A gazdasági világválság kedvezőtlen hatásai az európai mezőgépgyártókat is jelentősen sújtották. Gépeladási forgalmuk kisebb-nagyobb mértékben visszaesett, gép-megrendeléseik csökkentek, azonban ezek a gyártók is tudják azt, hogy gépfejlesztéseikkel megállniuk nem szabad, mert az a következő években jelentős lemaradáshoz vezet a mezőgéppiacon jelenlévő többi konkurens gyártóval szemben.
A kalászos gabonák, az őszi káposztarepce, a borsó, lucerna és az apróbb magvú takarmánynövények magvainak vetésére a gabonavető gépek alkalmazhatók, illetve a hazai vetéstechnológiákban ezeket az ún. sor(ba)vető gépeket használják. A gabonavető gépeknek három nagy csoportja különböztethető meg: a hagyományosan – forgatással – szántással megművelt területeken dolgozó általános felépítésű gabonavetők, a magágykészítő+vető gépkombinációk (az ún. mulcsbavető gépek), illetve a gabona-direktvető gépek, közöttük az ún. vetőkultivátorok.
Az Agrárágazat előző számában (2010. augusztus) az őszi kalászosok magágykészítő-vető gépkombinációit – általánosságban – már bemutattuk. A következőkben – alfabetikus sorrendben, és a teljesség igénye nélkül – néhány ismertebb gabonavető gépgyártó közelmúltban elvégzett műszaki-technológiai fejlesztéseire hívnánk fel a figyelmet, különös tekintettel az aktuális őszi vetési feladatokra. Ismertetésünk korántsem lehet teljes, mivel a „Mezőgazdasági gépek katalógusának adatbázisában” (Letölthető: www.mvh.gov/Gépkatalógus) 19 ország, több mint 60 alaptípusú gabonavető gépének közel 2000 különféle változata található meg.
Az olasz AgriWork cég gabonavető gépkínálatában a mechanikus vetési rendszerű, és a pneumatikus magtovábbítású újabb fejlesztésű gépek is megtalálhatók. A mechanikus vetési rendszerű Europa D típusok hagyományos építésűek, 2,25-4,00 méter munkaszélességűek, 15-33 db vetőcsoroszlyával rendelkeznek, amelyek csúszó, tárcsás v. ikertárcsás kivitelűek lehetnek. A bütykös hengeres magadagoló szerkezetek meghajtását a vetőgépek keskeny járókerekei biztosítják, amelyek a keresztirányban elhelyezett magtartályok két szélén vannak elhelyezve. A két sorban elrendezett vetőcsoroszlyák mélységállítása mechanikus rendszerű, a magvak betakarására a hátul elhelyezett rugós szárú magtakaró pálcák szolgálnak.
Az AgriWork cég mechanikus magadagolású, de pneumatikus magtovábbítású új gépei az SPE Extra és SPC Extra típusok. A függesztett vetőgépek 2,5-3,0-4,0 m munkaszélességekben készülnek, és – a munkaszélességüktől függően – 17-29 db, két sorban elrendezett, rugós terhelésű, paralelogramma felfüggesztésű csúszó v. tárcsás csoroszlyák végzik a vetőmagvak talajba juttatását. A gépek – központi magtartályaiban elhelyezett – celláskerekes, tolóhengeres magadagoló szerkezeteit „körmös” járókerekekről hajtják meg, és a pneumatikus úton továbbított magvak 2-380 kg/ha magmennyiségekkel vethetők ki. A traktorkerekek nyomaiban nyomlazító kapák (2×2 db) akadályozzák meg a talaj tömörödését. A vetőgépek munkáját, az automatikus művelőnyom csatlakozást és a vetés ellenőrzését különböző (pl. MCS 2500 SX; MC 3000; MCM 3000) típusú elektromos berendezések segítik elő.
