A dél-alföldi zöldség-gyümölcstermesztőknek (is) muszáj folyamatosan fejlesztési beruházásokat vállalniuk a klímaváltozás következményei miatt. Az ágazatot az időjáráson kívül a versenyképességet fékező áfa, a munkaerőhiány mellett a munkajogi szabályozás is visszafogja. A termelőket tömörítő DélKerTÉSZ ugyanakkor idén már elérhetőnek tartja a pozitív eredményű 2019-es fogyasztási szintet.
Óriási kiesést okozott a hőstressz
Tavaly 2,5 milliárd forinttal kevesebbet tudott fizetni termelőinek a DélKerTÉSZ, mint 2023-ban. Éves szinten ugyanis a termelői árak a frisspiaci termékek közül a paprikaféléknél 3-5%-kal nőttek, de a paradicsomféléknél 2-5, a paradicsomkülönlegességeknél 15%-kal csökkentek. A DélKerTÉSZ-nél a zöldség- és gyümölcsértékesítésből származó nettó árbevétel 19,2 milliárd forint volt 2024-ben, ami 13%-kal százalékos csökkenés. Az árbevétel csökkenését az augusztus-szeptember hónapokban tapasztalt kiugróan magas hőstressz miatti óriási mennyiségi kiesés okozta – tette hozzá Nagypéter Sándor.
Emiatt jelentős importnyomással is számolni kellett. Ugyanakkor a TÉSZ-vezető úgy látja, ha a tavalyi évhez képest a termelők elvégzik a szükséges, klíma elleni védekezéseket, akkor jobb mennyiséget tudnak értékesíteni idén.
Sok milliárddal támogatják a termelői beruházásokat
Nagypéter Sándor szerint ez a fajta szemléletváltás már megkezdődött. A DélKerTÉSZ-nél eddig is kiemelt szerepet kapott a folyamatos fejlesztés és a versenyképesség fokozása. Ám a klímaváltozás szélsőséges következményeit technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani. Ehhez pedig megfelelő támogatásra és kedvező finanszírozási feltételekre van szükség. A DélKerTÉSZ ezért tavaly 2 milliárd forinttal, idén pedig 1,6 milliárd forintértékben támogatja a beruházásokat. Amennyiben a tavalyi KAP kertészeti pályázatok nyernek, tagjainknál üvegházfejlesztések indulhatnak el, és mintegy 10 hektárnyi új felület jöhet létre. Ez egyben a TÉSZ szerepét is felértékeli, hiszen a kistermelők önmagukban nem tudnák ezeket a fejlesztéseket kivitelezni.
Szükség van idénymunkásokra
Már az idei kertészeti konferencián, a Zsendülésen is elhangzott: nem elég, hogy a nagy kézimunkaerő-igényű ágazatban kevés a munkaerő, az elhibázott állami intézkedések súlyosbítják a problémát. Mint a DélKerTÉSZ hozzáteszi: a fejlesztések mellett természetesen képzett kertészekre és idénymunkásokra is szükség van a hatékony termeléshez. Az egyszerűsített foglalkoztatás változása azonban a termelők számára komoly problémát jelent. Mint az Agrárágazat elsőként megírta február végén, az egyszerűsített foglalkoztatást (EFO) érintő eredeti elképzelések szerint július 1-től egy magánszemély egy évben összesen 120 napot dolgozhat EFO-sként. Másrészt, míg az idénymunka január végéig napi 1500 forintba került a munkáltatónak, az februártól 2200 forintba kerül. Az év eleji hírt követő felháborodás eredményeként a kormányzati weboldalon megjelent egy módosítás, ami mezőgazdasági idénymunka esetére a százhúsz napot követően további kilencven napot biztosít.
Lassú visszatérés 2019-hez
Az idei várakozásokról Nagypéter Sándor elmondta, hogy a DélKerTÉSZ termelői erősek a belföldi piacon, külpiacokon pedig komoly lehetőségeket látnak: jelentős ugyanis az igény a magyar paprika- és paradicsomfélékre. Bár a hazai piacon továbbra is jellemző, hogy a magyar vásárlók elsősorban az akciós termékeket keresik, a DélKerTÉSZ 2025-ben óvatos emelkedésre számít a zöldség- és gyümölcsfogyasztásban, ami lassan visszatérhet a 2019-es szintre.
A kertészeti ágazat súlyos problémáit nemrég több cikkben is érintettük.
Ijesztő adatok mutatják, hol tart a hazai kertészeti ágazat
A csalókat tömi, a hazai gazdaságokat kinyírja a zöldségáfa
Kohout Zoltán/DélKerTÉSZ
