Kalcium – a biztonság és minőség záloga a kertészetben

Tapasztalataink szerint, ha összehasonlítjuk a kertészeti, illetve a klasszikus szántóföldi technológiákban a kalcium pótlására irányuló figyelmet, a kertészetben – elsősorban a termés minőségére és eltarthatóságára gyakorolt hatása, pontosabban fogalmazva nélkülözhetetlensége miatt – jóval nagyobb figyelmet kap. Egy gyümölcs vagy egy zöldség szemmel jól látható tüneteket mutat, akár már korai fejlődési stádiumban, ha a növény nem jut megfelelő mennyiségű kalciumhoz, márpedig ez mind az értékesíthetőséget, mind a tárolhatóságot nagyban befolyásolja.

A kálcium fontossága

Hogy mélyebben megértsük a kalcium jelentőségét, érdemes átgondolnunk a növények fejlődésében, élettani folyamataiban, felépítésükben betöltött szerepét. A kalcium növényélettani szerepe alapvetően minden növény esetében rendkívül jelentős, de ki kell emelnünk, hogy ez még fokozottabban igaz a gyümölcs- és zöldségnövényekre. Ha mindent számításba vennénk, igen hosszú listát kapnánk, de a megértéshez segítséget adnak az alábbiak.

• Kémiailag hidat képez molekulákon belül és molekulák között. • Befolyásolja a molekulák térszerkezetét.
• Befolyásolja a sejtmembránok áteresztő-képességét.
• Hozzájárul a sejtfal szilárdságához (ld. Dr. Pethő Menyhért – Mezőgazdasági növények élettana).
• Fokozza a nitrogén felvételét.
• Részt vesz a sejtmag metabolizmusában és kialakulásában.
• Egy speciális kalciumvegyület, a kalcium-pektát a sejtfalban fizikai akadályt jelent a kórokozók bejutása szempontjából, így növényvédelmi vonatkozása is jelentős.
• Kulcsfontosságú enzimatikus folyamatokat aktivizál, így közvetlenül a fehérjeszintézisre is hat.
• Hiánya a szállítórendszer károsodását, így az anyagcsere-folyamatok rendellenességét, felborulását, szélsőséges esetekben összeomlását okozza.

Savanyú talajon jelentkező jellemző tünet szőlőben

Fontos megemlíteni, hogy a növényeknek már fejlődésük kezdetétől, a csírázástól kezdve szükségük van kalciumra a tartalék-tápanyagok problémamentes felhasználásához. A folyamatos és lehetőleg egyenletes kalciumellátás amiatt is fontos, hogy az elem növényen belüli mobilitása igen korlátozott.

A felvázolt pontok biokémiai, molekuláris biológiai szinten zajlanak, de mi magunk miről ismerhetjük fel a növényen a kalcium hiányát? A kalciumhiány időbeni felismerését nehezíti, hogy az első tünetek, károsodások rendszerint a növény gyökerén jelentkeznek, így nincs a szemünk előtt, és mire a föld feletti növényi részeken megjelennek, már általában komoly gyökérkárosodást tapasztalunk.

Amikor már megjelennek a föld feletti részeken, az alábbiakkal találkozhatunk:

• a növényi csúcsrügy fejlődésének visszamaradása,
• levélképződés vontatottá válása vagy leállása;
• a meglévő levélcsúcsok elszíntelenedése, rajta a jellegzetes zselatin-szerű bevonattal, vagy a levél széleinek barnulása;
• zöldségfélék esetében gyakori a terméscsúcs rothadása, magának a termésnek a deformálódása;
• gyümölcsöknél a fiatal levelek csúcsának elhalása, torzulása;
• szőlőben megjelenik a barnás színű nekrózis a levélszéleken, a fürtök elszáradnak. A szőlő esetében érdemes külön kiemelni, hogy – mivel a területek jelentős része dolomitos, mészköves kőzet alapon elhelyezkedő talajon van – hajlamosak lehetünk a kalcium kérdését emiatt rendezettnek tekinteni.

Gondoljunk arra, hogy kalcium milyen könnyen kilúgozódik a vízmozgások és a kalcium-sók feloldódása miatt! Így a felső, akár jelentősebb talajréteg itt is lehet kalciumhiányos (és ez általánosságban igaz a talajokra).

A szőlőnek szintén sajátossága a zsendülést megelőzően, a növényfiziológiai folyamatok megváltozása következtében hirtelen megemelkedő kalciumigény. Ha ez nem áll rendelkezésre, az a növény meggyengüléséhez és a betegségek iránti nagyobb fogékonysághoz vezet. A megfelelő kalciumellátás a záloga az egészségesebb, mechanikai hatásnak jobban ellenálló szőlőszemek fejlődésének, amely a termék piaci értékét növelheti, segít megelőzni a magnéziumhiány miatti levélsárgulást és a szemek lehullását a fürtről.

Ejtsünk néhány szót a termesztést alapvetően meghatározó közegről, a talajról is! A talaj esetében nem kizárólag annak kalciumszolgáltató-képessége az, ami fontos nekünk, hanem a talaj kalciumtartalma, és a talaj általános állapota közötti összefüggés.

Mit jelent ez pontosan?

