Az agriszolár rendszerek jövője Magyarországon
A mezőgazdaság és az energiaügy találkozása forradalmasíthatja a hazai táj képét. Az agrovoltaika, azaz a napelemek és a növénytermesztés ötvözése egyre népszerűbb megoldás a fenntartható energia előállítására és az élelmiszer-termelés biztosítására.
De hogyan működik ez a technológia a gyakorlatban, és milyen előnyöket kínál a magyar gazdáknak és a fogyasztóknak? Cikkünkben megvizsgáljuk az agro-fotovoltaika lehetőségeit és kihívásait, bemutatva a legfrissebb fejlesztéseket és gyakorlati alkalmazásokat, amelyek hozzájárulhatnak a mezőgazdasági területek kettős hasznosításához és Magyarország zöldjövőjéhez.
Az agrofotovoltaika a mezőgazdaság zöldebb jövője
Az agrofotovoltaikus (agri-PV) rendszerek innovatív megoldást kínálnak a mezőgazdasági és a villamosenergia-termelés összekapcsolására. Ezek a rendszerek lehetővé teszik napelemek telepítését mezőgazdasági területekre anélkül, hogy zavarnák a hagyományos növénytermesztést vagy állattenyésztést. Az emelt és függőleges szerkezetekre helyezett napelemek árnyékot biztosítanak a növények számára, így csökkentve a párolgást és a talaj kiszáradását. Az így kialakuló stabil mikroklíma számos növényfaj, például a málna vagy a szamóca termesztését teszi lehetővé, amelyek érzékenyek az erős napsugárzásra.
Az agri-PV rendszerek számos előnyt kínálnak
– Fenntarthatóság: a megújuló energiaforrások kiaknázása mellett hozzájárulnak a talaj védelméhez és a biológiai sokféleség megőrzéséhez.
– Gazdasági előnyök: a földterületek hatékonyabb kihasználása és az energiatermelésből származó bevételek növelik a gazdálkodók jövedelmét.
– Klímavédelem: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével hozzájárulnak a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
Az agrofotovoltaika nemcsak a mezőgazdaság és az energiaügy számára nyújt jelentős lehetőségeket, hanem hozzájárulhat a vidéki térségek fejlesztéséhez és a fenntartható gazdaság kialakításához is.
– Gazdasági előnyök a gazdáknak: az agrofotovoltaika üzleti lehetőségei. Az agrofotovoltaikus (agri-PV) rendszerek nemcsak környezeti és társadalmi előnyökkel járnak, hanem jelentős gazdasági lehetőségeket is nyújtanak a gazdák számára.
Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb anyagi előnyöket:
Bevételi források diverzifikálása
– Bérbeadás: a gazdák bérbe adhatják földjeiket napelemparkok létesítésére, így stabil és hosszú távú bevételhez juthatnak.
Saját energiatermelés és -értékesítés: a megtermelt villamos energiát a helyi hálózatba táplálhatják be, vagy saját fogyasztásra használhatják fel, ezzel csökkentve az energiaköltségeiket.
Növekvő terméshozam
– Optimális mikroklíma: az árnyékolásnak köszönhetően a növények számára ideálisabb mikroklíma alakul ki, amely csökkenti a hőstresszt és a párolgást.
– Vízmegtakarítás: az öntözési igény csökken, ami jelentős költségmegtakarítást eredményez, különösen száraz időszakokban.
– Költségcsökkentés: energiaköltségek csökkentése: A saját fogyasztásra termelt energia csökkenti az energiabeszerzési költségeket.
– Karbantartási költségek csökkentése: az agri-PV rendszerek hosszú élettartamúak és alacsony karbantartási igényűek.
Állami támogatások
Támogatási rendszerek: számos országban elérhetőek állami támogatások az agrofotovoltaikus rendszerek telepítéséhez, amelyek jelentősen csökkenthetik a beruházási költségeket.
Az agri-PV projektek megvalósításának lépései: egy komplex folyamat.
Az agri-PV projektek sikeres megvalósítása több, szorosan összefüggő szakaszból áll. Ez a komplex folyamat a kezdeti tervezéstől a rendszer üzemeltetéséig számos tényezőt vesz figyelembe.
1. Átfogó tervezés és elemzés
Helyi adottságok felmérése: a projekt helyszínének, földrajzi, éghajlati és talajtani jellemzőinek részletes vizsgálata. Növénykultúrák elemzése: a termesztett növények fény-, víz- és tápanyagigényének meghatározása, hogy a napelemes rendszer ne árnyékolja túl a növényeket. Energiarendszer integrációja: a meglévő vagy tervezett energiahálózatba történő integráció lehetőségeinek vizsgálata.
2. Optimális technológia kiválasztása
Napelemtípusok: a különböző napelem-technológiák (monokristályos, polikristályos, vékonyfilm) összehasonlítása, és a legmegfelelőbb típus kiválasztása.
Szerkezeti megoldások: a napelemek elhelyezésére szolgáló szerkezetek kialakítása úgy, hogy azok ne akadályozzák a mezőgazdasági munkálatokat. Árnyékolás optimalizálása: az árnyékolás mértékének és irányának finomhangolása a növények igényeihez igazodva.
3. Engedélyeztetés és jogi megfelelés
Környezeti hatásvizsgálat: a projekt környezeti hatásainak értékelése, és a szükséges engedélyek beszerzése. Tervek jóváhagyása: a helyi önkormányzatoknál és más hatóságoknál a szükséges engedélyek beszerzése. Jogszabályi megfelelés: az építési és üzemeltetési előírásoknak való megfelelés biztosítása.
4. Kivitelezés és üzembe helyezés
Telepítés: a napelemek és a kiegészítő berendezések precíz telepítése.
Hálózatba kapcsolás: az energiahálózathoz való csatlakozás és a rendszer üzembe helyezése. Automatizálás: az üzem automatizálása és távoli felügyelete.
5. Karbantartás és üzemeltetés
Rendszeres ellenőrzés: a rendszer állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, és a hibák időben történő elhárítása.
Tisztítás: a napelemek rendszeres tisztítása a hatékonyság fenntartása érdekében. Optimalizálás: a rendszer teljesítményének folyamatos optimalizálása.
Az agri-PV projektek megvalósítása komplex feladat, amely szakértelmet, tapasztalatot és megfelelő tervezést igényel. A sikeres megvalósítás érdekében fontos a mezőgazdasági szakemberek, mérnökök és energetikai szakemberek közötti szoros együttműködés.
Bérbeadás vagy saját napelempark telepítése: Melyik az Ön számára előnyösebb?
Az agrofotovoltaika térhódításával a gazdák előtt új lehetőségek nyíltak meg, hogy földjeiket hatékonyabban hasznosítsák, és kiegészítő bevételhez jussanak. A döntés azonban nem egyszerű, hiszen két, alapvetően különböző út áll előttük: a földterület bérbeadása vagy saját napelempark létesítése.
Földterület bérbeadása
– Előnyök: Azonnali és stabil jövedelem. A bérleti díj rendszeres bevételi forrást jelent, amely nem függ a piaci árfolyamok ingadozásától. Nincs kezdeti beruházás: a gazdának nem kell jelentős összeget fektetnie a projektbe. Kevesebb adminisztráció: a napelempark üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat a bérlő végzi.
– Hátrányok: Korlátozott kontroll. A gazda kevés befolyással bír a projekt felett, és nem részesül az esetleges további bevételekben (pl. zöldenergia-tanúsítványok). Hosszú távú kötelezettségek: a bérleti szerződés általában hosszú távú, ami korlátozhatja a jövőbeni lehetőségeket.
Saját napelempark telepítése
– Előnyök: Magasabb hozam. Az energia értékesítéséből származó bevétel hosszú távon jelentős lehet. Energiafüggetlenség: a saját fogyasztásra termelt energia csökkenti az energiaköltségeket. Innovatív gazdálkodás: a gazda a fenntartható mezőgazdaság úttörőjévé válhat.
– Hátrányok: Jelentős kezdeti beruházás. A napelempark telepítése magas költségekkel jár. Szakértelem: a rendszer tervezéséhez, telepítéséhez és üzemeltetéséhez szakértelem szükséges. Adminisztratív terhek: az engedélyeztetési eljárás és az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok időigényesek.
Az agri-PV projektek megvalósítása komplex feladat, amely szakértelmet, tapasztalatot és megfelelő tervezést igényel. A döntés meghozatalához több tényezőt kell figyelembe venni: Pénzügyi helyzet. Van-e elegendő tőkéje a beruházáshoz? Szakmai ismeretek: rendelkezik-e a szükséges szaktudással, vagy hajlandó-e szakembereket bevonni? Időráfordítás: mennyi időt szeretne a projekt menedzselésére fordítani? Hosszú távú célok: milyen jövőképe van a gazdaságáról?
Ajánlott lépések
– Tanulmányozza a lehetőségeket: informálódjon az agrofotovoltaikáról, a támogatási rendszerekről és a különböző üzleti modellekről.
– Kérjen szakmai tanácsot: forduljon szakértőkhöz, akik segítenek Önnek a megfelelő döntés meghozatalában.
– Végezzen költség-haszon elemzést: hasonlítsa össze a két opció költségeit és várható bevételeit.
– Hosszú távú tervezés: gondolja át, hogy az Ön gazdasága számára melyik megoldás a fenntarthatóbb.
Mindkét lehetőségnek megvannak az előnyei és hátrányai. A legjobb választás az Ön egyéni körülményeitől és céljaitól függ. Fontos, hogy alaposan mérlegelje az összes tényezőt, mielőtt döntést hoz.
Az agrofotovoltaika szerepe
Az agrofotovoltaika mint innovatív megoldás, egyre nagyobb figyelmet kap a világban. Magyarországon is egyre több gazda és befektető ismeri fel ennek a technológiának a jelentőségét. A rendszeres, stabil jövedelem, a környezettudatosság és a hosszú távú fenntarthatóság olyan tényezők, amelyek vonzóvá teszik ezt a megoldást.
A hazai alkalmazás lehetőségei és kihívásai
Klímavédelem és energiafüggetlenség
Az agri-PV rendszerek az Európai zöldmegállapodás szerves részévé válhatnak, segítve a 2030-as megújulóenergia-célok elérését. A technológia kiterjedt alkalmazása az EU-szintű szabványokra és támogatásokra épül, amelyek elősegítik az agrár- és energiatermelési funkciók összehangolását.
Magyarországon a mezőgazdasági művelésű területeken a napelemparkok (szolárparkok) telepítését több jogszabály és előírás szabályozza. Az agri-PV rendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy nem feltétlenül szükséges a földterületet kivonni a mezőgazdasági művelés alól, így a termőföld továbbra is megőrizheti funkcióját.
Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabbakat:
1. Építési és településrendezési szabályok: 280/2024. (VII. 31.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján: Ez a rendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szól, és 2025. január 1-jén lép hatályba. Kiemelt figyelmet fordít a zöldterületek védelmére, és szigorítja a mezőgazdasági területek beépíthetőségét. Például tilos új beépítésre szánt övezetet kijelölni mezőgazdasági területből, kivéve, ha azonos méretű és biológiai aktivitású csereterületet jelölnek ki helyette.
2. Termőföld védelme: 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről: Ez a törvény szabályozza a termőföld más célú hasznosítását, amely magában foglalja a mezőgazdasági területek kivonását a művelés alól. A törvény célja a termőföld mennyiségének és minőségének megőrzése, ezért a termőföld más célú hasznosítása – például napelempark létesítése – csak szigorú feltételek mellett engedélyezett.
3. Környezetvédelmi előírások, környezetvédelmi törvények és rendeletek: A napelemparkok telepítése során figyelembe kell venni a környezetvédelmi előírásokat, különösen a természetvédelmi területeket vagy azok közelségét. Ezek az előírások biztosítják, hogy a beruházás ne okozzon jelentős környezeti károkat.
4. Helyi építési szabályzatok (HÉSZ): Az önkormányzatok saját építési szabályzatot alkothatnak, amelyek további korlátozásokat vagy előírásokat írhatnak elő a mezőgazdasági területeken történő építkezésre, amely magában foglalja a napelemparkok telepítését is. Ezért fontos a helyi szabályozások alapos tanulmányozása a tervezett beruházás helyszínén.
5. Engedélyezési eljárások: A napelemparkok létesítése előtt szükséges a hatóságok engedélyeit beszerezni, amelyek közé tartozhat az építési engedély, környezetvédelmi engedély, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezése. Az engedélyezési folyamat során a hatóságok vizsgálják a beruházás a vonatkozó jogszabályoknak és előírásoknak való megfelelőségét.
Fontos megjegyezni, hogy a jogszabályok és előírások időről időre változnak, ezért a tervezett beruházás előtt mindig érdemes naprakész ismeretet szerezni, és szükség esetén szakértői tanácsot kérni.
Érdemes-e bérbe adni a területet agri-PV rendszerek számára?
Az agrofotovoltaikus (agri-PV) rendszerek a földek kettős hasznosítását teszik lehetővé, mivel egyszerre támogatják a villamosenergia-termelést és a mezőgazdasági művelést. Az agri-PV rendszerek telepítése gazdaságilag előnyös lehet a gazdák számára, mivel:
– Nem szükséges a mezőgazdasági terület kivonása a művelésből.
– A rendszerek árnyékolóhatása csökkenti a párolgást, javítja a mikroklímát, és mérsékli az időjárási szélsőségek negatív hatását.
– Hektárszinten a kettős hasznosítás többletbevételt eredményez az energiatermelés és a terményhozam kombinációjából.
A KÁT-támogatás hektáronkénti bevétele
A KÁT- (Kötelező Átvételi Támogatás) rendszer stabil bevételt biztosít a napelemparkok számára, mivel fix átvételi árat garantál. A rendszerbe való csatlakozással az alábbi számításokat végezhetjük el egy hektárra vetítve:
Éves termelés kiszámítása:A telepített kapacitás hektáronként átlagosan 1 MW lehet.
Egy napelempark évi termelése1200–1500 órás napsütéses évre alapozva:
Éves termelés = kapacitás × napfényes órák száma.
Például: 1 MW × 1400 óra = 1400 MWh. Bevétel a KÁT-árak alapján: a KÁT fix átvételi ár 10 Ft/kWh (az aktuális piaci feltételek alapján).
Hektáronkénti bevétel: 1400 MWh × 10 Ft/kWh = 14 millió Ft. Villamos energia ára: a piaci villamosenergia-ár jelenleg 28–30 Ft/kWh, ami a KÁT-hoz viszonyítva stabil bevételt jelent, és kockázatmentes.
Gazdák kereseti lehetőségei
Az agri-PV rendszerek telepítése mellett szóló érv a földhasználati díjak és a villamosenergia-termelésből származó felhasználás. Egy hektáros terület bérbeadásából származó bevétel évente elérheti az 1–2 millió Ft-ot, míg a közvetlen üzemeltetéssel a KÁT 14 millió Ft bevétele is realizálható, figyelembe véve a telepítési és karbantartási költségeket.
A területek bérbeadása gazdaságilag racionális döntés lehet, különösen kisebb tőkével rendelkező gazdák számára. Azonban a közvetlen üzemeltetés hosszabb távon magasabb hozamot biztosíthat. Az agri-PV rendszerek szabályozási kihívásai miatt javasolt a részletes jogi és pénzügyi tanácsadás igénybevétele.
Hatás a földárakra
Az agrofotovoltaikus (agriszolár) rendszerek telepítése jelentős hatással lehet a termőföld árára és bérleti díjaira, különösen a következő tényezők figyelembevételével:
Többféle hasznosítás: Az agriszolár rendszerek kettős hasznosítása – mezőgazdasági művelés és energiatermelés – a villamosenergia-termelés által növeli a területek piaci értékét. Az ilyen rendszerekkel felszerelt földek keresettebbek lehetnek a befektetők és üzemeltetők körében, mivel stabil, hosszú távú bevételi lehetőséget biztosítanak.
Helyi piacok átalakulása: Azok a régiók, amelyek különösen alkalmasak agriszolár rendszerek telepítésére (pl. magas napsütésesóra-számú területek) a földárak gyorsabb növekedését élvezhetik. Ez fokozza a versenyt a vásárlók között, ami további áremelkedést okozhat.
Speciális földhasználati igények: Az agriszolár rendszerek olyan területeken lehetnek a leghatékonyabbak, ahol a föld minősége nem kiemelkedően magas, de elégséges a kettős hasznosítás támogatásához. Ez a közepes termőképességű földek árának emelkedéséhez vezethet.
Hatás a bérleti díjakra
Növekvő bérleti díjak: Az agriszolár projektek által generált stabil bevételi forrás lehetővé teszi a magasabb bérleti díjak megfizetését az ügyfelek részéről, különösen a KÁT- (Kötelező Átvételi Támogatás) rendszer által biztosított fix árak miatt.
Hosszú bérleti szerződések: Az agriszolár rendszerek üzemeltetése általában hosszú távú (15–25 éves) bérleti szerződéseket igényel, amelyek stabil jövedelmet nyújtanak a földtulajdonosoknak. Ez csökkentheti a földek elérhetőségét a klasszikus mezőgazdasági bérlők számára, tovább emelve a bérleti díjakat.
Piaci trendek és megtérülés
Rövid tervezett hatások: az agriszolár telepítések elindulásakor a földpiacon átmeneti áremelkedés várható, különösen azokon a területeken, ahol a szabályozási környezet és az infrastruktúra már támogatja az ilyen beruházásokat.
Hosszú stabilitás: az agriszolár rendszerekből származó bevétel, többek között a KÁT által biztosított fix átvételi árak révén hosszabb távon is vonzóvá teszi a földeket a befektetők számára, ami további értéknövekedést eredményez.
A tulajdonosok számára a föld eladásánál vagy bérbeadásánál érdemes figyelembe venni a terület napsütéses óráinak számát, a kettős hasznosítás nyújtotta potenciális többletbevételt és a KÁT által biztosított fix átvételi árakat.
Az agriszolár projektek bevezetése tehát növelheti a föld értékét, ezért a klasszikus mezőgazdasági bérlők számára kihívásokat is jelenthet az árak és a bérleti díjak tekintetében.
Vidékfejlesztés
A technológia alkalmazása új munkahelyeket teremthet, és hozzájárulhat a vidéki térségek gazdasági fellendüléséhez.
Kutatás és fejlesztés
A hazai kutatóintézeteknek és egyetemeknek fontos szerepük van az agrofotovoltaika hazai alkalmazásának fejlesztésében.
Tájképi hatások
Az esztétikai szempontok figyelembevétele is fontos a projektek tervezése során.
Állami támogatások
A kormányzatnak olyan támogatási rendszereket kell kialakítania, amelyek ösztönzik az agrofotovoltaikus rendszerek telepítését.
Következtetés
Az agrofotovoltaika nemcsak egy új technológia, hanem egy új gondolkodásmód is. Az agrofotovoltaika egy olyan lehetőség, amelyet Magyarországnak mindenképpen ki kell használnia. Ez a technológia nemcsak a mezőgazdaságot és az energiaszektort alakíthatja át, hanem hozzájárulhat az ország versenyképességének növeléséhez és a fenntartható fejlődéshez is.
Vlaszák Lajos
Fotók: Shutterstock
