Cél a digitalizáció térhódítása a hazai agráriumban

Borítókép
A precíziós gazdálkodásra való áttérés elhúzódása komoly hátrányt jelent.

Évi 300-350 milliárd forinttal is növelhető a magyar agrárium kibocsátása a precíziós technológiák széles körű alkalmazásával, mondta Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója a „Drónok a mezőgazdaságban” címmel megrendezett konferencián és tanácskozáson.


A precíziós gazdálkodással szakértők szerint évente Nyugat-Európában hektáronként 25-30 ezer forinttal nagyobb eredmény érhető el szántóföldi művelésben, és ez az összeg Magyarországon elérheti a 65-70 ezer forintot is, mivel a bázis alacsonyabb a nyugat-európainál. Ez az összeg a szántóföldi növénytermesztésben majdnem annyi, mint amennyit területalapú vagy állatalapú támogatásból évente kapnak a gazdák, tette hozzá a NAIK főigazgatója.

Folyamatos a presszió a termelőkön, hogy a technológiai színvonal emelésével lépést tartsanak a kor követelményeivel: ebben a versenyfutásban kiemelt szerepet játszik a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) kutatási, fejlesztési és minősítési tevékenységével, olvasható az MTI hírében. A szakember szerint céljuk a digitalizáció komoly térhódításának elősegítése 5-8 éven belül a magyar agráriumban.

Számos konferenciát szerveznek, hogy a technológiai újításokról pontos információkat kapjanak az érdeklődők. Ez azért is szükséges, mert a rohamléptékű technológiai megoldások gyakorta megelőzik a jogi szabályozást, az ilyen nem kívánatos helyzeti zavaroknál pedig jobb minél gyorsabban tiszta vizet önteni a pohárba. Nem a precíziós gazdálkodásra történő átállás költsége a komoly tétel, hanem az a deficit, amit annak hiánya évről évre okoz az ágazatban.

Tartalom közti banner a cikk végére
no