XII. Ecolab konferencia

Borítókép
XII. Ecolab konferencia

Takarmányozás és innováció a mában * Szemléletváltás az állathigiéniában.

A partnereinek átfogó állategészségügyi megelőzési programokat is ajánló, ebben világelső vállalat az ECOLAB magyarországi leánycége, az Ecolab-Hygiene Kft. még tavaly tartotta meg a XII. ECOLAB Konferenciát „Tisztább, biztonságosabb, egészségesebb” címmel.

A ma is érvényes és aktuális tudnivalókban bővelkedő program első napjának Tudományos Programját együtt nyitotta meg Kiss Barnabás, az Ecolab-Hygiene Kft. agrárterületért felelős account managere és az ECOLAB mezőgazdasági termékvonalának kizárólagos magyarországi forgalmazójaként sikeres, dabasi székhelyű Animal-Hygiene Kft. ügyvezetője, Kiss Attila. A Kiss Barnabás gratulált az Animal-Hygiene Kft.-nek ahhoz, hogy az ECOLAB agrártermék-vonalát képviselő vállalatok közül Közép-Kelet-Európában az egyetlen cég, amelyik folyamatos fejlődést produkál. Hozzátette: ami az elismeréseket illeti, 2015ben már elnyerték a Közép-Európa legnagyobb mezőgazdasági nagykereskedője díjat. Az Animal-Hygiene Kft. csapata Közép-Kelet-Európát és a volt Szovjetunió tagországait figyelembe véve, ismét a legnagyobb forgalmat produkálta a mezőgazdasági értékesítés területén. Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója, egyetemi tanár a világszerte szorongató fehérjeproblémáról beszélt. Hazánkban a támogatásokkal nőtt ugyan a vetésterület 40-ről 70 ezer hektárra, bár tavaly némi visszaesés volt tapasztalható. Szójából éves szinten 600-650 ezer tonnát igényel az ország, mellette pedig 200-250 ezer tonna szójadarával is számolni kell. E mennyiségnek csupán az egyharmadát termeli meg az ország, ráadásul az ennek 70-75%-át a külpiacokon értékesítik – jó minőségű, GMO-mentes szója lévén 40%-os felárral. Ennek következtében a hazai állattenyésztők kénytelenek olcsó, GMO-s import szóját vásárolni. Gyuricza Csaba szerint az eddigi fehérjeprogramok kudarcot vallottak: kitettségünk nőtt, és az importot nem lehet teljes egészében hazai előállítású szójával kiváltani. Az új stratégia a szója-össztermésünk megduplázását tűzheti ki, 3 fő pilléren nyugszik: öntözésfejlesztésen; olyan ösztönzőkön, amelyekkel a hazai szója az országban marad, ám ehhez növelni kell a feldolgozói hátteret; ki kell építeni a szója esetében elkülönített, termeléshez kapcsolódó, támogatott szaktanácsadási rendszert, amely a jelenlegi 5 ezer hazai termelőt segítené abban, hogy 100 ezer hektárra nőjön a szója vetésterülete.

A Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy megszüntessük, és hazai forrásokból GMO-mentesen fedezzük a hazai állattenyésztés takarmányszükségletét, akár alternatív, a tájtermesztés hagyományait figyelembe vevő fehérjeforrásokat (csillagfürt, borsó, lednek stb.). A következő 2 évben olyan innovatív receptúrák kidolgozása a cél, melyekkel e nagy fehérjetartalmú melléktermékekből a szójával egyenértékű anyagokat állíthatnak elő. Hasonló új feladatot körvonalaz a rovarfehérje, amelynek a baromfi, és a sertés takarmányozásban történő uniós engedélyezése a küszöbön áll. Eddig a szójalobbi akadályozta a rovarfehérje engedélyezését, mivel utóbbival a jószágokkal etetett szójapogácsa fele kiváltható lenne.

A program révén 80-100 milliárd forinttal nőhet a mezőgazdaság kibocsátása, továbbá a feldolgozóipar fejlesztésével újabb munkahelyek létesülnek a szektorban.

