Az aflatoxin az új kockázat Közép-Európában

Az aflatoxin az új kockázat Közép-Európában
Sok vagy kevés a 20 µg/kg?

Délről jövő ellenségnek nevezte az aflatoxint Prof. Mézes Miklós (Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék), aki a kutatási eredmények bemutatása mellett gyakorlatban elterjedt téveszméket igyekezett eloszlatni a veszély nagyságával, terjedésével és következményeivel kapcsolatban egyaránt. Az már eleve tévedés ugyanis, hogy egy-egy toxinnak meghatározható lenne a kockázati szintje. Egy adott mikotoxinra nézve nincs „biztonságos” szint, a takarmány- és élelmiszerbiztonsági kockázat a mikotoxin koncentráció függvénye, de a biztonsági kockázata függ más mikotoxinok jelenlététől is.
Van-e Magyarországon aflatoxint termelő Aspergillus penészgomba a termőterületen? A válasz sajnos egyértelmű: a 2010-ben történt felmérés már igazolta, hogy arányaikat tekintve a közép-Dunántúlon alig, az Alföldön viszont már jelentősebb mértékben jelen van a gabonamagvakban. A Biomin minden évben vizsgálja a takarmány alapanyagok aflatoxintartalmát, a 2011-es európai adatokat vizsgálva már több következtetésre jutunk. Egyrészt a vizsgált minták 36%-a pozitív volt, aminek oka a fertőzés gyors terjedése, a szélsőséges időjárás és a technológiai hibák sora, másrészt az átlag alacsony értéke (az EU szabályozásban meghatározott maximális értékhez képest). A földrajzi terjeszkedés szempontjából viszont mi vagyunk a következő célpont, ráadásul a vizsgálat éve óta volt egy szélsőségesen aszályos évünk, ami tovább rontotta az esélyeinket. Itt kell felhívni a figyelmet egy módosításra: az 574/2011/EU rendelet alapján a takarmány alapanyagok maximális AFB1 tartalma 20 µg/kg, kivéve a tejelő teheneknél, ahol 5 µg/kg.
 
Gabonamagvak átlagos mikotoxin szennyezettségi szintjei (Biomin 2011. évi felmérése alapján)

Európa

AF

ZON

DON

FUM

OTA

Vizsgált minták száma

199

1089

1481

229

261

Pozitív (%)

36

35

62

50

39

Maximum (µg/kg)

44

1546

25759

7008

46

Átlag (µg/kg)

1

49

673

539

2

Pozitív minták átlaga (µg/kg)

2

72

599

513

3

Nem kell hozzá trópusi környezet

„A mikotoxin egy stressz-termék”, azaz a növényeket és a penészeket érő gyakorlatilag bármilyen stresszhatás ellenünk dolgozik. A szélsőséges időjárás mindkét végletét a közelmúltban Magyarországon is tapasztaltuk, ugyanis a túl sok csapadék illetve a legutóbbi szezonban jellemző aszály egyaránt annak terjedését okozta. Nem állnak ugyan rendelkezésre friss hazai adatok, de a 2012. évi aszály hatása világméretűnek nevezhető, tehát az adatok a hazai helyzetre is adaptálhatóak: például az USA Missouri államában 2012-ben betakarított kukorica AFB1 szennyezettsége 2011-ben még átlag 8% volt, addig a 2012-es aszály hatására már ugyanott 50%-ot mértek. De ugyanígy hatással van rá a túl sok csapadék, a nyitott maghéj és a megdőlés is.
Stresszhatások érik a növényt a betakarítás során is, fajtaválasztáskor ezért kell figyelnünk a FAO számra. „400-as FAO szám felett nem célszerű Magyarországon kukoricát vetni, késői betakarítás a nagy nedvességtartalom kockázatával jár.”
A tárolás során a terményt és a mikotoxint termelő penészt egyaránt stresszhatás éri, ugyanis a nagy nedvességtartalommal (14% felett) történő betárolás esetén növekedni fog az aflatoxintartalom, de ezt az átszellőztetési hibákkal exponenciálisan tovább lehet növelni. A gyakorlat azt igazolja, hogy amennyiben hirtelen jut oxigénhez a takarmány alapanyagunk, annak mikotoxin tartalma is hirtelen növekedni fog, valószínűleg akkor már a határérték fölé. Tehát át kell forgatni! A tárolás során további stresszhatást jelent a kártevők jelenléte. A rágcsálók ugyan kisebb fejtörést okoznak, a védelem is egyszerűbb ellenük, a rovarkártevőkkel viszont összetettebb a problémánk.
Prof. Mézes Miklós tanszékvezető - Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék
Prof. Mézes Miklós tanszékvezető (Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék)
 
Az Aspergillus fajok mikotoxin termelését befolyásolja:
- a tápanyagok jelenléte, ugyanis az Aspergillus fajok növekedése a mikotoxin termelése akkor nő jelentősen, ha a magban elkezdődik a keményítő depozíciója,
- a pH: alkalikus közegben a toxintermelés nő,
- a hőmérséklet: 25-44 oC az ideális (ez valóban nem trópusi, az elmúlt évben nem is volt ritka),
- a 13% feletti nedvességtartalom,
- a 70% feletti relatív páratartalom.
 
