Az áremelések felértékelik a szántóföld hasznosítható tápanyagforrásait.

2025-ig szóló megállapodást kötött a NÉBIH és a Magyar Talajvédelmi Szövetség.

A tarló egy óriási szervesanyag készlet, egy olyan kincs, amit vétek nem kihasználni.

Cellulózbontóval lecsökkentjük a talajban a kukoricaszár mennyiségét, a növényi kórokozók életterét, áttelelési esélyét és növeljük a talaj termőképességét.

Minden tizedik mezőgazdasági termelő használja,, érdemes lenne a többieknek is.

Fontos változás a mezőgazdaság őszi munkáiban: módosult a nitrátrendelet!

Kevés helyen, kis létszámban tanítják a talajoltást még az agrárgazdasági egyetemeken is.

A mobilizáló baktériumok felszabadítják a tápanyagokat, így fel tudja venni a mezőgazdasági kultúra.

Ügyes fogások a mezőgazdaságban: jobb talajélet és termésátlag mész- és kénpótlással.

A takarónövény és a min-till vagy no-till rendszerek előnyei, hogy kevesebb talajműveléssel tudunk optimális termést elérni.

Minden lehetőséget ragadjunk meg, hogy minél több és minél jobb minőségű szerves trágyát termeljünk!

A humus szó latin eredetű, jelentése talaj, földfelszín.

A növénytermesztők legfontosabb feladata az évjárati körülményeknek megfelelő feltétel és a talaj biztosítása.

Faapríték, szalma, biogáz: nő a biomassza-felhasználás Magyarországon.

Minden megművelt területet szár- és gyökérmaradványok borítanak, melyek tartalmazzák a legfontosabb szerves anyagokat.

Mivel növeljük a talajerőt egy ökogazdaságban, ha nincs elég szerves anyag? Íme, a magyar praktikák.

A talajok termékenységének és mennyiségi pusztulásának egyik legfontosabb mutatója a talaj vízgazdálkodása.

A talaj mikroorganizmusainak alaposabb vizsgálata az 1940­es évektől jelentős felfedezésekhez vezetett.

Az állatállomány hazánkban csökken, így egyre kevésbé elérhető a növénytermesztők számára a szerves trágya.

A foszfor a hazai talajok termőképességének egyik limitáló tényezője.

A hasznosulás szempontjából nem mindegy, hogy azonnal hat, vagy várjuk a csapadékot.

A megfelelő gondolkodás és a talajaink megismerése lehet a legjobb talajjavítás.

A hazai mezőgazdasági melléktermékek közül a kukoricaszár és a búzaszalma éves mennyisége a 20 millió tonnát is megközelítheti.

Az adatgyűjtés fázisa van, a dokumentálás mehet online.

Természetes körülmények között a növények sokrétű baktériumközösségeket tartanak fent a gyökereik körül.

A talajoltó baktérium készítmények használatát be kell építeni a növénytermesztési technológiákba, mert így a szervesanyag megőrzését és a talajszerkezet építését, és nem utolsó sorban a terméshozamok növekedését, kiegyenlítettségét szolgálják.

A tudatos betakarítás a kombájnnal kezdődik, és cellulózbontóval kezelt szármaradvány vagy szalma bedolgozásával ér véget.

A talajmegújító gazdálkodás a talajegészség 5 alapelvére épül.

Tarlóbontás nélkül romlik a talaj szerkezete, fizikai tulajdonsága, nehezebben művelhető válik a talaj, ráadásul a kórokozók és a kártevők is könnyedén megtelepednek.

A talaj mikrobiális biomasszájának 35-40%-a a talajfelszíntől 25 cm-es rétegben található.

A Green Deal vagy az új KAP is előtérbe helyez minden eszközt, amely a talajmegőrzésre vagy -javításra összpontosít.

A Keleti Agrár Kft. folyamatosan jelzi partnereinek, hogy jelentősen emelkedni fognak az őszi alapműtrágyaárak.

Napjainkban folyamatosan csökken a talajban élő mikrobák, baktériumok száma, a talajélet már közel sem optimális.

Anno az 1800-as években a szervestrágyázásé volt a főszerep, nyilván azért, mert akkor az volt elérhető.

A baktériumtrágyák elsődleges szerepe az egyensúly visszaállítása a talajainkban.