Az energiafüggetlenségen és a klímaváltozáshoz való sikeresebb alkalmazkodáson túl idén is számos tényező szól a szója vetése mellett. Nemcsak stabilabban kalkulálható jövedelmezősége, hanem az európai agrártámogatási (agrárpolitikai) rendszerben való kitüntetett helye révén a szektorban arra számítanak, tartósan megmarad itthon a tavaly ugrásszerűen megnőtt szójavetési kedv.
Nyereséggel zárt
A tavaszi vetések és vetésterület alakulásának egyik nagy kérdése, hogyan mutat majd a szója és a kukorica vetésterületének aránya 2024-hez képest. A kérdést számos izgalmas tény övezi. Tavaly a júliustól kibontakozó aszályos forróság csaknem megismételte a 2022-es pusztítást a kukoricában, jelentősen csökkentette az átlaghozamokat, tetejébe jelentős toxinszennyezettséget produkált. A szója azonban – akárcsak 2022-ben – a három tavaszi főnövény – a kukorica, napraforgó, és a szója – közül a legkisebb veszteséggel és még eredményesen, 2024-ben pedig hektáronként 100 ezer forintos nyereséggel zárta a nehéz évet. A szójával kapcsolatban további izgalmas kérdés, megmarad-e a tavaly európai növekedési rekordot produkáló itthoni területnagyság (112 ezer ha, a korábbi 70 ezerhez képest).
Energia- és költségtakarékos
A szója mellett továbbra is nyomós érvek szólnak. Az egyik ismert hazai országos integrátor, a Karintia szakértői szerint a szója legfontosabb erénye továbbra is a következő fontos két tényező: elsőként a fehérjenövény egész termelési-értékesítési láncán végig meglévő kisebb energiaigény. Miért fontos ez? A nemzetközi gázárakban 2024 februárja óta tartó áremelkedés trendje érvényesül. Így ismét egyre inkább számít, milyen nitrogénműtrágya-igénnyel állítjuk elő a kukoricát, napraforgót. A szója esetében, minőségi vetőmagot használva, nem kell hozzáadott nitrogénpótlással számolnunk. A Karintia innovatív, takarékos szemlélete hazánkban is terjed. A „N-mentes”, takarékos termesztés fontosságát mutatja, hogy a 2023. évi, Bécsben rendezett 11. szójakutatói világkonferencia külön szekcióban foglalkozott ezzel a kérdéssel. A résztvevő nemzetközi kutatócsoport egységesen áll ki a „N-mentes” szójatermesztés mellett. A kisebb energiaigényt erősíti továbbá, hogy az igen korai (000-s éréscsoportú), korai (00-s éréscsoportú) fajták termése mellett jellemzően megtakaríthatjuk a szárítást. Emellett a hektáronkénti 2-3-4 tonnás termény kisebb egységnyi ráfordítással is szállítható, mint például 6-7-8 tonna kukoricáé.
Hatalmas az igény a fehérjenövényre
A másik, egyre nyomósabb érv a függetlenségi tényező. A tengeren túli fehérjeimport csökkentése stratégiai cél az Európai Unióban Az EU27-ek, szójabab-egyenértéken, évente hozzávetőlegesen 35 millió tonna fehérjét igényelnek, ám ebből még az ukrán termelést is ideszámítva csak durván 9 milliót termelnek meg. Vagyis a piac „bendője” csak behozatallal elégíthető ki, de az EU – a covid és az orosz háború miatt – prioritásként kezeli a fehérjefüggetlenség ügyét. Számítani lehet tehát arra, hogy nemcsak a biztos piac, hanem továbbra is érdemi extra támogatás is segíti majd a jövedelmező szójatermesztést.
Miközben számos főnövényt mind jobban „szorongat” a klímaválság, a szójáról évről évre bebizonyosodik, hogy – megfelelő termőhelyválasztás, minőségi vetőmag és gondos technológia és edukáció mellett – kisebb veszteséggel állja a különféle stresszhatásokat. Márpedig a stresszhatások tompítása, a termésbiztonság kiemelt szemponttá vált az elmúlt években. Nyilván ennek is nagy szerepe volt abban, hogy a környező országokban, sőt, Kelet-Közép-Európában az utóbbi években jelentősen nőtt a szója-vetésterület.
Tavaly már hazánk is csatlakozott, sőt, hirtelen felzárkózott a trendhez, és bajnok növekedést produkált, amikor, mintegy 90%-os területnövekedés mellett, már 112 ezer hektárra vetették. A 2024-es kedvezőtlen évjárat miatt az EU 27 területén a 2023-as 2,85 t/hektárral szemben 2,75 tonnás átlaghozam született, ugyanakkor 1,04-ről 1,14 millió hektárra nőtt a vetésterület.
ESG – miért fontos?!
Ugyancsak az európai és magyar előállítású szója mellett szól, hogy hamarosan hozzánk is begyűrűznek az ESG-előírások. A környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és irányítási (Governance) angol szavak rövidítéséből keletkezett ESG-vel egyre többet kell foglalkoznunk a jövőben. A gazdaságok fenntarthatósági, környezetvédelmi társadalmi jellemzői, átvilágítása, előbb-utóbb döntő lesz a hitelfelvételi előmenetel szempontjából. A szója pedig kifejezetten „zöld növény”. Egyrészt az európai/magyar szója lényegesen kisebb környezeti lábnyommal kerül a felhasználókhoz, mint az erdőirtással és tengeri szállítással importált brazil (jellemzően GMO-s) szója. Másrészt kisebb energiaigénye miatt kisebb a teljes termelésiértékesítési láncon produkált ráfordítás és kibocsátás. A hazánkban előállított és helyben feldolgozott szójababbal előnyösebb pozícióba kerülhetünk.
A termesztési kedvet erősíti
Most, a tavaszi vetések előtt tehát az a kérdés, mire számít a szakma a szója vetésterületét illetően. A Karintia cégvezetője úgy látja, továbbra is érezhető a fokozott vetési kedv e szegmensben. – A tavalyi szélsőséges időjárás bizonyára kedvét szegte néhány új szójásgazdának, és sajnos előfordultak termesztési hibák is. Ennek ellenére egyre többen hisznek benne, a szója pozíciója is kezd megerősödni Magyarországon úgy, mint egykor a mai nagy területen vetett tavaszi főnövények. Mi minden tőlünk telhető eszközzel, nyomós érvekkel a tarsolyunkban kampányolunk annak érdekében, hogy a szója hazai vetésterülete tartósan magas maradjon – mondja Bene Zoltán. Hozzáteszi, a tudás átadására kiemelt figyelmet fordítanak. Szántóföldi bemutatók, kísérletek, konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, szakmai anyagok és, ami a legfontosabb, a személyes termőhelybejárások folytatódnak a termelői gazdaságokban. Fontos a precíz technológia elsajátítása, ezért a Karintia a folyamatos edukációt az integrátori szerep jelentős részének tekinti. A termesztési kedvet erősíti, hogy a szója már 1–1,5 tonnás átlaghozamnál nullszaldós, a kezdő szójásként is könnyen teljesíthető szerény, 2 tonnás hozamokkal is már szép jövedelmezőség érhető el.
Számszerűsíthető előnyök
Hogy hányan és mekkora területen fognak szójázni, az most még kérdés. A kukorica egyre inkább visszaszorul, amit az időjárás, a betegségek, az alacsony jövedelmezőség okoz. A napraforgó a 2022-es és 2023-as kedvezőtlen jövedelmezősége után most jobban bírta a versenyt, és várhatóan tovább nőhet vagy tartja magát a tavalyi vetésterülete.
A tágabb régióban tapasztalható szójaterület-növekedés az utóbbi években rendre napirendre tűzte a vetőmag-ellátottság kérdését. Bene Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondja, tény, hogy a száraz, forró tavalyi nyár komoly kihívás elé állította a vetőmag-előállítókat is. – Ezért aki szóját szeretne vetni, az legjobban teszi, ha mihamarabb rögzíti a vetőmag-megrendeléseit. A tétlenkedés most sajnos nem célravezető – hangsúlyozza. A Karintia vezetője szerint tehát érdemes mérlegelni az évről évre egyre csak szaporodó kihívásokra adható lehetséges válaszokat. A szója előnyei könnyen számszerűsíthetőek. – Meggyőződésem, hogy minden érv okkal erősíti a szóját. Kiváló megoldás továbbá a vetésszerkezet elkerülhetetlen diverzifikálásában, biztos piacot és takarékos termeszthetősége mellett évről évre nyereséget ígér. Emellett ez a növény a leginkább független az emelkedő energia- és műtrágyaáraktól. A Karintia meggyőződéssel vallja, hogy a szója a jövő növénye – fogalmaz Bene Zoltán.
Kohout Zoltán
(Fotók: Horizont Média Kft., Kohout Zoltán)
