Milyen hatása is van a baktériumos talajoltásnak?
A Magyar Talajvédelmi Baktérium –gyártók és –forgalmazók Szakmai Szövetségének Tagjai megbízható minőségű és hatékony mikrobiológiai termékeket kínálnak a gazdálkodóknak. A talajoltó baktériumkészítmények olyan biostimulálók és termésnövelők, amelyek képesek a növények fejlődését, növekedését és táplálását támogatni. Emellett a talajszerkezet javításában is fontos szerepet játszanak. A patogén kórokozók visszaszorításával pedig egészségesebbé teszik a talajokat, így a növényállományt is. Az eredmény hosszú távon a kiegyenlített termésátlag, és ahogy az alábbiakban is látható a tartamvizsgálatból, a kezeletlen területekhez képest magasabb terméshozamok tapasztalhatók a talajoltott növényeknél. A termés minőségét sok esetben javítják a mikrobiológiai készítmények.
Milyen célt szolgálnak a talajoltó baktériumkészítmények?
A talajoltó baktériumkészítményekben többek között olyan törzsek is vannak, amelyek elérhetővé teszik a növény számára a lekötött foszfort és káliumot. Egyes baktériumok nitrogénkötő képességgel rendelkeznek, mások a cink feltárásában és egyéb mikroelemek és vitaminok szolgáltatásában játszanak fontos szerepet. Összefoglalva a megfelelő tápanyagellátást biztosítják. A növényi növekedési hormont termelő törzsek a fejlődést, növekedést stimulálják. Az ún. sziderofór tulajdonsággal bíró baktériumok pedig a patogén kórokozók visszaszorítását végzik. A talajszerkezet építését az exopoliszacharidot termelő törzsek segítik, létrehozva az alapegységeket, a mikroaggregátumokat, melyek összeállásával makroaggregátumok keletkeznek, így lesz morzsalékos, jó szerkezetű a föld. Ezzel javul a talaj víz- és hőháztartása, növelve az aszály okozta károk elleni védelmet.
A tarlóbontó mikrobiológiai készítmények a növényi maradványok lebontásának indítását végzik, biztosítva ezzel, hogy minél több tápanyag rendelkezésre álljon a következő növénykultúra részére. Erre azért van szükség, mert a termőtalajaink mikrobiológiai közössége elszegényedett, így a bontási folyamatok is lelassultak, illetve számunkra nem a kedvező irányba tolódhatnak el. Pl. a rettegett fuzáriumgomba a legjobb hatásfokkal bontja el a cellulózt.
Bizonyításként a közel egy évtizedes, ellenőrzött tartamvizsgálat eredményei
A fentiek bizonyítására a Magyar Talajvédelmi Szövetség és Nébih közös, kisparcellás tartamvizsgálatot indított el, immár 9 éve. A kísérletben különböző növénykultúráknál került vizsgálatra a mikrobiológiai készítmények hatása. A kezeletlen (kontroll) terület mellett pozitív kontroll, mely +50 kg/ha nitrogént kapott és a különböző talajoltó baktériumkészítmények szerepelnek. A parcellákon a technológia teljes, a vetéskori talajoltás mellett ősszel tarlóbontó készítményekkel kezelik a szármaradványokat.
A kísérletek az első három évben azonos termőterületen folytak, majd váltás történt, és nem messze az eredeti parcelláktól azóta 6 éve ugyanazon a helyen megy a vizsgálat. A csaknem egy évtizedes tartamvizsgálattal a Szövetség célja az, hogy a kezelések hatását bemutassa a kezeletlen területekhez képest, ezért nem kívánja az egyes oltóanyagokat nevesíteni. A vizsgálat során kelésszám, növénymagasság, ezermagtömeg, terméseredmény és egyéb növényekre jellemző paraméterek (pl. kukoricánál csőhossz, napraforgónál tányérátmérő stb.), valamint néhány esetben minőségi paraméterek kerültek mérésre.
2024-ben ismét a kukorica volt a tesztnövény
A vizsgálat Baranya vármegyében, Szalántán zajlott. A talajtípus Ramann-féle barna erdőtalaj. Savanyú kémhatású, 4,32 pH KCl, közepes humusztartalommal rendelkezik:1,43 m/m%. Aranykorona-értéke: 14,8. Táp anyag-ellátottsága foszfor és kálium tekintetében jónak mondható, nitrogénből közepesen ellátott. A parcellaméret 27,6 m2 (3 m × 9,2 m) volt. Az ismétlések száma 4. A kezelések száma összesen 9, ebből egy kezeletlen kontroll, egy standard vagy pozitív kontroll (+50 kg nitrogénműtrágyát kapott a terület) és 7 különböző talajoltó baktériumkészítmény.
