Jobb minőség? Nagyobb ezerszemtömeg?

Talajon és levélen keresztüli magnéziumkezelés hatása a növény növekedésére, a búzaszemek méretére és a búza csírázására

Ezért se legyintsünk rá!

Magnéziumhiány hatására először a levelekben lassul le az „anyagcsere”, a fotoszintézis, mivel nincs, ami elszállítsa a megtermelt szénhidrátokat. Emiatt kevesebbet vesz fel, hiszen minek termeljen, ha csak felgyülemlik. Ennek következtében a tápanyagfelvétel és a növekedés is észrevétlenül lelassul. A színbeli elváltozás, azaz a szemmel látható sárgulás csak ezt követően, kb. 2 héttel a hiány beállta után mutatkozik először. Könnyen rá lehetne mondani, hogy az aszály… igen, mert aszályos időben a talajból nem tud a növény tápanyagot felvenni, csak vízben oldott formában. A növény annyira igényli a magnéziumot nemcsak a klorofill építőelemeként, hanem a tápelemek és a megtermelt szénhidrátok levelekből történő elszállításához is, hogy ha nem kap eleget, akkor elkezdi lebontani a saját klorofillját! Ha lebomlik a fotoszintézis helyszínéül szolgáló klorofill, akkor jóval kisebb termést tudunk csak realizálni.

1-2. kép: Magnéziumhiány búza levelén

Hogy ne legyen kisebb a termés

Pedig jellemzően a magnéziumnak a klorofillban csak 10%-a található meg. De hol a többi, és mit csinál? Milyen szerepet tölt be a növényben? Számtalan más folyamatban vesz részt. Több mint 100 enzim aktivátora. Szállítóként funkcionál például a talajból felvett foszfor esetében. Ezen kívül elszállítja a levelekből a megtermelt szénhidrátokat kezdetekben a növekedés helyére, majd később a gabonaszemekbe. Így fordulhat elő, hogy a lenti képeken látható szemtelítődés között micsoda különbségek figyelhetők meg magnézium hiányában, vagy kezdeti magnéziumhiány, de levélen keresztüli magnéziumadagolás (keserűsós levéltrágyázás hatására), illetve a talajon keresztül már a növekedés elejétől adott megfelelő magnéziumellátás esetén (pl. kiezerit formájában).

 
3. kép: alacsony Mg-ellátás, 4. kép: alacsony Mg-ellátás + késői Mg- levéltrágyázás keserűsóval, 5. kép: megfelelő Mg-ellátás talajon keresztül kiezerittel

Ha nem jut a növény elegendő magnéziumhoz, akkor végeredményben a szemek sem tudnak olyan jól telítődni, és kisebb termés lesz az eredménye, mint ami lehetett volna. Ceylan és munkatársai beható kísérleteket végeztek búzában arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben lehet magnéziumtrágyázással növelni a búza ezerszemtömegét.

A fenti felvételek is ennek kapcsán születtek 2016 elején. Az alacsony Mg-ellátású növényeknél a gabonaszemek ezerszemtömege is alacsony volt, a szemek kisebbek, keskenyebbek és deformáltak voltak (ld. 3. kép). A levélen keresztül Mg-trágyázásban részesült szemek (4. kép) mérete nagyobb volt, a szemek nem voltak annyira összetöpörödöttek, összeaszottak, mint az alacsony Mg-ellátás esetén. A legnagyobb méretű búzaszemek a legszebben telítődött szemekkel a megfelelő Mg-ellátásban részesült búza esetén képződtek. Ebben az esetben a búza számára már a kezdetektől elegendő magnézium állt rendelkezésre, míg a 2. esetben (4. kép) alacsony volt a kezdetekkor a magnézium ellátás, de levélen keresztül még időben beavatkoztak.

A második esetben (4. kép) azt is megfigyelték, hogy a levelek hosszabbra nyúltak, mint az első esetben, tehát a késői levélen keresztüli magnéziumtrágyázásnak ilyen hatása is volt. A legfelső sorban a magvak 3 napos korukban láthatóak, ahogy csíráznak szűrőpapíron, a második sorban 5 napos korukban láthatóak sűrőpapíron, a harmadik sorban 8 napos korban perlitben. A negyedik (legalsó) sorban 6 napos korban, földben csírázott magvak/növények láthatóak.

Információim szerint Ceylan és társai ebben a kísérletben mutatták be először a világon a magnéziumnak a magvak csírázására gyakorolt hatását. 2016. elején megjelent tanulmányukban leírják azt is, hogy ez megmagyarázza a magnéziumhiány és a búzaszemek méretének összefüggését. Egy korábbi tanulmányukban pontosan leírják, hogy az ATP koncentrációjának és a magvak csírázási erélye között milyen összefüggés van: miután magnézium szükséges az ATP szintéziséhez, a magvak alacsony magnéziumszintje esetén sérül a folyamat és lassabb maga a csírázás is. A megfelelő magnézium-ellátás a csírázó magvak növekedésében is kiemelt szerepet játszik, azaz a levél- és gyökérnövekedés megindulásához is a magvakból a szacharózt kell eljuttatni a levélkébe és a gyököcskébe. A később, növekedési szakaszban pedig a már a növény által megtermelt szénhidrátokat kell elvinni a magvakba, ezzel is befolyásolva későbbi méretüket és telítődésüket. Ha nem áll elegendő rendelkezésre, az akadályozza a szép nagy szemek kialakulását és telítődését, vagyis végeredményben az ezerszemtömeget.

 
6. kép: Búza csírázásának nyomonkövetése 1. Oszlop képei: alacsony magnézium-ellátás mellett, 2. Oszlop képei: alacsony magnézium-ellátás és 4%-os keserűsós levéltrágyázás hatására, 3. Oszlop képei: megfelelő magnézium-ellátás hatására
Forrás: Ceylan et al, 2016.

Hovatovább a kalászonkénti szemek számát is. Az egész történetben az a csalóka, hogy a rejtett (látens) magnéziumhiány felderítetlen maradhat egészen a szemek telítődéséig. Emiatt a megelőzésképpen végzett levélen keresztüli keserűsós permetezéssel történő beavatkozás segíthet megelőzni, hogy legalább a szemek telítődése idején legyen magnéziummal jól ellátva a növény, és ne tudjon érvényre jutni a magnéziumhiány a termés mennyiségére és minőségi paramétereire vonatkozóan. A legjobb megoldásnak azt tartjuk, ha már a kezdeti növekedéskor sikerül magnéziumhoz juttatni a növényt, és szép nagy gyökérzetet képes így kinevelni. Ez csak akkor lehetséges, ha talajon keresztül is kap magnéziumot, erre kiváló megoldás a talajon keresztüli kiezerites táplálás, ezt kalászosok esetében tavasszal fejtrágya formájában felfrissíthetjük, és az aszályos időszakot átvészelendő, levélen keresztüli keserűsós permetezéssel még beavatkozhatunk, mellyel a zászlós levelet tudjuk tovább zölden tartani. Ezidő alatt pedig a szemek jobban telítődnek, azaz minden bizonnyal az ezerszemtömeg is nagyobb lesz.

Dr. Zsom Eszter
szaktanácsadó