Tudásalapú innováció alkalmazása a hazai tejtermelő ágazatban címmel a kaposvári PMPS Consulting Kft. ügyvezetője tartott erőteljes hatású, gyakorlatias előadást. Bakos Gábor a tudásalapú szaktanácsadást és tudástranszfert folytató cége révén az USA-ba, állattenyésztő telepekre szervezett tanulmányutak tapasztalatainak itthoni hasznosítását hiányolta. – A tények makacs dolgok, a tavalyi zárt laktációs ranglistán a 335. helyezett alig több, mint negyedét teljesítette az első helyen végzett tehén 13860 kg éves teljesítményének. Ezért tart a hazai tejágazat jövedelmezősége mínuszban vagy épp a nullánál – figyelmeztetett Bakos Gábor. – Sok dologtól függ a termelő: támogatás, külső piacok, stb., de mi az, amire a termelő lehet ráhatással? Ilyen a borjú- és növendéknevelés, a frissen ellett tehén protokollja, szaporodásbiológia, takarmányozás (minőség/hatékonyság), környezeti tényezők, és a menedzsmenti képességek, az emberi erőforrás. Borjú- és növendéknevelésnél alapvető elvárás lenne, hogy a kisborjúval 4 liter kolosztrumot itassunk az ellést utáni 1-3 órában, hogy 2% alatt maradjon a borjúelhullási ráta. Stresszmentes környezetben a borjú súlya az 56. napra megduplázódjon és 10-11 hónapos korban tenyésztésbe vehető legyen. Ehhez intenzív nevelést kell biztosítani az első 12 hónapban. Alapvető cél az is, hogy 120 napon belül vemhesüljön a tehén. A menedzsment dolga a céltudatos tervezés. Elengedhetetlen az információk, adatok folyamatos gyűjtése, hiszen csak azt tudjuk menedzselni, amit mérni tudunk. Például tudjuk jól, hogy az ECOLAB termékek drágák, de ha mérni tudjuk a hatékonyságot, akkor nem érzelmi alapon, nem megszokásból, de objektív számok alapján alátámasztható, hogy miért nem az „olcsó”, de kevésbé hatásos terméket választottuk. A jó menedzsmentben szükség van hatékony együttműködésre is a kollégákkal, munkatársakkal. Fontos a magyar munkavállalók megbecsülése, akiknek a rendszeres szakmai továbbképzéséről sem szabad lemondani. „A tudásnak ára van, ha nem hiszed nézd meg mennyibe kerül a tudatlanság!” – zárta beszédét a szakember.
A bő 4 ezer szarvasmarhát tartó Claessens Group telepvezető-helyettese, Kiss Evelin a higiénia borjúnevelésben betöltött szerepéről beszélt. – A kötetlen tartásban lévő állatok jó körülményeit az istállókban ventilátorok, gumiszőnyeges pihenőboxok, automata trágyakihúzó-rendszer biztosítja. A hígtrágyát újrahasznosítják szántóik tápanyag-utánpótlásában – mondta Kiss Evelin. A tehenészeti telepen nagyon magas szintű egészségügyi megelőzést, azon belül a tökéletes borjúnevelés érdekében kiváltképpen elletői higiénét valósítottak meg. Ez utóbbi az ellést követő alkoholos köldökfertőtlenítéstől, a lábfertőtlenítő kád beállításán át, a kolosztrum itatás higiéniáján keresztül, a takarmányozási higiéniáig mindenre, de még a vízkezelésre is kiterjed - számolt be az ECOLAB kiváló termékeire alapozott higiénés prevenció elemeiről a gigászi tejelő tehenészeti telep helyettes vezetője, aki szikla szilárdan állítja: „Higiénia mindenhol - nagyban befolyásolja a cég teljesítményét!”

Hivatalos forgalmazó: Animal-Hygiene Kft.   Ecolab-Hygiene Kft.
    Fax: +36 78 426 251 1139 Budapest
  Kiss Attila: +36-30-229-6794 Váci út 81-83.
  Molnár Helén: +36-30-952-9678 Tel: +36 1 886-1315
  Mozsár-Molnár Bettina: +36-30-334-2592 Fax: +36 1 886-1320

 

Tartalom közti banner a cikk végére
no