A német Amazonen Werke H. Dreyer GmbH & Co. KG sorbavető gépeinek palettáján a hagyományos felépítésű, mechanikus vagy pneumatikus vetési rendszerű (pl. D 9; AD; AD-P; Avant; Citan, stb.) gépek és azok ráépített KE forgóboronás vagy KG forgólazítós változatai mellett új talajművelő+vető gépkombinációk, illetve egy új vetőkultivátor is megtalálható.
Az Amazone Cirrus gépcsalád 3-4-6-8-9 m munkaszélességű Super változatai a konzerváló talajművelési eljárások, a „változó” talajok és nehezebb körülmények között alkalmazhatók, míg a 3-4-6 m munkaszélességű Cirrus Special gépek a hagyományos és „vegyes” talajművelési eljárások esetén előnyösebbek. Az Amazone által képviselt technológia három lényeges elemet tart szem előtt: először talajművelés, ezt követően a talaj visszatömörítése, majd a magvak talajba helyezése, a vetés lezárása. Ez a koncepció szinte valamennyi gépgyártónál megtalálható, hiszen a technológiai munkafolyamatokban lényeges különbségek nem lehetnek, a különbözőségeket az egyes munkaműveletek elvégzésére irányuló eszköz(ök) kiválasztása (felszereltsége) biztosíthatja. A Cirrus gépek felépítése is ennek megfelelően történt meg és a talajművelő+vető gépegységei négy jól elkülöníthető zónára oszthatók fel: elől két sorban elhelyezett tárcsás boronatagok (Ø 460 mm-es homorú tárcsalevelekkel), amelyek mélységállítása – központilag – az üzemeltető traktor vezetőfülkéjéből elvégezhető. Az Amazone Cirrus munkagépek esetében a már jól bevált Catros tárcsás boronaegységek kerültek beépítésre. A soronkénti előtömörítést sávosan előtömörítő gumikerekek végzik el. A kerekenként kialakított 4-4 vulkanizált gyűrű igazodik a vetési (12,5 cm-es) sortávolsághoz, így egy-egy tömörítő kerék négy-négy vetőcsoroszlyát fog közre. A tárcsasorok felett elhelyezett – 2200-5000 literes – magtartályból a mechanikus (adagoló hengeres) vetőszerkezet segítségével pneumatikus úton kerülnek a magvak az elosztófej(ek)hez, majd onnan a maglehelyező (PacTec; RoTec; RoTec+ rendszerű) csoroszlyákhoz. Ezek a csoroszlyák – hidraulikus úton – elemenként akár 180 kg csoroszlyanyomással is leterhelhetők. A soronkénti (ez a gépcsalád vonatkozásában 24-72 sort jelent!) magárkokat a magtakaró-egyengető pálcasor fedi be a talajjal, illetve a megművelt (bevetett) terület felszínét elegyengeti. A Cirrus vetőgépekhez (szériában) három különböző adagoló-henger építhető be, amely 15-400 kg/ha közötti (kis-közepes-nagy) vetőmagmennyiség – szabályozott – kiadagolását teszi lehetővé. Az Amazone által gyártott Cirrus magágykészítő-vető gépkombinációk teljesítményigénye – a gépek munkaszélességétől függően – ~ 100-240 kW lehet.
A Cirrus gépcsalád egy továbbfejlesztett változata a Cirrus Activ 6001 típusú magágykészítő-vető gépkombináció. A konstruktőrök az új fejlesztésű gépkombináción – a talajművelő tárcsasorok helyett – rotációs boronát építettek a gépre, és a borona előtt gumiabroncsos tömörítő keréksor is alkalmazásra került. A gépkombináció teljesítményigénye 187 kW/250 LE.