A talaj tulajdonságait többféleképpen csoportosítják. Az egyszerűség kedvéért, az egyszerű megértésért vegyük most sorra a fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok, és a kalciumtartalom közötti összefüggést! (Rövid emlékeztetőként: fizikai tulajdonságok pl. a talajszerkezet-, a szemcseméret/porozitás, a víz-, levegő, és hőháztartás, kémiai tulajdonságok pl. a kémhatás/pH, a tápanyag-, ásványianyag-tartalom, szervesanyag-tartalom, biológiai tulajdonságok, a talajlakó élőlények mennyisége, fajgazdagsága, hatásuk az anyagforgalomra és a növények élettevékenységére.)

A kalcium olyan alapvető elem, amely mindhárom tulajdonságcsoportra hatással van. Csökkenése vagy akár eltűnése következtében a talajszerkezet megváltozik, a morzsalékos szerkezet egyre inkább degradálódik, porozitása csökken, eltűnnek a pórusok, amelyek a talaj jó víz- és levegőgazdálkodását tennék lehetővé, és először enyhébb, később drasztikus talajtömörödéssel kell szembenézni. A nem megfelelő vízmegtartó-képesség miatt értelemszerűen a növényeink vízellátása sem lesz kiegyensúlyozott. Az öntözés természetesen megváltoztatja ezt a képet, viszont az öntözés fokozza a kalcium – és adott esetben más mobilis elemek – kimosódását, felgyorsítva a folyamatot.

Alma stippesedés (Forrás: Pennsylvania University)

A talaj kémiai tulajdonságai egyebek mellett a kémhatás, amelyet a pH-értékkel jellemzünk, a szervesanyag-tartalom, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képessége. A kémhatás csökkenésével – amely a kalciumtartalom csökkenésének egyenes következménye – a növények által felvehető tápanyagmennyiség, az egyes elemek hozzáférhetősége egyre csökken, ami a kijuttatott műtrágya hasznosulásának jelentős csökkenését is eredményezi. A pH-értéktől függően, enyhén savanyú talajokon is már 1520%-os csökkenéssel kell számolni nitrogén- és kálium-hatóanyagoknál, a foszfor esetében ez hamar az 50%-ot is elérheti. Erősen savanyú talajoknál már a nitrogén és a kálium fele vagy csak harmada hasznosul (1. ábra).

1. ábra

A talaj biológiai állapota mindezen folyamatok következtében jelentősen romlik. A talajlakó-szervezetek aktívan bekapcsolódnak a tápanyagok körforgásába, stimulálva azt, legfőbb haszonélvezői pedig termesztett növényeink lesznek. A kémhatás meghatározza a mikrobák összetételét. Jellemzően a semleges tartomány vagy az azt megközelítő állapot az, ahol a növényeket támogató mikroflóra dominál, szemben a sok esetben savanyúbb közeget preferáló káros, fitopatogén szervezetekkel szemben, így a talaj kémhatás egyben fontos növényvédelmi szempont is.

A kalcium pótlására a termesztett növényektől és az általunk alkalmazott technológiától függően többféle megoldás is rendelkezésre áll – tegyük hozzá, eltérő hatásfokkal.

A leghatékonyabb és a talaj, valamint a növény számára egyaránt megoldást jelentő módszer kalcium talajba juttatása (amit természetesen talajvizsgálatnak kell megelőznie!). Így egyszerre orvosoljuk a talajsavanyodás problémáját, másrészt a növények a leghatékonyabb módon, azaz gyökéren keresztül veszik fel a kalciumot. Fontos döntési szempont, hogy gyökéren keresztül felvéve a növény gyakorlatilag bármely részébe el tudja juttatni a kalciumot, míg a levélen keresztül felvett kalcium onnét érdemben nem szállítódik el. A lombon keresztüli kalciumpótlásnak is természetesen megvan a helye, és megfelelő körülmények között indokolt is, de a fentebb leírtakat vegyük figyelembe.

Szemcsés kalcium-oxid

Intenzív, talajkeverékre, tőzegre alapozott kultúrákban, ahol a tápanyagokat az öntöző/csepegtető rendszerrel juttatják ki. Fontos szempont, hogy a felhasznált termék vízben maradéktalanul oldható legyen.

Új technológia

Talajon keresztül a klasszikus meszezőanyagok (kalcium-karbonát vagy mészkő, kalcium-magnézium-karbonát, vagy dolomit) használata volt jellemző valamilyen őrlemény formájában. Az utóbbi néhány évben jelent meg egy új technológia Magyarországon, amely a kalcium hasznosulását – azaz teljes körű beoldódását és reakcióját – rendkívüli módon felgyorsította és felerősítette, kombinálva az egyszerűbb és időben rugalmasabb kijuttathatósággal. A hatóanyag, amely ezt lehetővé teszi, a kalcium-oxid. Ilyen hatóanyagú termék ma már röpítőtárcsás szóráshoz optimalizált szemcseméretben is elérhető, mivel a szemcsék beoldódását a méret kevéssé befolyásolja.

Fontos tulajdonsága, hogy – szemben a karbonát-hatóanyagú, klasszikus meszezőanyagokkal, amelyek sokkal inkább a talajban található savakkal lépnek reakcióba. Közvetlenül vízben oldódik, így a legszélesebb pH-tartományban használható talajjavító hatóanyag. Az egy hektárra szükséges mennyiség is kisebb, és röpítő tárcsás kijuttatás esetén az előrehaladás gyors. A szóráskép egyenletes, a porzás és az abból adódó elsodródás is jóval kisebb. A megfelelő talajegészségi- és növényegészségi állapot meghatározó pillére a biztonságos termesztésünknek. Ebben nyújthatunk hathatós segítséget magunknak, ha a megfelelő kalciumellátásra is figyelünk.

Wágner József
üzletfejlesztő