Az aflatoxin tartalom a takarmánygyártás során is változhat. Egy 7,9 µg/kg értékből kiindulva, 28 oC-on, 70% relatív páratartalom mellett, 20 napos tárolás után a kész keverék aflatoxintartalma már 20 µg/kg felett lesz, ráadásul a takarmány minőségmegőrzési időtartama 90 nap.
További tévhit, hogy elegendő penész számot vizsgálni és azt elfogadni. „A penész szám nem mond semmit, önmagában csak egy abszolút szám. Töredékébe kerül ugyan, mint egy mikotoxin vizsgálat, de miután nem ismerjük a penész pontos összetételét, semmit sem ér.” A tévhitek eloszlatásában pozitívumot is hallottunk az előadásban: az erjesztéses tömegtakarmány tartósításkor gyorsan lecsökkent a pH, mégis az eredetileg már fertőzött takarmányunk mérsékelt detoxifikáción átmegy, de tévedés, hogy megnyitáskor robbanásszerűen megnőne a mikotoxin tartalma. A kukoricaszilázsokra sajnos csak 2007-es adatokat talált Mézes professzor - sajnos nincs Magyarországon kötelező adatszolgáltatás -, amikor még csak 1,1% volt az aflatoxin B1 pozitív minták aránya, azok átlaga viszont meghaladta a jelenleg elfogadott 20 µg/kg értéket.
Dr. Jakab Gábor ügyvezető, Biomin Magyarország Kft.
Dr. Jakab Gábor ügyvezető (Biomin Magyarország Kft.)
Aflatoxin B1 hatásai gazdasági állatainknál

Gyakorlatilag minden gazdasági állatfajnál kimutatható a májkárosodás, a takarmány-visszautasítás, ennek következtében pedig a csökkenő termelés. Növekvő mértékű elhullás elsősorban baromfi fajoknál tapasztalható, de ott ijesztő: 1 hét alatt az állomány akár 40%-a is elhullhat. A tojás minősége is romlik (ellenőrizhetjük: ha feltöréskor összefolyik a tojás fehérje és sárgája), a tenyésztojások keltethetősége pedig akár 60-70%-kal is csökkenhet. Megmaradt baromfiállományunk pedig „elhalványul”, mivel a bőr pigmentációja lelassul, vakcinázásunk hatása pedig lecsökkenhet, ami további veszteséget okozhat.
Szarvasmarhánál a bendőmozgások száma csökken, romlik a bendőfunkció, hasmenést, akár ketózist is okozva. A tejtermelés viszont sajnos (!) csak mérsékelten csökken, mert éppen a 3-5%-os visszaesésnek nem keressük még az okát. A tejben ugyanakkor megemelkedik a szomatikus sejtszám értéke és a karbamid tartalom. 
A takarmányozás során felvett teljes aflatoxin mennyiség 1,7%-a jelenik meg a tejben. Erősen toxikus takarmányetetési kísérlet igazolja, hogy 4 órával a bendőbe kerülés után már kimutatható a tejben a mikotoxin tartalom. És ismét egy téveszme: az aflatoxin tartalmat a pasztőrözés, a hűtve tárolás, a fagyasztás nem csökkenti. Viszont a folyamat visszafelé is működik: a takarmányozás javításával, az aflatoxinbevitel csökkentésével 4 nap után a tej adatai is javulnak. 
 
Miért és hogyan vizsgáljuk az aflatoxinokat?

Érvelhetünk itt törvényi határértékekkel, márkavédelemmel, takarmánybiztonsági kockázattal, de a legmeggyőzőbb a táplálkozási lánc végén állva az élelmiszerbiztonsági kockázatra hivatkozni. Cikkünk áprilisi folytatásában mérésekről, a rezisztencianemesítésről és agrotechnika jelenlegi válaszairól (pl. antagonisták alkalmazásáról) szólunk. 
 
A Romer Labs Diagnostic GmbH, a Biomin Magyarország Kft. és a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet „Aflatoxin – egy új kockázat Közép-Európában” szakmai napon elhangzott előadások és szakmai hozzászólások alapján összeállította:
Tartalom közti banner a cikk végére
yes