A Cayena 6001 típusú félig függesztett, késes csoroszlyás gabonavető gép a hagyományos forgatásos művelésű (szántott) talajokon kívül mulcsba- és direktvetésre is használható. A vetőgép három sorban – 16 cm-es sortávolság osztásnyira – elhelyezett TineTec késes csoroszlyái (36 db) kötött, rögös, köves talajokon és száraz körülmények között bizonyítják előnyeiket. A 6 m munkaszélességű gép, speciális gumirugós terhelésű és biztosítású késes csoroszlyái nagy átömlő-keresztmetszetet biztosítanak a növényi szármaradványok, kövek, rögök számára az eltömődés veszélye nélkül. Mindemellett a keskeny csoroszlyakések minimalizálják a vetéskori talajnedvesség veszteséget. A késes csoroszlyák mögött a – központilag beállítható – III-S rugós-pálcás magtakarók fedik be talajjal a soronkénti vetőmagvakat és elegyengetik a talaj felszínét. A magtakarók után egy gumiabroncsos keréksor (Æ 800 mm, Vredestein abroncsok) zárja le és tömöríti vissza sávosan a talaj felső rétegét minden vetősor fölött. A célszerűen kialakított (és formatervezett) 3600 literes magtartály – alatta a mechanikus magadagoló szerkezettel és mögötte a pneumatikus magelosztó fejjel – a gép tömegének nagy részét az üzemeltető erőgépre terheli vissza, emellett keskeny kialakítása a szélső váztagok hidraulikus felhajtását is lehetővé teszi, ami a szállítási szélességet 2,9 m-re csökkenti. A különböző (kis-, közepes- és nagy) méretű vetőmagvakhoz cserélhető adagolóhengerek – cellás kerekek – szerelhetők a magadagoló szerkezetbe. Az aránylag nagy munkaszélesség (6 m) ellenére a Cayena 6001 vetőgép üzemeltetéséhez ~ 100 kW/136 LE teljesítményű erőgép is elegendő.
A Danagri cégcsoporton belül a gabonavető gépek gyártására a dán Kongskilde és aNordsten cégek szakosodtak. Ezen két cég az elmúlt években több hagyományos felépítésű és mulcsba vető, ill. direktvető gépet fejlesztett ki. A Kongskilde gyártmányai között megtalálhatók a régebbi, hagyományos építésű, függesztett Classic CS 3000 és CS 4000 mechanikus vetőszerkezetű típusok, amelyek 3,0 és 4,0 méteres munkaszélességben, 25-29 db csúszó vagy 33 db tárcsás csoroszlyákkal vannak felszerelve. Új fejlesztéseik közé tartoznak a Vibro Seeder késes csoroszlyákkal ellátott vetőkultivátorai, amelyek 4-5-6 m-es munkaszélességgel, mellső v. hátsó elhelyezésű (1100-1900 literes) magtartályokkal (HF v. H típusok) készülnek. A vetőkultivátorok szárnyas-késes vetőcsoroszlyái 3 sorban – 15 cm osztástávolságra – vannak elrendezve. A gépek hátsó vetőegységét képező vázkeret kéttagú konstrukciójú, így szállításkor azok hidraulikusan felhajthatók, és a szállítási szélesség valamennyi esetben 3 m-re csökken. Ugyancsak új típusok a Flexi Drill magágykészítő-vető gépkombinációk 3 v. 4 méter munkaszélességű „C”; „S”; „M” változatai, amelyeknél – a keresztben elhelyezett magtartályok miatt – a szállítási szélesség a munkaszélességgel megegyező. A Kongskilde új Combi Jet típusú, pneumatikus vetési rendszerű, 4-6-8 m munkaszélességű modelljeinél a 2 sorban elhelyezett – 12,5 cm sortávolságú – tárcsás vetőcsoroszlyák mellett, minden második sorközben műtrágya kijuttatás is lehetséges.
A Danagri cégcsoport másik gabonavető gépgyártója a Nordsten cég új vetőgép sorozatai az NS 1100, 2100 és 3100 (mechanikus vetési rendszerű), valamint a 4100 és 5100 sorozatú (pneumatikus vetési rendszerű) típusok, de a gyártó további új fejlesztésű rövid tárcsás vagy rotációs boronás magágykészítő-vető gépkombinációkat is kínál, csúszó v. tárcsás csoroszlyás kivitelekben, 2,5-3,0-4,0-4,5 m munkaszélességekkel.
A cseh Farmet a.s. mezőgazdasági divíziójában gyártott gabonavető gépek közül kiemelkednek az Excelent típusú vetőkultivátorok, amelyek 3-4,5-6-8 m munkaszélességekben, 3,0 méter szállítási szélességgel készülnek. A félig függesztett gépek késes vetőcsoroszlyái, 25 cm-es osztástávolságban, szárnyas lazító késekkel vannak ellátva. A gépek első részén – állítható, rugós terhelésű – simítólapok dolgozzák el a talaj felszínét, majd egy tömörítő hengersor tömöríti vissza a felszínt. A hengersor mögött három sorban helyezték el a szárnyas-késes vetőcsoroszlyákat. A gépek egytengelyes futóművel ellátott vetőkocsiján a megosztott mag/műtrágyatartályok hosszirányban helyezkednek el, így szállításkor – az osztott, háromtagú vázkereteken elhelyezett – művelő és elmunkáló egységek, vetőcsoroszlyák a tartályok mellé hidraulikusan felhajthatók. A vetőgépek 2000-4000 literes tartályaiba – a vetőmag mellett – 1000-1800 liter szilárd műtrágya is betölthető. Az Excelent sorozat továbbfejlesztett változatai az Excelent Premium típusok 6 és 8 méter munkaszélességű változatai. Ezek a modellek is félig függesztett kivitelűek, és a magvak továbbításához szükséges nyomólevegőt szállító ventilátort a tartályok előtt, míg a magelosztó fejeket a tartályokban helyezték el. A magszállító csővezetékek a tartályok oldalfalán átvezetve szállítják a magvakat a késes-szárnyas vetőcsoroszlyákhoz. Az Excelent Premium gépeken – elől – a talajtömörítő gumiabroncs-sor mellett rugósszárú simító, talajegyengető lapok dolgoznak, míg a vetőcsoroszlyák és a rugósszárú boronafogak után kettős-sorban elhelyezett – különböző átmérőjű – gumikerekek zárják le a talajfelszínt. A vetőgépekkel – a késes csoroszlyák kialakításának megfelelően – sávos vetés megvalósítására is lehetőség nyílik. A 6 v. 8 méter munkaszélességű Excelent Premium vetőkultivátorok 24 vagy 32 db – három sorban elrendezett – késes vetőcsoroszlyával rendelkeznek, üzemeltetésükhöz 147-176 kW (200-240 LE) teljesítményű erőgépek szükségesek.
A német Horsch Maschinen GmbH talajművelő és magágykészítő-vető gépeinek/gépkombinációinak fejlesztésénél a cég mottóját követte és követi: „Schneller, einfacher, sicherer! (Gyorsan, egyszerűen és biztosan!) A cég 25 éves megalakulásának évfordulójára fejlesztették ki a Pronto 12 DC magágykészítő-vető gépkombinációjukat. A 12 méter munkaszélességű gépkombinációban a vontatott SW 17000 SD vetőkocsi végzi a magvak/műtrágyák szállítását-kijuttatását. A gép talajművelő egységét két csipkés tárcsasor képezi, majd a fellazított talajréteget a (78 cm átmérőjű) gumiabroncsos keréksor tömöríti vissza. Az 50-50 %-ban megosztva kijuttatható vetőmag és műtrágya adagokat 80 db Turbo Disc ikertárcsás csoroszlyarendszer – 15 cm-es sortávolsággal – juttatja a talajba. A Turbo Disc ikertárcsás vetőcsoroszlyák soronkénti terhelése akár 120 kg is lehet. A vetőmagvakat – soronként a maglenyomó kerekek nyomják a vetőbarázda nedves talajrétegébe, majd a rugós felfüggesztésű pálcás boronafogak munkálják el a talaj felszínét.
