fbpx

A mezőgazdaság szerepe az éghajlatváltozás csökkentésében

Írta: Barna Ferenc - 2021 november 25.

A klímaváltozás szülte kényszerhelyzetben élni kell minden lehetőséggel a folyamat ütemének csökkentése érdekében, így kiemelt figyelmet érdemel a termesztett növények és gazdasági állatok nemesítése a krízis kihívásainak figyelembevételével.

 

Kukorica és gabona
A környezeti feltételekhez alkalmazkodó növényekkel érhető el magasabb terméshozam (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

 

A glasgow-i Klíma Konferencia előrejelzése

2030-ig érvényes vállalások mellett is várhatóan 2,4 Celsius fokot nőhet bolygónk átlaghőmérséklete, ami jelentősen magasabb, mint az elfogadhatónak tartott 1,5 Celsius fok.

Ezért a hazai agráriumnak egyrészt fel kell készülnie a kedvezőtlen hatások fokozódására, másrészt szerepet kell vállalnia az éghajlatváltozás csökkentésében. A genomikai programok eredményeként magasabb genetikai értéket képviselő, az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó egyedek állíthatók elő.

 

A fajtaelőállítás legújabb, innovatív módszerei

Lényegesen javítják a génállomány optimalizálásának hatékonyságát a modern, innovatív megoldások. A Nobel-díjjal elismert genomszerkesztési módszer, a CRISPR technológia, mint precíziós nemesítési módszer lehetővé teszi egy adott tulajdonság génjének célzott módosítását. Így nem meglepő, hogy ezzel a módszerrel már számos új növény-, illetve állatvariánst állítottak elő, amelyek kifejezetten a klímaváltozás következményeihez alkalmazkodnak.

Ilyen például a szárazságtoleráns vagy sótűrő rizs és kukorica, a közel 40 betegség-ellenálló gazdasági növény, de említhető a vírus-ellenálló csirke, sertés, ponty, a tuberkulózis toleráns szarvasmarha, a miosztanin mutánsok nagyobb hústömege.

 

Külön figyelmet érdemelnek a kínai kutatások

A genomszerkesztésből származó rizs növények fokozott CO2 megkötéséről, és nagyobb terméséről számolnak be kínai tudósok. A légkörben a növekvő CO2 koncentráció kulcsszereplő a klímaváltozásban.

Tekintettel a genomszerkesztés kutatási és innovációs eredményeire, indokolt a kezdeti hazai aktivitások kibővítése, kiemelt figyelemmel a klímakrízishez történő alkalmazkodásra.

Az ilyen precíziós nemesítésből születő fajták alkalmazásának feltétele, hogy az EU jelenlegi állásfoglalásával szemben a hazai jogszabályok tegyék lehetővé a genomszerkesztéssel előállított tenyészanyagok hasznosítását, ezzel is hozzájárulva a klímavédelemhez.

 

 

Forrás: IMBE, Sajtóközlemény
Összeállította: Barna Ferenc