Szója – Talajoltással

A szója jelentősége

Az uniós és hazai támogatásoknak is köszönhetően 2014 óta egyre több gazdálkodó foglalkozik szójatermesztéssel (1. ábra). Így az elmúlt években a szója vetésterülete és jelentősége nőtt. Az ágazatot támogatja a viszonylag magas felvásárlási ár és a sokoldalú felhasználhatóság is. A takarmányfehérje-ellátás döntően szójaalapanyagra épül. A hazai GMO-mentes szójaalapanyagra a takarmány-előállítók és a feldolgozóipar is egyre nagyobb igényt formál. Cél, hogy a hazai szójaszükséglet mind nagyobb hányadát magyar földben termeljék meg a gazdák.

1.ábra: a szójatermesztés alakulása Magyarországon az elmúlt években (forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2017.)

*Még nem végleges, hozzávetőleges adat

A szója a 2018-as évtől a Nemzeti Fehérjetakarmány Programnak is jelentős résztvevője. Ez évtől sajnos – minden magyarországi erőfeszítés ellenére – kikerült a szója a zöldítési programból, pontosabban csak a vegyszer nélküli szójatermesztést támogatják. A szójatermesztési kedv ezért visszaesést mutatott. A termésátlagok alakulását nagyban az időjárás, a csapadék mennyisége és eloszlása határozza meg (2. ábra). De számos más tényező is befolyásolja a szója terméseredményét és minőségét. Így a fajta helyes megválasztása, a szakmailag jól végzett gyomirtás, a helyes technológia követése és a megfelelően jó gümőképződés.

2.ábra: szója termésátlagok alakulása Magyarországon (2014-2017.) (forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2017.)

A nitrogéngyűjtő gümők kialakulásának folyamata

A pillangós virágú növények biológiai sajátossága a nitrogéngyűjtő gümők képződése, mely folyamatot az alábbi ábrán láthatjuk (3. ábra).

Miért fontos a jó gümőképződés, és mi befolyásolja? A megfelelő gümőképződés esetén a növény nitrogén-ellátottsága jó, így egészségesen fejlődik, és termésátlagban, minőségben is jobb eredményeket hoz, mint ha gyengén vagy egyáltalán nem képződnek gümők. Természetesen igaz ez a szójára is.

Mi befolyásolja a gümők képződését?

• A felvehető nitrogén mennyisége: Ha túl sok nitrogén hatóanyagú műtrágyát adunk, akkor elmaradhat a megfelelő gümőképződés. Ennek az az oka, hogy a növény a nitrogén jelenlétében nem indítja el a gümőképződési folyamatot. Az ajánlott nitrogénmennyiség a szója esetében maximum 30-50 kg/ha, de talajadottságoktól, illetve a hozzáférhető nitrogén mennyiségétől függően el is lehet hagyni.
• A talajok hőmérséklete és levegőzöttsége: A kutatások és a tapasztalatok alapján elmondható, hogy a túl hideg és levegőtlen talajokban nem képez gümőket a szója. 35 °C talajhőmérséklet fölött ugyancsak csökken a gümők száma.
• A tápelemek jelenléte: Bizonyított, hogy a gümőképződéshez a foszfor, a mangán és a molibdén szerepe kulcsfontosságú. Kevés, de pozitív tapasztalat van még a cink és a réz jótékony hatására vonatkozóan is. A bór utánpótlása pedig javasolt, mert hiánya visszamaradást okoz. 1.ábra: a szójatermesztés alakulása Magyarországon az elmúlt években (forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2017.)

*Még nem végleges, hozzávetőleges adat2.ábra: szója termésátlagok alakulása Magyarországon (2014-2017.) (forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2017.) • Egyes növényvédőszerek, gyomirtók: Kimutatható, hogy néhány növényvédőszer jelentősen csökkenti a baktériumok csíraszámát, így a rhizobiumokét is.

• A készítmények, amelyek felhasználását a szója vetése előtti évben kerülni kell, vagy fokozottan be kell tartani az előírásokat: Aminopilarid, Mezotrion, Topramezon.
• Megfelelő gümőképződés csak optimális talaj pH mellett várható, 6 pH alatt illetve 7,5 pH felett csökken a gümők kialakulásának mértéke.
• A szója nitrogénszükségletének kb. 40-50 %-át a légköri N megkötésével fedezi, amennyiben a megfelelő gümőképződés megtörténik, ezáltal jelentős mennyiségű N műtrágya kijuttatása feleslegessé válik.
• Kísérletek tanúsága szerint a hozam akár 20 százalékkal, a fehérjetartalomban pedig 2-3 százalékkal nőhet az oltás hatására.