Az új fejlesztésű – vontatott – Pronto KR magágykészítő-vető gépkombináció esetében egy integrált forgó boronasor végzi a talajművelést, amely a beállításnak megfelelően egy állandó mélységben műveli át a talajszelvényt. A rotációs boronaegységet a tömörítő hengersor követi – ez FarmFlex hengersor vagy rögtörő Stalwalze is lehet –, majd a magvak talajba juttatásáról és a precíz mélységtartásról a Turbo Disc ikertárcsás csoroszlyák gondoskodnak. A Pronto KR forgóboronás gépkombinációja nehéz talajokon a hagyományos művelés után, valamint mulcsba vetésre is javasolható.
A Horsch Express 3 TD Pronto magágykészítő-vető gépkombinációt a nagy (15 km/h feletti) munkasebesség jellemzi. A függesztett, 3 méter munkaszélességű gépkombináció alkalmazása a hagyományos forgatásos talajművelés után vagy mulcsba- és direktvetésre is javasolható. A gépkombinációban a talajművelést két csipkés tárcsasor végzi el, majd hullámos profilú hengersor tömöríti vissza a talajfelszínt. A pontos mélységű magkijuttatásról és a megfelelő talajlezárásról a 15 cm sortávolságú, 80 kg/csoroszlyaelem fajlagos terhelésű (DiscSystem Pronto), két sorban elhelyezett Turbo Disc ikertárcsás vetőtárcsák gondoskodnak. A gépkombináció – keresztben elhelyezett – 1500 literes magtartályát a talajművelő tárcsasorok felett helyezték el, mögötte egy kezelőjárda is megtalálható a tartály gyors gépi feltöltésének elősegítésére.
A Horsch új fejlesztéseinek egyike a Sprinter 8 SW kompakt vetőkultivátor is, amely 8 méter munkaszélességű, és a 8.00 SW típusú vetőkocsiból, valamint a zárt keretre szerelt Duett késes vetőcsoroszlyákból, a gumiabroncsos tömörítő kerekekből és az elmunkáló pálcás boronatagokból áll. A Duett vetőcsoroszlyák Classic vagy MultiGrip kivitelűek lehetnek, amelyek a vetőmagvak kijuttatásával egyidőben szilárd és folyékony műtrágyák talajba juttatására is alkalmasak. A három sorban elhelyezett késes vetőcsoroszlyák sortávolsága 25 cm, és minden egyes csoroszlya 200 kg-mal terhelhető. A sávosan kivetett magvak – és az alájuk talajba juttatott műtrágya – vetőbarázdáinak betakarítását rugósszárú boronatagok végzik el, majd a talaj felszínét – a teljes munkaszélességet áthidaló – gumiabroncsos tömörítő kerekek zárják le. A Horsch Sprinter 8 SW vetőkultivátor teljesítményigénye 150 kW/200 LE körüli. A német Kerner cég gyártmányai közül hazánkban inkább a talajművelő gépek az ismertebbek, azonban az újabb fejlesztésű Erosmagágykészítő-vető gépkombinációk jelen összeállításban is bemutatást érdemelnek. A Kerner Eros magágykészítő-vető gépkombinációk felépítése a következő: elől kettős tárcsasor (a Kerner rövid tárcsák beépítésével); felettük a hosszanti elhelyezésű (2500+1000 literes) magtartály, hidraulikusan emelhető fedéllel; gumiabroncsos tömörítő keréksor, amely talajtömörítési és szállítási funkciókat is ellát; mögöttük két sorban tárcsás vetőcsoroszlyák (Ø 400 mm), majd a csoroszlyák mögött keskeny magnyomó kerekek dolgoznak, és végül lezáró-egyengető pálcasor alakítja ki a végleges talajfelszínt. Az Eros EA típusjelű gépkombinációk munkaszélessége 3,0-4,0-4,5-6,0 méter lehet, szállítási szélességük valamennyi gépnél 3,0 méter. A munkaszélességtől függő tárcsás csoroszlyák száma 24-48 db, az egyes csoroszlyaterhelések 20-100 kg között állíthatók be.