A kísérlet elrendezése pedig véletlen blokkszerű volt. A különböző talajoltó baktériumkészítmények kijuttatása háti permetezővel történt a forgalmazó által megadott dózisban és lémennyiséggel, majd gereblyével bedolgozásra került a különböző parcellákon. A terméseredményt illetően a jelentős vadkár miatt a 4 ismétlésből csak két ismétlést tudott a vizsgálatvezető értékelni. Két ismétlésből szignifikanciát nem számoltak. A hektáronkénti termésmennyiség a parcellák terméseredményéből került kiszámolásra, majd átkalkulálva t/ha-ra. A 2-es kezelés lett a legeredményesebb, 52,7% termésnövekedéssel. Az 5-ös kezelés 50,1%, a 4-es kezelés 40,1%, a 7-es 29,1% és a 3-as kezelés 21,8%, valamint a 6-os kezelés 19,9%-os terméstöbblet hozott (1. grafikon).
A folyamatos vadkár miatt a vegetáció során gyakran léptek fel deformitások és növénybetegségek is (2. kép).
A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy növénymagasságban, csőhosszban és ezermagtömegben átlagosan magasabbak voltak az értékek a talajoltóval kezelt területeken mind a kontroll területhez, mind a pozitív kontrollhoz képest.
A mikrobiológiai készítmények tartamvizsgálatának összeredményeiről
A mikrobiológiai készítmények hatékonyságát a mellékelt grafikon is szemlélteti. Ezen a kontroll, a standard kontroll és kezelt területek termésátlagai láthatók 2016–2024 között. A kontroll és standard kontroll értékeit minden esetben meghaladják a talajoltóval kezelt területek termésátlagai.
A következő grafikonon a 9 év alatt a talajoltó baktériumkészítmények terméshozamra gyakorolt pozitív hatásának mértékét tüntettük fel növénykultúránként. A 3. grafikon azt mutatja, hogy a legalacsonyabb termésátlag-növekményt (9,1%-ot) a tavaszi árpa esetében értünk el, a legmagasabbat (31,6%-ot) pedig idén a kukoricánál. A 8 növénykultúra átlagában 15,56% volt a termésnövekedés.
Még egyszer jelezzük, hogy 2024-ben a kukoricánál a vadkár miatt sajnos csak 2 ismétlés volt értékelhető a termésmennyiség mérésénél. 2025-ben az őszi árpa lesz a következő növényünk.
Összefoglalva, a majdnem egy évtizedes, talajoltó baktériumkészítményekkel végzett tartamvizsgálat is bizonyítja, hogy érdemes a technológiát a növénytermesztésben alkalmazni. Nemcsak a termésátlagok kiegyenlítettségét, de a talajok szerkezetének javulását is megtapasztalhatják a gazdák. Emellett most az AÖP is támogatja a mikrobiológiai készítmények használatát, ráadásul kevesebb hibalehetőséggel nyújtható be a pályázat.
A következőkre kell csupán ügyelni: az adott készítmény a Nébih által kiadott listán szerepeljen, és az engedélyokiratnak megfelelően legyen alkalmazva. A másik két fontos pont, hogy a terület legalább 50%-án alkalmazzák a talajoltó és/vagy tarlóbontó termékeket, és a vízvédelmi sávok betartásra kerüljenek. Itt megjegyezzük, hogy az új rendelet értelmében várhatóan ez a sáv 50 méterről majd 5 méterre csökken.
A Magyar Talajvédelmi Baktériumgyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége minden kedves Gazdálkodónak az új esztendőre jó egészséget és talajéletben gazdag, sikeres és eredményes gazdálkodást kíván a következő sorokkal: „Kevés a van, sok a nincsen. Ma is, miként régen, de a sok közt, hogy egy nincsen. Rettentő nagy szégyen. Nincs szeretet a szívekben. Ez a legfőbb nincsen, szeretetet a szívünkbe. Ezt adjon az Isten!” (Benedek Elek: Újesztendei ének, részlet)
Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége
