Többlet jövedelemforrások a tejelő szarvasmarha ágazatban

A „hagyományos” válasz erre: egyrészt a saját termelésű takarmány költséget tekintsük kikezdhetetlennek, másrészt, amit nem veszünk meg, az máris haszon,  tehát tessék mától x %-kal csökkenteni minden vásárolt terméket.  A likviditásban az eredmény azonnal jelentkezik, az ezt gyakran többszörösen meghaladó kár kicsit később.  Tudom, jövedelemforrás tekintetében nincs /sincs bölcsek köve az ágazatban. A mostani, az utóbbi hetek tapasztalataiból merített néhány szempont azonban mégis utalhat rá, hol van az a néhány százalék, amely összeadódva akár a nyereség forrása lehet. Egyik sincs ingyen- sajnos, de közvetve vagy közvetlenül mind segít a jövedelmezőség elérésében vagy javulásában.

Hol vannak ezek a források?

A szántóföldön: 
- A kellő magasságú vágóasztal. Ha valamikor, az ilyen évben nagy kísértés, hogy a silózógépek vágóasztalát leengedve hozzunk vissza valamit a kieső tömegen. Pedig az alsó 1/5 nitrát tartalma 30-40-szer nagyobb, mint a felső részé, a talajlakó baktériumok, köztük a Clostridium nagyrészt ugyanitt található, a beltartalma is jóval gyengébb. Ilyenkor a kevesebb (szilázs)-több (hasznosítható részt tartalmaz).   Legalábbis megfontolandó, hogy a várható tömegtakarmány deficitet a talajkopírozás helyett ne egy korán betakarítható rozs-, vagy egyéb kalászos szenázzsal pótoljuk. Utána még elfogadható kockázattal vethetünk kukoricát, vagy a szárazságot jól tűrő –bár nem szerető!- cirokfélét.
- Talajművelés. Áttételes, de kimutatható a kapcsolat az  aflatoxint termelő Aspergillus flavus fertőzöttség és a választott talajművelési mód között: a mélyre forgatott spóra lent marad, a felszínen maradó több úton is –szél, kukoricamoly- a növényre jut, onnan a szemekre, végül a szilázsba, vagy az abrakba. Az irányított erjedés, a sérült szemek kirostálása, később a toxinkötő nagyon sokat segíthet a bajon, de jobb, és olcsóbb azt amennyire lehet megelőzni.
Aspergillus flavus, az aflatoxin forrása kukoricán
Aspergillus flavus, az aflatoxin forrása kukoricán
 
A bendőben:
- ez igazán jelentős tartalékforrás. A bendőműködés optimalizálása gyakorlatilag az egész ágazat optimalizálása. Minden, amit ennek érdekében teszünk, a nagyobb tejtermelés, a magasabb életteljesítményért tesszük. Alig van olyan élettani hatás, jelenség, amelyet eltérő mértékben, de ne lehetne visszavezetni a bendő helyes működésére, vagy az egyensúlya felborulására. (Az acidózisos bendő falán keresztül jóval könnyebben hatol át az aflatoxin is!) A nyári hőstressz sokkal kisebb gondot jelentett ott, ahol a bendőműködést kézben tartották, mint ahol szabad folyást engedtek az eseményeknek. Ennek látványos példája az a gazdaság, ahol élő élesztő kiegészítéssel a kánikulában nőtt az étvágy, javultak az eredmények. Persze, hogy nem a hőségtől, hanem a nagyobb figyelemtől, a bendő pH emelkedéstől, az egyensúlyba került bendő folyamatoktól.  
 Egészséges bendő jól fejlett papillái
Egészséges bendő jól fejlett papillái  
Subakut acidózis hatására erodált bendőfal 
Subakut acidózis hatására erodált bendőfal
 
Az istállóban:
- Mire ez a cikk megjelenik, már aligha a hőség lesz az első számú közellenség, mégis legalább a jövőre gondolva érdemes végig gondolni, hogy a ventillációnak, párologtatásnak, permetezésnek, ködképzésnek, árnyékolásnak milyen rendszerét vezessük be. E nélkül továbbra is elveszítjük a napi tej 10%-át, az ivarzók legalább harmadát. Nem kell sokat számolni ahhoz, hogy kiderüljön, egy éven belül megtérülő beruházás lehet ez.
Védelem a tűző nap-, és a huzat ellen
Védelem a tűző nap-, és a huzat ellen
Jól beállított párásító ventillátorok
Jól beállított párásító ventillátorok
 
A tőgyben:
- Júniusban az ellenőrzött telepek 34.49%-a volt 500.000 szomatikus sejtszám alatt, 9,7 %-a egymillió felett  (ÁTK Kft Hírlevél). Nem a kívülállók fölényével mondom, hanem úgy, mint aki nagyon sok évet töltött a szomatikus sejtszám elleni igen változó sikerű küzdelemmel: ha jól működő bendő nélkül nincs magas tejhozam, akkor egészséges tőgy nélkül sincs. Ugyanakkor itt van nagyon sok értelme és módja a bajok megelőzésének, és tapasztalatom szerint szerény eredménye a gyógyszeres beavatkozásnak. Mégis gyakori helyzet, hogy rossz tőgyegészségügyi állapot ellenére nem a képessége, hanem az ára miatt választanak tőgyfertőtlenítőt,- és használnak meglepő mennyiségű-és persze árú tőgyinfúziót a gyógyszer gyártók örömére. Jó jel, hogy beüzemelték Magyarországon az első olyan fejőházat, ahol a fejőkelyhet és a tőgybimbót már automata fertőtleníti, biztonsággal megakadályozva fertőzést és kereszt-fertőzést egyaránt. Azt hiszem, ez lesz a jövő.
Valahogy így kellene?
Valahogy így kellene...
 
A jövőben:
- Ez inkább szójáték, mint valóság: a 2015-ben megszűnő uniós tejkvóta-rendszer aligha lesz a könnyen elérhető többlet jövedelem forrása: az Unióban mindenki annyi termel majd, amennyit akar-,és amennyit el tud adni. Nem leszünk elkényeztetve: nálunk jóval erősebb gazdasági hátterű országok várhatóan emelkedő termelése, széles termékköre keres majd vevőt. Egy igényes piacon kell megmaradnunk az áruk szabad áramlása közepette. Az, hogy Magyarország az Európai Unió által megtermelt tejből 2012-ben mindössze 0,98%-kal részesedett (forrás: CLAL.It.), jelzi, hogy milyen nehéz feladat ez az ágazat szereplői számára. Ha csak Olaszország 13%-kal, vagy Hollandia –mint tervezi- 20%-kal megemeli az éves termelését, ez ugyanannyi, mint amennyit Magyarország egész évben előállít. Nagy lehetőség van a belső fogyasztás emelkedésében, és a hazai termékek fogyasztói megbecsülésében, ahogyan ezt Kossuth sokak egyetértésével éppen 170 éve a Védegyletben kigondolta.
Tartalom közti banner a cikk végére
yes