A Kerner új fejlesztései még az Eros E 300 és E 400S magágykészítő-vető gépkombináció. Ezek a gépek függesztett kivitelűek, 3 és 4 méter munkaszélességűek, és szállítási szélességük is 3 vagy 4 méter. Felépítésük megegyezik az előzőekben ismertetett Eros EA típusokéval. A német Köckerling GmbH & Co. KG talajművelő gépei mellett az általa gyártott gabonavető gépein is jelentős fejlesztéseket hajtott végre. A cég Ultimauniverzális vetőkultivátorai 4-6-8 méteres, az Ultima CS típusok 3 v. 4 m-es munkaszélességekben készülnek. A gépek félig függesztett vagy vontatott kivitelűek, és a hagyományos (forgatásos) talajelőkészítésű talajok mellett a „Minimum Till” és a „No-Till” technológiákban – mulcsba- és direktvetésre – is alkalmazhatók. Az alap felépítést egy zárt keretre helyezett – futóműves – vetőkocsi biztosítja, és a művelő-vető részegységet a 2800-4000 literes magtartályok köré telepítették. A gépek mechanikus magadagoló és pneumatikus magtovábbító rendszerrel vannak ellátva. A vetőmagvak talajba ágyazását – előfutó nyomóhengerekkel kombinált – rugóskéses lazító csoroszlyák biztosítják. A vetőkultivátorokon, más cégek vetőgépeihez képest, egyedi vetési mélységállítást és mélységtartást valósítanak meg: a késes csoroszlyák és a gépváz között – soronként – kis hidraulikus munkahengerek találhatók meg, amelyekkel a gép teljes tömege (egyenletesen elosztódva) átterhelődik a vetőkésekre és a folyamatos (min. 200 kg-os) fajlagos vetőcsoroszlya terhelés így biztosított. A vetési mélység beállítása v. átállítása (akár menet közben) a hidraulikus rendszer olajnyomásának változtatásával a traktor vezetőfülkéjéből végezhető el. A késes csoroszlyák többsoros elhelyezése és a nagy keretmagasság nagy átömlő keresztmetszetet ad a gépek teljes munkaszélességében. A munkaszélességtől függően a 16-44 db késes csoroszlya 17,5 cm-es sortávolságot, a magvak 6 cm-es sávokban történő talajba juttatása a legnagyobb tenyészterületet biztosítja a munkaszélességhez viszonyítva. A vetett sorok takarását a késes csoroszlyák mögött elhelyezett kiegészítő laprugós magtakaró egységek végzik el, majd „U” profilos, 17 szegmenses nehéz (STS) hengerek – saját tömegüknél fogva – visszatömörítik a talajfelszínt, amit a hátul elhelyezett rugósfogú boronatagok még el is egyengetnek. A Köckerling újdonságai még a Triathlon mulcs-/direktvető modellek. A gépek felépítése hasonló az előzőekben – az Ultimánál – ismertetettekkel. A Triathlon vetőkultivátorok munkaszélessége 3-4-6 méter lehet, 18-24-36 db késes csoroszlyával vannak ellátva, és az öt sorban elhelyezett vetőkések sortávolsága 16,6 cm. A gépek szállítási szélessége 3 méter, teljesítményigényük 88-133 kW.
