Minden bizonnyal emlékezetes napként kerül bejegyzésre a globális gazdaságtörténet vaskos kötetébe április 2-a, az Amerikai Felszabadítás Napjaként elhíresült program, mely határozott átrendeződést eredményezhet a világkereskedelem struktúrájában. Miután a különböző gabonafélék jelentős nemzetközi forgalommal rendelkeznek, így ez a döntés a jövőben több 100 millió tonna áru kereskedelmének szerkezetét, irányát és volumenét befolyásolhatja.
Kukorica
Számos elemzés látott már napvilágot a Donald Trump által április 2-án bejelentett drasztikus vámintézkedései kapcsán, melyek akár alapjaiban alakíthatják át a világgazdasági erőviszonyokat. Az intézkedések annak ellenére sokkolták a piacokat, hogy már az elnök beiktatását követően megkezdődött a kommunikáció a várható lépésekről. Vélhetően inkább a vámok mértéke, semmint önmagában a bejelentés ténye lepte meg a szakértőket.
Az Amerikai Felszabadítás Napjaként elnevezett intézkedéscsomag részeként 10%-os általános importvám lépett életbe április 5-től, majd április 9-től országspecifikus formában, különböző mértékű, úgynevezett viszonossági vámok kerültek bevezetésre. Gabonapiaci szempontból lényeges lehet Kína 34%-os, az EU 20%-os, valamint Brazília és Argentína 10%-os tarifája (a cikk írásakor, április 8-án).
Némileg meglepő módon a tőke és az energiahordozók piacainak április első hetében bekövetkezett jelentős esését a kukorica határidős jegyzése érdemben nem követte sem Chicagóban, sem Európában. Bár a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok esetleges eróziója miatti aggodalmak következményeként az átlagos világpiaci exportárak március hónapban közel 4%-kal voltak alacsonyabbak, egyelőre változatlanul a kereslet-kínálat és az időjárási piac alakulása vezeti a kukoricaárazásokat.
Maradva a fundamentumoknál, érdemi változás nem tapasztalható a globális kukoricamérlegben: a FAO-AMIS szerint a 2024-es év termésmennyisége változatlan, míg a felhasználás tovább emelkedett, főként a várhatóan magasabb orosz, ázsiai és dél-amerikai takarmányfelhasználás miatt. A fent említett bizonytalanságok rányomják a bélyegét a nemzetközi kereskedelem volumenére is, amely a 2024/2025-ös gazdasági évben tovább csökkenhet, miután Kína várhatóan alacsonyabb importaktivitással lesz jelen a nemzetközi porondon, továbbá a brazil export is elmarad az előző évben látott szinttől.
Az Egyesült Államokban megkezdődött a kukorica vetése. A teljes vetésterület – összehasonlítva az előző évi adatokkal – várhatóan emelkedni fog. Brazíliában és Argentínában a tavaszi vetésű növények betakarítása kedvező körülmények között folyik, a hozamok jóknak mondhatók. Az Európai Tanács aktuális, március 27-i jelentése (EU Comission – Cereals market situation) szerint az előző év tükrében nem körvonalazódik érdemi változás a 2025. évi kukorica-vetésterületében. A riport 8,8 millió hektárról mintegy 65 millió tonnányi kukoricaterméssel kalkulál, ez közel 6 millió tonnával több, mint 2024-ben. Következésképp emelkedő felhasználás, csökkenő import és magasabb fordulókészlet lehet a várható nagyobb termésmennyiség hozadéka.
Az aktuális tőzsdei határidős árak mind a CBOT (Chicago Board of Trade), mind a MATIF (párizsi árutőzsde) esetében a március első felében bekövetkezett esést követően viszonylag szűk sávban ingadoztak. A chicagói kukoricajegyzésekre adott vételi pozíciók (long) csökkentek, míg az eladásra nyitott pozíciók száma 16 hetes csúcsra ugrott. Ez a jelenség önmagában az árak esetleges csökkenésének irányába mutat.