A talajoltás bölcsője a szójánál található

Mivel a szója Magyarországon nem őshonos növény, így a gümők kialakulásáért felelős Bradyrhizobium japonicum baktérium sem található meg talajainkban, ezért kell oltani a szóját. Azokon a területeken, ahol már néhány éve termesztettek szóját, és azt oltották is, ott jelen van valamilyen mértékben a baktérium, így a szója megtalálja szimbionta partnerét. Ugyanakkor egyes termelői vélemények szerint a kétévente megismételt oltás biztonságosabb termesztést, magasabb termésátlagot eredményezett. Sőt, az USA-ban a termesztők tapasztalata az, hogy legalább háromévente célszerű oltani a szóját az olyan területeken is, ahol a növényt hosszú idő óta termesztik.

A magra történő oltás előtt a talajt oltották szárított szójagümő-őrleménnyel – ez ma is gyakorlat néhány helyen. Mivel a tapasztalatok alapján, oltottszója-vetőmag használata mellett a talajoltás még erőteljesebb gümőképződést eredményez, ezért a mai növénytermesztésben ez a technológia ajánlott. Vagyis a rhizobium oltóanyagot nemcsak a magra, hanem vetés előkészítéskor a talajba is be kell juttatni. A Magyar Talajbaktérium-gyártók és Forgalmazók Szakmai Szervezetének tagjai rendelkeznek már hatékony szójaoltóanyagokkal: BactoFil Szójaoltó, BIOFIL Szója talajoltó baktérium készítmény, Natur Rhizo, Phylazonit Szója, de bizonyítottan hatásos az általánosan termést növelő BactoVit és MIKRO-VITAL készítmény is.

A fentiek alapján minden szójavetés előtt érdemes a talajok oltása is az oltott szójamag használata mellett. Idén a pécsi NÉBIH állomása a Szakmai Szervezet megbízásából a talajoltás összehasonlító üzemi vizsgálatát végezte el szójában. A termés már betakarításra került, az eredményekről következő lapszámunkban számolunk be.

Felhasznált szakirodalom elérhető a szerkesztőségben.

Talajbaktérium Gyártók és Forgalmazók Szakmai Szervezete

Közös nyilatkozat

AGRO.bio Hungary Kft. – TERRAGRO Kereskedelmi Kft.

Az AGRO.bio Hungary Kft. és a TERRAGRO Kereskedelmi Kft. ügyvezetői az alábbi nyilatkozatot adják ki a lent említett termékeikkel kapcsolatban.

Az AGRO.bio Hungary Kft. BactoFil márkanéven forgalmaz növényspecifikus talajoltó baktérium készítményeket. Az egyszikű növényekre BactoFil A10 néven, a kétszikűekre pedig BactoFil B10 elnevezéssel.

A TERRAGRO Kereskedelmi Kft. BIOFIL márkanevű baktériumkészítményei közül a talaj-pH specifikus termékei a BIOFIL Savanyú, Normál és Lúgos talajoltó baktérium készítmények.

A BactoFil készítményeket a BIOFIL Mikrobiológiai Géntechnológiai és Biokémiai Kft. kutatói az 1990–es évek végén fejlesztették ki, szabadalmaztatták és hozták forgalomba 2001-ben. A BIOFIL készítményeket szintén a BIOFIL Mikrobiológiai Géntechnológiai és Biokémiai Kft, valamint a SANIPLANT Biotechnológiai Kutató és Fejlesztő Kft. kutatói és szakemberei fejlesztették ki a 2010-es évek elején, szabadalmaztatták és hozták forgalomba 2014-ben. A két talajmikrobiológiai és ipari biotechnológiai kutatási irány egymástól teljesen eltérő törzseken és alapokon nyugszik.

A BactoFil növényspecifikus (egyszikű, kétszikű) termékeket tartalmazó baktérium törzsek szelekciójakor a kutatási-fejlesztési időszakban a leghatékonyabb PGPR (növényi növekedésserkentő) baktériumtörzseket fejlesztették ki és ezekből állították elő az egyszikű és kétszikű növényekhez alkalmas talajoltóanyag termékeket.

A BIOFIL talaj-pH specifikus készítmények fejlesztésénél különböző kémhatású magyarországi talajokból (savanyú, lúgos) izoláltak baktériumokat és ezekből válogatták ki a leghatékonyabb PGPR hatású és az adott savanyú, lúgos vagy semleges talajokon szaporodóképes baktériumtörzseket.

Mind a két eljárás szabadalmi védettséget élvez. A BactoFil termékek szabadalmi oltalommal rendelkeznek Magyarországon, az EU-ban és az USA-ban, míg a BIOFIL termékek szabadalmi eljárás alatt állnak Magyarországon és az EU-ban.

A két termék összetételében is jelentősen eltér egymástól.

Mindezek tényében kijelentjük, hogy egyik termék sem a másik elődje vagy tovább fejlesztett változata, minden egyéb kijelentés vagy utalás csak a felhasználók megtévesztésére szolgál!

AGRO.bio Hungary Kft.
Márton Balázs, ügyvezető

TERRAGRO Kereskedelmi Kft.
Dr. Pénzes Éva, ügyvezető