fbpx

Méh nélkül nincs élet, avagy biodiverzitás a városban is

Írta: Kohout Zoltán - 2021 június 23.

Beporzó hadművelet: óriás falfestménnyel, méhlegelővel az élővilág sokszínűségéért városi viszonyok között is.

méh
Illusztráció: Syngenta

A városiak is értsék, hogy méh nélkül nincs mezőgazdaság

Óriási festmény készült az elmúlt hetekben a szegedi Vág utcai fűtőmű falára. A különleges alkotás a VÁROSMETAMORFÓZIS természetvédelmi street art program „Beporzó Hadművelet” kezdeményezése keretében készült el a Mondolo Egyesület, a Syngenta Magyarország és a Szegedi Távfűtő Kft. együttműködése révén. A projektben városszerte 10 helyszínen létesült vadvirágos méhlegelő és 5 helyszínre került méhecskehotel a beporzók és a városi biodiverzitás népszerűsítése érdekében. A Mondolo társalapítója, ifj. Dobai Tibor szerint az ökológiai rendszerek egyik alappillére a beporzó fajok jólléte. A mai virágos növényfajok mintegy 87 százaléka rovarbeporzású, míg a termesztett növényeink 85 százalékának van szüksége rovarok segítségére a szaporodásban. Végső soron a teljes mezőgazdasági termelés igen jelentős része nyugszik a beporzó fajokon. E fajok védelme, támogatása nemcsak a mezőgazdaság számára kiemelten fontos, hanem a nagy népsűrűségű városokban is. Ezért indították a Syngenta Magyarországgal és a Szegedi Távfűtő Kft.-vel a Beporzó hadműveletet, hogy a beporzók fontosságát, életterüket megismertessék és közelebb hozzák a városi lakossághoz.

méh
Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

 

Méhlegelők a városban

A falfestményen túl városszerte tíz helyszínen alakítottak ki virágos méhlegelőt a projektet támogató Syngenta méhlegelő magkeverékének felhasználásával. Továbbá 5 méhlegelő mellé kihelyeztek egy-egy rovarhotelt is, amely olyan, mesterségesen létrehozott beporzóbarát eszköz, ahol e fajok elsősorban búvó- és peterakóhelyre találhatnak. A projekt minden helyszínére egy-egy, a beporzó rovarok és életmódjuk megismertetését segítő, QR-kóddal ellátott információs tábla is került. Az együttműködés részeként a Mondolo  blogján rendszeresen olvashatnak az érdeklődők a beporzókkal kapcsolatos témájú írásokat, kezdve azzal, hogy milyen fajok tartoznak ide, milyen tévhitekkel kell leszámolnunk velük kapcsolatban, mit tehetünk értük városi környezetben.

méh
ifj. Dobai Tibor

Magkeverék 10 millió hektáron

„A biodiverzitás megőrzése és növelése, azon belül is a beporzó rovarok megóvása fontos része a Syngenta fenntarthatósági tervének, a Good Growth Plannek, ezért is csatlakoztunk nagy örömmel ehhez a színes és fontos kezdeményezéshez. A méhlegelők telepítéséhez a vállalatunk által a hazai időjárási és termőhelyi adottságokhoz illeszkedő, célzottan a beporzó rovarok számra kifejlesztett magkeverékünket használták. A méhlegelő mixet hosszú évek óta használjuk pozitív tapasztalatokkal a mezőgazdaságban: 2009-ben indult Operation Pollinator programunk keretében eddig összesen 40 ezer hektáron telepítettünk élőhelyeket felhasználásával mezőgazdasági termelőkkel, üzemekkel együttműködve hazánkban. Világszerte pedig már 10 millió hektáron használjuk” – mondta Pecze Rozália.

méh
Pecze Rozália

E magkeverékeket a mezőgazdasági táblák szegélyeibe, vagy kevésbé termékeny vagy nehezen művelhető területre célszerű elvetni. A szegélyek nemcsak élő- és táplálkozóhelyet biztosítanak a beporzó rovaroknak, hanem megvédik a termőtalajt az eróziótól és segítik a csapadék beszivárgását a talajba. „Sokéves monitoring vizsgálataink alapján megfigyeltük, hogy a rovarok mellett a madarak és az emlős vadállatok számára is megfelelő táplálkozó- és szaporodóhelyet jelentenek ezek a területek” – tette hozzá Pecze Rozália.

(forrás: Syngenta)