A globális gazdasági turbulenciák mellett az elmúlt napokban egy sajnálatos lokális esemény is borzolta a kedélyeket: Magyarország több állattartó telepén (e sorok írásakor 4 helyszínen) találtak ragadós száj- és körömfájással fertőzött állatokat. A rendkívül fertőző vírus megjelenése ellen a teljes érintett állomány leölésével lehet védekezni, majd a fertőzés helyszínén védő- és megfigyelési körzeteket kell kialakítani.
A betegség kukoricapiacra gyakorolt elsődleges hatása a csökkenő takarmányigény formájában jelentkezhet, azonban ennél nagyobb horderejű következménye lehet az export leállása, hiszen egy fertőzött régióból – országból – nem szívesen vásárolnak takarmány-alapanyagot. Hasonló helyzet alakulhat ki a kukoricából előállított takarmányféleségek esetében is, melyeket jellemzően a hazai feldolgozóipar állít elő. Amennyiben csökken a kereslet e termékek iránt, kevesebb kukorica- alapanyagra lesz szükség.
Az április elején érkezett hidegfront miatti lehűlés következményeként a korai vetések egyelőre csúsznak. Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán, hozzátéve, az elmúlt hetekben a kukoricavetési kedv folyamatosan emelkedett, köszönhetően a márciusban érkezett jelentős mennyiségű csapadéknak, illetve a magasan „ragadt” áraknak. A piac kifejezetten csendes, új kukoricára gyakorlatilag nincsenek ajánlatok, az ó termésben exportra szintén nincs kereslet. A feldolgozóipar, amennyiben egyáltalán mutat némi aktivitást, csupán távoli, július-augusztusi pozíciókra vásárolna tételeket. A fentiek alapján kérdéses a fordulókészletek szintjének alakulása: a visszafogott kereslet miatt még az alacsony, 5,2 millió tonnás termésmennyiség ellenére is jelentős lehet a következő gazdasági évre áthúzódó készletek nagyságrendje.
Búza
Az elemzői konszenzus további emelkedést jelez a 2024. évi globális búzatermés mennyiségével kapcsolatban: Ausztrália, Kazahsztán és Oroszország vártnál magasabb volumenei, továbbá az alacsonyabb indiai felhasználás miatt. Vélhetően a fordulókészletek szintje emelkedhet, a kereskedett volumen pedig csökkenhet, melynek hátterében ugyancsak Kína állhat. Az EU-ban az őszi búza számára általában kedvezően alakultak az időjárási feltételek, néhol azonban a hosszan tartó téli szárazság eredményezhet némi kiesést a várható hozamokban.
Különösen igaz ez Bulgáriára és Romániára. Oroszországban és Ukrajnában a tél enyhébben alakult, így a búzák növekedése intenzívebb, összevetve az ilyenkor megszokott állapottal. Az USA-ban az őszibúza-vetések jó képet mutatnak, az USDA (Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) heti jelentése alapján a jó vagy kiváló állapotúnak minősített növények aránya 48%, amely megfelel a várakozásoknak, bár jelentősen elmarad a tavalyi 56%-os szinttől.
Március hónapban jelentős mennyiségű csapadék érkezett, sokat segítve a hazai búzavetések állapotán. Nem kérdés, hogy a lényegében elmaradt téli feltöltő csapadék pótlásához további esők szükségesek, ennek ellenére a táblák képe kedvező.
Míg tavalyi termésű búzát érdemben nem keres a piac, új termésre folyamatosan tapasztalható vételi szándék. A kereskedők főként olasz és FOB dunai exportra vásárolnának tételeket. Ezzel szemben az eladók az alacsonyabb árszintek és a várható termés mennyiségével és minőségével kapcsolatos bizonytalanságok miatt kivárnak. Előreláthatólag a betakarítás körül lehet nagyobb a piaci aktivitás.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
