A hasznosulás szempontjából nem mindegy, hogy azonnal hat, vagy várjuk a csapadékot.

A megfelelő gondolkodás és a talajaink megismerése lehet a legjobb talajjavítás.

A hazai mezőgazdasági melléktermékek közül a kukoricaszár és a búzaszalma éves mennyisége a 20 millió tonnát is megközelítheti.

Az adatgyűjtés fázisa van, a dokumentálás mehet online.

Természetes körülmények között a növények sokrétű baktériumközösségeket tartanak fent a gyökereik körül.

A talajoltó baktérium készítmények használatát be kell építeni a növénytermesztési technológiákba, mert így a szervesanyag megőrzését és a talajszerkezet építését, és nem utolsó sorban a terméshozamok növekedését, kiegyenlítettségét szolgálják.

A tudatos betakarítás a kombájnnal kezdődik, és cellulózbontóval kezelt szármaradvány vagy szalma bedolgozásával ér véget.

A talajmegújító gazdálkodás a talajegészség 5 alapelvére épül.

Tarlóbontás nélkül romlik a talaj szerkezete, fizikai tulajdonsága, nehezebben művelhető válik a talaj, ráadásul a kórokozók és a kártevők is könnyedén megtelepednek.

A talaj mikrobiális biomasszájának 35-40%-a a talajfelszíntől 25 cm-es rétegben található.

A Green Deal vagy az új KAP is előtérbe helyez minden eszközt, amely a talajmegőrzésre vagy -javításra összpontosít.

A Keleti Agrár Kft. folyamatosan jelzi partnereinek, hogy jelentősen emelkedni fognak az őszi alapműtrágyaárak.

Napjainkban folyamatosan csökken a talajban élő mikrobák, baktériumok száma, a talajélet már közel sem optimális.

Anno az 1800-as években a szervestrágyázásé volt a főszerep, nyilván azért, mert akkor az volt elérhető.

A baktériumtrágyák elsődleges szerepe az egyensúly visszaállítása a talajainkban.

A talajbaktériumok által termelt anyagok segítségével javul a kukorica termőtalajának szerkezetessége, valamint levegő-, víz- és tápanyaggazdálkodása.

Szerves anyag felhasználásával speciálisan összeállított közegek állíthatók elő az eltérő igényű növények termesztéséhez.

A talajoltó baktériumok hatékonyan támogatják a növények fejlődését.

Naptár szerint lehet, most már csak a tél hozzájárulása kell, addig is készítsük el a tápanyag-gazdálkodási tervet.

Búza- és repcetáblákon szemléztük a talajéletet, a gilisztaszámot és persze a vetést – Szántóföldi Szemlekörök

A kanadai fejlesztésű SoilOptix® talajszkennerrel megnézhetjük, hogy a talaj milyen anyagokból épül fel.

November 24-én került sor a Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetségének első konferenciájára.

A talajoltó kombinációk alkalmazása tovább növeli a hatékonyságot napraforgóban is

A bioszilárd anyagok, szerves hulladékok javítják a talajok tápanyag-ellátottságát, és kevésbé terhelik a környezetet, az ökoszisztémákat.

A talajoltó baktériumokat gyártó és forgalmazó cégek elkötelezettek a termőtalajok állapotának védelme és javítása iránt.

A giliszták jelenléte és aktivitása a talajban segíti a műtrágyák hasznosulását, a jobb termést és a levegő CO2-tartalmának csökkentését.

Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy a talajmegújító gazdálkodásra való átállást sem siettetni, sem elkapkodni nem szabad.

Az ENSZ kiadványa révén a mi régiónk után Afrika és Ázsia is megismerkedik az aszály elleni harc egyik magyar fejlesztésű, új, nagyszerű eszközével.

A talajok folyamatosan veszítenek termőképességükből, és ezzel az élelmiszerek beltartalmi értéke is csökken.

Meszezéssel javítható a talajminőség, jobb a termés.

Bolygónk 11. leggyakoribb eleme a foszfor, amely nélkülözhetetlen az élőlények anyagcsere-folyamataiban.

Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy a talajmegújító gazdálkodásra való átállást sem siettetni, sem elkapkodni nem szabad.

Azok a növények, amelyek baktériumkészítményes kezelésben részesültek, láthatóan aktívabban reagáltak a kijuttatott műtrágyákra és az egyéb levéltrágyákra is.

A mikrobiológiai készítmények alkalmazásának hatékonysága a mezőgazdaságban immár vitán felül áll.

A Bactériosol®-Bactériolit® talajjavító és trágyakezelő rendszer segít alkalmazkodni a klímaváltozás kihívásaihoz.