fbpx

Gyümölcstermesztő birtok kategória MLB

Írta: Sándor Ildikó - 2020 augusztus 21.

Almakúti Kft.

A holland származású magyar termelő almái

Egy 26 évvel ezelőtti holland-magyar delegációcserével járt először Dick van Mourick abban a zalaszántói ültetvényben, ahol most ügyvezető. Ma 1300 km-re egykori otthonától, már a magyar szakma által is elismert almatermesztő, hisz nálunk valósíthatta meg azt, ami odahaza termőföld hiányában már elképzelhetetlen lett volna. 1996-ban ültette első almafáját, mára pedig az akkori 8,5 hektáros birtok 130 hektárra nőtt, ahol jól megfér egymás mellett a 27 hektáros kajszi- és a 75 hektáros almaültetvény. A zalaszántói gyümölcsös jéghálóval fedett, egy 4300 tonnás kapacitású ULO hűtőház biztosítja a logisztikai hátteret, innen indulnak az almák Egyiptomig, Izraelig vagy akár Szaúd-Arábiáig. Saját faiskolája mellett már egy 1300 hibridből álló szakmai kísérletből is szeretné kivenné a részét ugyanúgy, mint a fekete berkenye-alma ivólé feldolgozásából. A környezettudatosság okán a biotermesztés gondolata is egyre komolyabban foglalkoztatja, elismeri, hogy a jégháló sajnos a hasznos élőlényeket is távol tartja, épp ezért megbecsüli a fülbemászót a levéltetvek elleni védekezésben, büszke gyümölcsösének saját élővilágára, pl. a bejáró vidrára. „Mit kívánhatok még?” – kérdezi, miközben a hortenziákkal körbevett hűtőház előtt még a vértetűatkák okozta kár megelőzéséről rögtönöz szakmai előadást.

 

Bocskai Növénytermesztési Kft.

Az idén csak a varjaknak maradt pár szem dió

Ez az év kevés gyümölcstermesztőnek kedvezett. Hajdúdorogon négy alkalommal is fagyott a gyümölcs az idei tavaszon, így az egyébként látványos 20 hektáros dióültetvényben csak mutatóban maradt pár szem dió a fák tetején. „Pont annyi, ami a varjakat idecsábítja” – hallhattuk Bódi Mihálytól, a Hajdúdorogi Bocskai Növénytermesztési Kft. ügyvezetőjétől. De a 25 hektáros cseresznyeültetvény sem járt jobban, sajnos ott is a fagy volt az úr az idén. Egyedül a szomorú fűzhöz hasonlító cigánymeggyek roskadoztak a terméstől. A 100 hektáros hajdúdorogi ipari meggy elsősorban hazai konzervgyárakba kerül, csak ritkán jut belőle lengyel vagy német exportra. A cég nem csak saját ültetvényeiért felel, kezdeményezésükre TÉSZ alakult Hajdúdorogon, így a környékbeli, közel 500 hektár meggyültetvény felét is ők koordináljak. A cégcsoport szántóföldi növénytermesztéssel, sertés- és tejelőszarvasmarha-tenyésztéssel is foglalkozik, saját takarmánykeverővel, vetőmagüzemmel, gazdabolttal és saját üzemanyagtöltő állomással is rendelkezik. A több lábon állásra ebben az évben sajnos szükség is volt, hisz a gyümölcstermesztési ágazat – bármennyire is korszerű, csepegtető öntözőrendszerrel ellátott, 3.000 m3-es medencével, mélyfúrású, szűrőbetétes kutakkal felszerelt – az idén nem lehetett húzóágazat.

Szappanos Gábor

Előremenekülésből lett gyümölcstermelő gazdaság

„Fiam, ha most segítesz nekem eltelepíteni, én azt visszasegítem neked idővel” – ez még 1997-ben hangzott el Kerekegyházán, a kárpótlással visszakapott 4 hektáros, még üres birtokon. A válasz borítékolható, hisz az informatikus beállítottságú, azóta minőségügyi szakmérnöki diplomával rendelkező fiú és édesapja ma már 60 hektár saját és 13 hektár bérelt területen termel gyümölcsöt: almát, szilvát, cseresznyét, meggyet és idősebbik Szappanos Gábor örök kedvencét, kajszibarackot. A gazdaságban meghatározó szerep jut a 10 fajtából álló 32 hektáros almaültetvénynek, a termésből pedig bérgyártású feldolgozással almalé készül. Ezzel a gyümölcslével és az itt termett egészséges, hazai gyümölccsel átlag 10 ezer gyermeket látnak el az iskolagyümölcs-program keretében. Ahogy az édesapa fogalmazott, eredetileg előremenekülési kényszerből választották a mezőgazdaságnak ezt az ágát, azóta viszont kellő kitartással és többnyire önerővel gyümölcstermelő gazdaságukat folyamatosan fejlesztették, gépesítették, ma már 12 traktoruk van, 2003-ban pedig egy 400 tonna kapacitású hűtőházat is építettek. Fejlesztési terveik között területbővítés is szerepel, de szeszfőzde építése is szóba került már a családban. A kerekegyházi gyümölcs titka tehát a löszös agyagtalaj és a magas cukortartalom mellett az elszántság.