Agrárgazdasági elemzések

Az év első hónapja a gabonapiacokon hagyományosan „uborkaszezonnak” tekinthető: a piaci szereplők főként a korábban megkötött szerződéseik teljesítéseivel foglalatoskodnak, mintsem új üzletek kötésével. Úgy tűnik azonban, a 2020/2021-es gazdasági évben ez nem a megszokottak szerint történik.

Kukorica

Az előző év decemberének közepén azt láthattuk, hogy a betakarítási szezont végigkísérő áremelkedés lendülete alábbhagyott, a meredeken felfelé ívelő tőzsdei grafikonok „kisimultak”. Ez az állapot átmenetinek bizonyult; a hónap második felében mindkét nemzetközi irányadó jegyzés (párizsi, chicagói árutőzsdék) napról napra magasabb szinteken zárt. Az árak emelkedésének további erőteljes lökést adott a január 12-én megjelent havi rendszerességű USDA riport, mely az Egyesült Államok termését az előző hónaphoz képest 8 millió tonnával rontotta, meglepve ezzel a piaci szereplőket.

CBOT, kukorica, 2021. március

MATIF, kukorica, 2021. március

Az áremelkedésnek további támaszt nyújtottak a csapadékhiányról szóló argentin hírek, az aszályos időjárás a vetésterület jelentős részét érintette. Válaszul az argentin hatóságok először az export teljes leállítását fontolgatták, majd napi limitet vezettek be annak érdekében, hogy kedvezőtlen termés esetén is biztosított legyen a belföldi igények ellátása. A január második hetében érkező csapadék ezt a nyomást némileg enyhítette, azonban továbbra is fókuszban maradt nem csupán az argentin, hanem a teljes dél-amerikai kontinens várható termése, hiszen friss árualappal a déli féltekén található jelentős kukoricatermesztő országok fognak legközelebb a világpiacra lépni. A fentiekhez társulva, mint ahogyan azt már megszokhattuk az idei szezonban, a kínai kereslet változatlanul aktív (mely nemcsak kukoricában, szójában, de újabban búzában is erőteljes), az ország vevőként minden nagyobb exportőr piacán jelen van. Friss hír, hogy Oroszország exportvámot vezet be március közepétől a kukoricára is, a búza és árpa mellett. Bár Oroszország nem tartozik a jelentős exportáló országok közé, a döntésnek a régiós piacokra, különösen a fekete-tengeri kikötői árakra is hatása lehet.

Összegezve jól látszik, hogy az elmúlt időszak eseményei egyrészt a kukoricát helyezték fókuszba, másrészt a világon bekövetkezett piaci és időjárási események egyaránt az árak emelkedésének irányába mutattak. Mindezek eredményeként a kukoricaárak a chicagói tőzsdén 7 éves csúcsra emelkedtek, hasonlóan a párizsi tőzsdéhez, ahol január közepén több éve nem látott szinteket törtek át a határidős jegyzések.

Magyarországon az új év első hete csendesen indult, inkább a második hétre érkeztek meg a vevők és alacsonyabb számban az eladók. A belföldi piacot változatlanul az export és a feldolgozói kereslet vezeti, emelkedő árak mellett. A 2020-as év jó termésének köszönhetően a készletek szintje – összehasonlítva az előző évek hasonló időszakaival – megfelelőnek mondható, amennyiben az exportkereslet kitart az első félévben, a fordulókészletek az új termés érkezésekor alacsonyabbak lehetnek a megszokottnál.

Búza

Nem történt lényeges változás a világ búzatermesztésének és -felhasználásának globális adataiban: a prognózisok alapján a várható fordulókészlet a termés arányában kifejezve a 2020/2021-es gazdasági évben magas szinten, 40% körül alakulhat.

MATIF, búza, 2021. március

CBOT, búza, 2021. március

Mégsem fordult unalomba a nemzetközi búzapiac alakulása; a tőzsdék jegyzései szorosan követték a kukorica és szója árainak mozgását, így az előző terményekhez hasonlóan a korábbi évekkel összehasonlítva magasabb szinteken kereskednek a legfontosabb kenyérgabonával. A kukoricánál említett orosz exportvám-intézkedés búzapiacra gyakorolt hatása vélhetően lényegesen erőteljesebb lesz, hiszen a jelenlegi információk alapján február közepétől 25 euró, majd március elsejétől 50 euró vámot kell fizetni minden egyes tonna exportra kerülő orosz búza után.

A világ egyik legnagyobb búzaexportőre által bejelentett rendelkezés jelentős támaszt adhat az áraknak egészen június végéig, a vámok kiszabásának jelenleg ismert határidejéig. Ehhez társul, némileg újdonságként, hogy Kína a kukorica mellett a búzánál is vevőként jelent meg mind az orosz, mind az ukrán piacon.

Magyarországon a kereskedők már árazzák az új búzát, és bár jelenleg még sok a bizonytalanág a várható termés kapcsán, az elemzők belföldön a tavalyihoz hasonló, míg az Európai Unióban az előző évinél jobb terméssel kalkulálnak.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató