok során, nagyon sok előnyt tapasztalhatnak, legyen az a szervezettebb működés, a kevesebb reklamáció, az alacsonyabb raktárkészlet, a gyorsabb vevő kiszolgálás vagy épp az elégedettebb munkatársak.

Napjainkban ismét egyre nagyobb hangsúlyt kap a vállalatirányítás, mely nem feltétlenül egy korszerű informatikai rendszert jelent. A 90-es években az ISO 9001-es minőségirányítási rendszer bevezetése rendkívül divatos volt, majd a 2000-es években az érdeklődés az igény visszaesésével jelentősen csökkent. A minőségbiztosítás, később minőségirányítás néven a kezdetekben dokumentumgyártásról és a tanúsítvány megszerzéséről szólt a legtöbb esetben. Napjainkban hiába rendelkezik egy vállalat tanúsítvánnyal, sokkal fontosabb a megfelelő működés, amit a partnerek (vevők, beszállítók) ellenőrizhetnek.

Azok a vállalkozások, amelyek komolyan veszik az irányítási rendszerek működtetését a mindennapok során, nagyon sok előnyt tapasztalhatnak. Ilyen előnyök például a szervezettebb működés, a kevesebb reklamáció, az alacsonyabb raktárkészlet, a gyorsabb vevő kiszolgálás, az elégedettebb munkatársak stb.

Hogyan lehetséges ez?

Nincs ebben semmi ördöngősség. Egy kicsit bele kell merülni a szabványok megismerésébe. A mezőgazdaság egyre szorosabban összekapcsolódik az élelmiszeriparral, ezért a nyomon követhetőség és az azonosítás a higiénia mellett elengedhetetlen és rendkívül fontos szempont. A mezőgazdaságban alkalmazható vállalatirányítási rendszerek a vállalkozások működésétől, területi vonatkozásaitól függően eltérők lehetnek.

A klasszikus, mindenki számára ismert ISO 9001-es rendszer általában nem kötelező, de a vevők elvárásai és a piaci megítélés szempontjából fontos lehet. Az ISO 9001-es szabvány struktúrája adja az alapot a többi irányítási szabvány struktúrájához azért, hogy a rendszerek könnyen integrálhatók legyenek. Az ISO 9001es rendszer kapcsolható és alapja lehet a környezetirányítási rendszernek (ISO 14001), a Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonságirányítási rendszernek (ISO 45001) és az energetikai rendszernek (ISO 50001) egyaránt.

A környezettudatosság szerepe

Az ISO 14001-es szabvány alkalmazása a globális környezetvédelmi problémák miatt várhatóan egyre nagyobb mértékben fog elterjedni. A cégek környezettudatosságának szerepe nagyon fontos társadalmi szempontból, mert a környezeti értékek megóvása csupán állami szerepvállalással nem megvalósítható. A cégek, amelyek felismerték ennek jelentőségét önkéntes vállalásokat jelentenek be, ami igazolja a komoly elkötelezettségüket. Az a cég, amely mérni akarja a környezeti teljesítményét a leghatékonyabb megoldástaz ISO 14001-es szabvány bevezetésén és tanúsításán keresztül találja meg.

A vállalati energiafelhasználás optimalizálása

Az ISO 50001-es szabvány lehetőséget kínál arra, hogy azok a cégek, amelyeknek igazolniuk kell az energia felhasználásuk hatékonyságának fejlesztésére tett erőfeszítéseiket, tanúsításon keresztül ezt a jogszabályi előírást teljesítsék. Ennek a tanúsítási rendszernek az alkalmazása ajánlott nagyvállalatoknak és azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyeknek a megelőző 3 évben az átlagos éves összes energiafogyasztásuk eléri a 3 GWh-t. Az a cég, amely tanúsíttatja az ISO 50001-es rendszerét, nem kell az energetikai auditot elvégeztetnie.

Azok a vállalkozások, melyek a logisztikához kapcsolódnak jellemzően GMP+ rendszerek bevezetése iránt érdeklődnek, mivel ennek a rendszernek bevezetésétől és alkalmazásától függ a piacon maradásuk. A GMP+ bevezetése a Takarmánykeverők és a takarmány alapanyag előállítók számára is kötelező Európában. A GMP+ rendszert tanúsított vállalkozások megtalálhatók és ellenőrizhetők a www.gmpplus.org oldalon. Ezen az oldalon a követelmények is megtalálhatók angol nyelven.

Ha az élelmiszeriparnak szállítunk be

Az élelmiszer láncba közvetlenül beszállító vállalatoknak szükségük lehet a HACCP rendszer alkalmazása mellett az ISO 22001-es rendszer bevezetésére és tanúsítására is, mivel ez a nemzetközi szabvány az élelmiszer előállítás folyamatára határoz meg követelményeket. Az ISO 22001-es szabvány tartalmazza a HACCP követelményeit. Vállalatirányítási rendszerek főleg a bevezetésük során elég sok plusz terhet jelenthetnek a cégek számára, ezért nagyon fontos a megfelelő felkészítő külső/belső munkatárs kiválasztása. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a bevezetés és a rendszer kialakítása során felmerülhetnek olyan megvalósítandó feladatok, melyek érinthetik a meglévő technológiát és infrastruktúrát a dokumentáció elkészítésén kívül. Javaslom, hogy mielőtt valaki belevág, egy tanúsítási rendszer bevezetésébe konzultáljon lehetőség szerint a tanúsító cég szakemberével, auditorával a követelmények egyértelmű tisztázása érdekében. Célszerű a bevezetésben résztvevő kijelölt munkatársakat az adott tanúsítási szakterületen tréningre, illetve képzésre elküldeni.

Sebestyén Tibor
Ökosys Zrt.

 

 

Tartalom közti banner a cikk végére
no