A francia Kuhn S.A. gyártmányú gabonavető gépek valamennyi vetéstechnológiában kínálnak választási lehetőséget a gazdálkodóknak. A cég új fejlesztései a Moduliner Solo ML 2800 vetőgépei, amelyek 6-8 és 9 méteres munkaszélességben készülnek. A félig függesztett gépek hagyományos felépítésűek: elől a – széles ballonos – futóműves vetőkocsija Centrali Seed pneumatikus magtovábbító rendszerrel, mögötte a Seedflex rendszerű vetőcsoroszlyák a magelosztó fejjel. A vetőkocsik magtartálya 3000-3500 liter térfogatú. A Seedflex vetőcsoroszlya rendszernél egy-egy egység két paralelogramma felfüggesztésű, ikertárcsás vetőcsoroszlyát és az azt követő magnyomó kerekeket fogja közre. A két sorban elhelyezett csoroszlyák minden második tagja egymástól 35 cm-re nyert elhelyezést, így a nagy átömlő keresztmetszet biztosított. A magnyomó kerekek után – soronként – rugósszárú pálcasorok egyengetik a talaj felszínét. A Moduliner Solo ML 2800 vetőkocsi elejére – modul rendszerben – különböző talajművelő egységek (pl. rotációs borona + tömörítő hengersor vagy tárcsasorok + gumiabroncsos lezáró keréksor) szerelhetők fel, így a magágykészítés és a vetés egy munkamenetben elvégezhető. Egy ilyen gépkombinációt takar az új, 6 m munkaszélességű Moduliner HR 6004 ML típus, amelynél elől egy forgóborona sor és taréjos hengersor végzi a magágykészítést, majd az előzőekben részletezett – a kocsi mögött elhelyezett – komplett vetőegység helyezi a talajba a magvakat. Az új fejlesztésű, vontatott Speedliner C 3000 magágykészítő + vető gépkombinációban a talaj-előkészítést két (Ø 510 mm-es) csipkés tárcsasor végzi el, majd 210 mm széles, 800 mm átmérőjű gumiabroncsos kerekek tömörítenek vissza a vetés előtt. A 3 méter munka- és szállítási szélességű gépkombináció – Seedflex rendszerű – vetőcsoroszlyáinak sortávolsága 15 cm, az egyes vetőcsoroszlyák terhelése 20-70 kg között változtatható.
A Kuhn cég front (mellső) tartályos BTF modelljeit is továbbfejlesztette, megépítve a BTF 3000-3500-4000-4000R-4500R-5000R sorozatát. Az üzemeltető erőgép mellső függesztő szerkezetén helyezték el a magtartályt, a hátsó függesztő szerkezeten pedig a (ráépített) forgóborona + taréjos hengersor és az elosztófejes vetőegység található meg, létrehozva így „osztott” magágykészítő-vető gépkombinációkat. Az ikertárcsás vetőcsoroszlyák sortávolsága 12,5-15 cm közötti és az „R”-rel jelzett típusok szélső vetőtagjai a traktor szélességéig (3 m-re) behajthatók. A pneumatikus magtovábbítású (Venta rendszerű) SD 6000R és SD Liner 3000 típusú direktvető gépein a Kuhn cég az ún. három tárcsás direktvető rendszerét alkalmazta: elől két sorban – 250 kg rugóterhelésű – hullámos élű tárcsák nyitják meg a vetőbarázdát, majd mögöttük az elemenként két ikertárcsás vetőcsoroszlyák – 80 kg/elem csoroszlyaterheléssel – helyezi a magvakat a talajba. A vetőmagvakat soronkénti magnyomó kerekek nyomják a nedves barázdafenékre, majd a gép hátsó járókerekein elhelyezett rugósszárú, pálcás boronafogak munkálják el a talaj elszínét. A mechanikus vetési rendszerű Kuhn vetőgépek között új fejlesztés a függesztett Premia® gépkombinációk sorozata – Premia® 250-3000-300-4000 típusok – amelyeknél elől forgóborona + taréjos henger végzi a magágy készítését, és mögöttük csúszó v. egytárcsás vetőcsoroszlyák végzik a vetést. A vetőgépek – keresztben elhelyezett – magtartályai 380-1080 liter űrtartalmúak, a két sorban elhelyezett vetőcsoroszlyák sortávolsága 12,5-15,0 cm közötti, és szállításkor – egy mechanizmuson keresztül – a vetőegység hidraulikusan a rotációs borona + taréjos hengersor fölé beemelődik, közelebb hozva a gépkombináció súlypontját az üzemeltető traktorhoz.
Dr. Fűzy József
