13.7 C
Budapest

Talajélet

Szédítő műtrágyaárak vs. apró tápanyag gyárak

Az áremelések felértékelik a szántóföld hasznosítható tápanyagforrásait.

Csökkenthető a műtrágya és növényvédő szer felhasználása

2025-ig szóló megállapodást kötött a NÉBIH és a Magyar Talajvédelmi Szövetség.

10+1 tévhit a tarlóbontás kapcsán

A tarló egy óriási szervesanyag készlet, egy olyan kincs, amit vétek nem kihasználni.

Miért hagyja veszni talajának termőképességét?!

Cellulózbontóval lecsökkentjük a talajban a kukoricaszár mennyiségét, a növényi kórokozók életterét, áttelelési esélyét és növeljük a talaj termőképességét.

A gazdák 11 %-a alkalmaz talajoltóbaktérium-készítményeket

Minden tizedik mezőgazdasági termelő használja,, érdemes lenne a többieknek is.

Most figyelje, így módosult a nitrátrendelet!

Fontos változás a mezőgazdaság őszi munkáiban: módosult a nitrátrendelet!

Hogyan készül a talajoltó baktériumkészítmény?

Kevés helyen, kis létszámban tanítják a talajoltást még az agrárgazdasági egyetemeken is.

A helyes trágyakezelés aranyat ér!

A mobilizáló baktériumok felszabadítják a tápanyagokat, így fel tudja venni a mezőgazdasági kultúra.

VulcanAgro granuláltmész-elővásárlás már 39 990 Ft/tonna + áfától! (kuponkedvezménnyel)

Ügyes fogások a mezőgazdaságban: jobb talajélet és termésátlag mész- és kénpótlással.

A takarónövények és a talajművelés

A takarónövény és a min-till vagy no-till rendszerek előnyei, hogy kevesebb talajműveléssel tudunk optimális termést elérni.

A szervestrágya-kezelések lehetőségei a talajmegújítás jegyében

Minden lehetőséget ragadjunk meg, hogy minél több és minél jobb minőségű szerves trágyát termeljünk!

Miért fontos és hogyan képződik a humusz?

A humus szó latin eredetű, jelentése talaj, földfelszín.

BactoFil® Kalászos az őszi kalászosok termesztés-technológiájában

A növénytermesztők legfontosabb feladata az évjárati körülményeknek megfelelő feltétel és a talaj biztosítása.

Egyre több biomasszát égetünk el, sajnos, szalmát is…

Faapríték, szalma, biogáz: nő a biomassza-felhasználás Magyarországon.

A tarló kincs! Éljünk vele!

Minden megművelt területet szár- és gyökérmaradványok borítanak, melyek tartalmazzák a legfontosabb szerves anyagokat.

Szervesanyag-pótlás a biogazdaságokban: nehéz feladat

Mivel növeljük a talajerőt egy ökogazdaságban, ha nincs elég szerves anyag? Íme, a magyar praktikák.

A XXI. századi talajtakarás már biológiai

A talajok termékenységének és mennyiségi pusztulásának egyik legfontosabb mutatója a talaj vízgazdálkodása.

A talajoltás speciális formája

A talaj mikroorganizmusainak alaposabb vizsgálata az 1940­es évektől jelentős felfedezésekhez vezetett.

Talajaink védelméért, növényeink egészségéért

Az állatállomány hazánkban csökken, így egyre kevésbé elérhető a növénytermesztők számára a szerves trágya.

Foszforműtrágyázás vagy mikrobiológiai foszformobilizálás?

A foszfor a hazai talajok termőképességének egyik limitáló tényezője.

Folyékony vagy szilárd? Tíz érv a folyékony műtrágya mellett

A hasznosulás szempontjából nem mindegy, hogy azonnal hat, vagy várjuk a csapadékot.

Biztos, hogy minden, ami „talajjavító”, nekünk is hasznos?

A megfelelő gondolkodás és a talajaink megismerése lehet a legjobb talajjavítás.

A szármaradvány érték: így jár a legjobban a gazda és a...

A hazai mezőgazdasági melléktermékek közül a kukoricaszár és a búzaszalma éves mennyisége a 20 millió tonnát is megközelítheti.

A gatya projekt aktuális feladata

Az adatgyűjtés fázisa van, a dokumentálás mehet online.

Miért fontosak a talajbaktérium-növénykapcsolatok a mezőgazdaságban?

Természetes körülmények között a növények sokrétű baktériumközösségeket tartanak fent a gyökereik körül.

24. órában vagyunk: a talajoltó baktérium készítmények használatát be kell építeni...

A talajoltó baktérium készítmények használatát be kell építeni a növénytermesztési technológiákba, mert így a szervesanyag megőrzését és a talajszerkezet építését, és nem utolsó sorban a terméshozamok növekedését, kiegyenlítettségét szolgálják.

Őrizze már meg végre szalmájával a vizet a talajban!

A tudatos betakarítás a kombájnnal kezdődik, és cellulózbontóval kezelt szármaradvány vagy szalma bedolgozásával ér véget.

Talajmegújító technológia – így kezdhetsz bele a legkönnyebben

A talajmegújító gazdálkodás a talajegészség 5 alapelvére épül.

Tarlóbontás jelentősége a repce vetése előtt

Tarlóbontás nélkül romlik a talaj szerkezete, fizikai tulajdonsága, nehezebben művelhető válik a talaj, ráadásul a kórokozók és a kártevők is könnyedén megtelepednek.

A talajélet fontosságáról

A talaj mikrobiális biomasszájának 35-40%-a a talajfelszíntől 25 cm-es rétegben található.

Biztos, hogy minden, ami „talajjavító”, nekünk is hasznos?

A Green Deal vagy az új KAP is előtérbe helyez minden eszközt, amely a talajmegőrzésre vagy -javításra összpontosít.

Készüljön az őszre a Keleti Agrár Kft.-vel!

A Keleti Agrár Kft. folyamatosan jelzi partnereinek, hogy jelentősen emelkedni fognak az őszi alapműtrágyaárak.

Így használja baktériumkészítményét!

Napjainkban folyamatosan csökken a talajban élő mikrobák, baktériumok száma, a talajélet már közel sem optimális.

A műtrágyázás irányelvei – a szükséglet meghatározása

Anno az 1800-as években a szervestrágyázásé volt a főszerep, nyilván azért, mert akkor az volt elérhető.

Mi a baktériumtrágyák szerepe, és milyen felhasználási típusaik vannak?

A baktériumtrágyák elsődleges szerepe az egyensúly visszaállítása a talajainkban.

Contact Us

0