Az induló támogatási programok újabb lendületet adhatnak a hazai ökológiai gazdálkodásnak, amelynek a jelenlegi 320 ezer hektáros területe 2027-re akár 500 ezer hektárra is bővülhet. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) ökológiai munkacsoportja szerint az ágazat fejlődése érdekében fontos, hogy megfelelő fajták álljanak az ökogazdák rendelkezésére, amelyekkel növelhetik a termelési hatékonyságukat.
Nálunk „csak” a gyep emeli a számokat
Az ökológiai tanúsítás alá vont területek nagysága Magyarországon 320 ezer hektárt tesz ki, ez az ország teljes mezőgazdasági területének 6,4%-a, amely elmarad uniós 10%-os átlagtól. A művelési ágakat tekintve hazánkban túlsúlyban van a kaszálásra, ill. legeltetésre használt területek aránya (55%, míg az EU-ban 41%). A szántóföldi kultúrák nálunk a teljes ökoterület 37%-át teszik ki (az uniós átlag 45%), az ültetvények részesedése pedig fele (6,5%) az EU-ban tapasztaltnak (13%). Az ökológiai szántóink jellemző kultúrája a kalászos gabona és kukorica (38%), de ugyanekkora területet foglalnak el a zöldtakarmány-növények is (36%), mely utóbbi csoport domináns képviselője a lucerna. Emellett nagyobb mértékben termesztenek még napraforgót, borsót, édesköményt, hagymát, burgonyát, szóját és kölest is. „Az ökológiai termesztés növeli a biológiai sokféleséget mind a talajban, mind afölött, és a körforgásos gazdálkodásra, csökkentett külső erőforrás-felhasználásra való törekvése is óvja a természeti környezetünket, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésén keresztül. A termelők saját földjük hosszú távú, fenntartható művelését nyerik az ökoátállással, és akár újfajta piaci lehetőségeket is találhatnak a helyi rövid értékesítési láncok kiépítése formájában. Ami nagyon fontos, hogy az öko-növénytermesztés alacsonyabb termelékenységét szükséges lenne javítani egyrészt célzott agrotechnika használatával, másrészt alkalmas növényfajták termesztésével” – hangsúlyozta dr. Mikó Péter, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont nemesítője, a Vetőmag Szövetség Ökológiai Vetőmag Munkacsoportjának elnöke.
Az ágazat fejlődése érdekében emiatt fontos, hogy megfelelő fajták álljanak az ökogazdák rendelkezésére, amelyekkel növelhetik a termelési hatékonyságukat. Az ökogazdák fajtaválasztásának elősegítése érdekében minél több információt szükséges biztosítani fajtatesztek útján, melyek segítségével nemcsak országosan, hanem a saját régiójukban született eredményeket is megismerhetik.
Kisparcellás kísérletek és munkacsoport
A Vetőmag Szövetségben négy éve külön munkacsoport foglalkozik az ökológiai gazdálkodással. A munkacsoport fontos feladata, hogy az öko-vetőmagpiacot és növénynemesítést érintő kérdésekben konzultáljon a hatósággal, állami szervekkel, és segítse a felkészülést a 2036-os átállásra, amikortól már csak öko vetőmagot használhatnak az ökogazdák. A munkacsoport 2020-ban többismétléses kisparcellás kísérleteket indított, amelyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) koordinál. 2024-ben már a negyedik őszibúza- és a harmadik tönkölyfajtatesztek zárultak. Fontos tapasztalatok gyűltek össze az elmúlt évek során, melyekkel felvértezve újabb növényfajok (tritikálé, őszi borsó) tesztelését is elindították idén ősszel. Az egyes évek részletes eredményei az ÖMKi honlapján elérhetőek és letölthetőek, sőt ugyanott egy hároméves összefoglaló is elérhető már. A kisparcellás öko-fajtakísérletek nemcsak a gazdák fajtaválasztását segítik, hanem egyúttal a vetőmag-forgalmazóknak is fontos információt nyújtanak, mert azok eredményei alapján tudják meghatározni, hogy melyik fajtából lehet szükség ökológiai minősítésű fémzárolt vetőmagra a következő években.
Forrás: Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
