Az üvegszárnyú kabóca gyorsan terjed Németországban, és jelentős károkat okoz a mezőgazdaságban. A rovar által terjesztett kórokozók csökkentik a hozamot, rontják a minőséget és veszélyeztetik az egész termést. Idehaza főleg a szőlő, a kalászosok egyik kártevőjeként tartjuk számon.
A klímaváltozással dél felől érkező kártevők közé sorolható a csak néhány centiméter hosszú, de óriási kártételre képes üvegszárnyú kabóca. A rovar rohamosan terjed már Európa északi országaiban is. Németországban a répán és a burgonyán kívül más növényeket is veszélyeztet. A gazdálkodók egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe, mivel csökken a terméshozam és romlik a minőség. Tudósok és tanácsadók számos kísérletet végeznek és lázasan dolgoznak a megoldásokon, de eddig nem értek el átütő sikert. A kabócát , mint kártevőt jelenleg részletesebben vizsgálják, de még sok megválaszolatlan kérdés van.
Idehaza is évek óta fenyegetést jelent az egykor mediterrán, balkáni vidékeken honos kabóca megjelenése. A csávázott vetőmag és a kelő gabonaállományban a vektorok elleni inszekticides védekezés hatékony mód a levéltetvek, kabócák által terjesztett vírusfertőzés elleni védekezésben – írta lapunkban Takács Attila növényvédelmi entomológus. Vetés, illetve csírázás után a magokat a drótférgek, áldrótférgek, az őszi vetéseket a csócsárló, a kabócák és a levéltetvek sanyargathatják.
