Nem a nitrifikációs inhibitor jelenti a megoldást!

Borítókép
Nem a nitrifikációs inhibitor jelenti a megoldást!

Napjainkban egyre többet hallani arról, hogy a kijuttatott trágyák nitrogéntartalmának mindössze 40-70%-a hasznosul, épül be a kultúrnövényeinkbe. A veszteségeket elsősorban a légköri elillanás és a nitrátion-kimosódás számlájára írják. A hatékonyságnövelés egyik eszközét ma egyesek az ammónium-ion nitrát-ionná alakulásának gátlásában látják.

Az 1950-es évektől kezdődtek meg a kutatások a specifikus nitrifikációgátló vegyületek után, melyek egyike a Nitrapyrin. Ez a vegyület gátolja a nitrifikációért (pontosabban az ammóniumion nitritté alakulásáért) felelős Nitrosomonas baktériumok élettevékenységét, enzimgátlás révén jelentős mértékben akadályozza a metabolizmusukat, növekedésüket. Mivel a Nitrosomonasok növekedése sokkal lassúbb, mint a nitrit nitráttá alakításáért felelős Nitrobactereké, a nitrit igen gyorsan oxidálódik tovább nitráttá. Tehát a nitrit nagy mennyiségben soha nem halmozódik fel és a teljes nitrifikációs folyamat sebességét az ammóniának nitritté történő átalakulása határozza meg. Így a Nitrosomonas-fajok növekedésének és osztódásának lassítása, részleges gátlása (pl.: rendszeres Nitrapyrin-használat mellett) felboríthatja a talajban a mikrobiológiai egyensúlyt, hiszen nem jutnak elegendő energiához, ezért nemcsak növekedésük, de szaporodásuk is lelassul. Ráadásul hazai klimatikus viszonyok között a légkörbe illanás veszélye nagyobb, mint a kimosódásé. Ez utóbbi pedig a nitrogénformák szakszerű használatával, a dózisok megosztásával elkerülhető. Az inhibitorok a talajban kötött ammónium-ionok nitrifikációját és a nitrátok kimosódását hivatottak gátolni, lassítani, nem pedig a légköri elillanást. Ne tévesszük meg saját magunkat, ne hagyjuk, hogy mások megtévesszenek! Jelenleg Magyarországon kb. 100 kg/hanitrogén hatóanyagot (országos átlag) használunk fel a kukorica és búza termesztése során (az intenzív mezőgazdasági termelés idején a nitrogén-felhasználás a 200 kg/ha fölötti dózist is elérte). Kevesebbet, mint a nagy terméspotenciálú fajták/hibridek igénye, nem pótoljuk rendszeresen a mikroelemeket (szinte minden kukorica-termőterületünk cinkhiányos), de az is előfordul, hogy nem megfelelő arányban, időpontban, formában juttatjuk ki a tápelemeket. Ezek alapján könnyen belátható, hogy nem a nitrifikációs inhibitorok jelentik a megoldást a jövedelmező mezőgazdasági termelés felé.

A nitrifikációs folyamat (2-4 hét) intenzitása elsősorban a talaj és a levegő hőmérsékletétől (a reakciók optimális hőmérséklete: 25-35°C!), valamint a nedvességtartalomtól is függ, de a savanyú kémhatás gátolja. Például a Nitrapyrin gátló hatása a talajban egyes vizsgálatok szerint 60-80 napig, mások szerint 70-100 napig tart. Ez valószínűleg abból adódik, hogy a talaj nedvességállapota és hőmérséklete ritkán jelezhető előre, és az inhibitor hatását ez nyilvánvalóan befolyásolja ugyanúgy, ahogy a mikrobák tevékenységét, szaporodását is. Sőt, a különböző talajok mikrobiális állapota, biológiai aktivitása is más és más. Ezért a nitrogén-feltáródás, azaz az ammónium-ion nitritté alakulásának üteme biztonsággal előre nem kiszámítható. Előfordulhat, hogy a növény az intenzív növekedés időszakában nem jut elegendő könnyen felvehető nitrát-ionhoz. Ezért a kukoricában, de más kultúrákban is fontos marad a jó időzítés, a fenológiai fázishoz igazított nitrogénpótlás (tápkultivátorozás szántóföldi kerettel vagy később hidas traktorra szerelve).

A Nitrapyrin kijuttatási módja a jelenlegi üzemi gyakorlatunktól idegen. A szilárd műtrágya kiszórása után 2,5 l/ha dózisban kell kipermetezni 150-300 l/ha lémennyiséggel, majd a talajba dolgozni. Ez plusz munkaműveletet jelent a tavaszi munkacsúcsban, amikor kukorica vetése mellett a gabonák és a repce növényvédelme, levéltrágyázása sarkalatos pont. A gyakran szeles és változékony időjárás pedig tovább nehezíti a kijuttatás megszervezését.

Az ajánlott dózis költsége 10 ezer Ft/ha, melyből akár 15-20 l/ha lombtrágyát vagy 40-50 kg/ha nitrogén hatóanyagot is meg lehet venni. Ne dobjuk ki a nehezen megkeresett pénzünket, bizonytalan tartamhatású készítményekre! Ha nem tart ki az inhibitor hatása adott ideig, akkor nem értünk vele semmit (és ez természetesen a kimosódást sem akadályozza meg), ha pedig a várttól jobban elhúzódik a gátló hatása, a növényünk éhezni fog, hiszen nem jut időben hozzá a szükséges mennyiségű nitrogénhez, a termés elmarad a várttól.

Végül felmerül a kérdés, biztonsággal használhatjuk-e a Nitrapyrin-tartalmú készítményeket? Az egyik készítmény EU 453/2010 rendeletének megfelelő biztonsági adatlapjának 6.2 pontjában ez áll:

„Környezetvédelmi óvintézkedések: Előzze meg a talajba, csatornába, lefolyóba, vízelvezetőbe és/vagy talajvízbe jutást!”

Vajon miért nem juthat a talajba akár véletlenszerű expozícióval is kisebb mennyiség, egy talajkondicionáló készítményből?

 

 

 

 

Tartalom közti banner a cikk végére
no