fbpx

Az Erste elemzői szerint minimális növekedés várható

Írta: Sándor Ildikó - 2025 június 06.

A gazdaság lendülete megtört – Idén legfeljebb 0,8 százalékos GDP-bővülés várható

A 2025-ös évre vonatkozó gazdasági előrejelzés alapján a magyar gazdaság kilátásai tovább romlottak – derült ki az Erste Bank mai sajtótájékoztatóján bemutatott makrogazdasági kitekintőből. Az év eleji 2 százalékos GDP-növekedési várakozást az elemzők már tavaszra 1,7 százalékra csökkentették, azonban az első negyedév csalódást keltő adatai miatt a legfrissebb prognózis már csak 0,8 százalékos bővülést valószínűsít – és még ez is optimista forgatókönyv lenne. A gazdaság gyenge teljesítményének fő okai közé tartozik a német gazdaság stagnálása, az ipari export visszaesése, valamint az amerikai vámháború okozta bizonytalanság – hangzott el az Erste Bank sajtótájékoztatóján 2025. június 4-én.

Nyeste Orsolya, a bank vezető makrogazdasági elemzője, és Nagy János, a pénzintézet makrogazdasági elemzője
Nagy János, a pénzintézet makrogazdasági elemzője és Nyeste Orsolya, a bank vezető makrogazdasági elemzője
(fotó: Horizont Média/Fodor Mihály)

Fogyasztásból nem lehet növekedést építeni

A belső fogyasztás helyreállása ugyan némileg javítja a képet, ám ez önmagában nem képes érdemi növekedési fordulatot generálni. A beruházási aktivitás továbbra is gyenge, különösen aggasztó, hogy az első negyedévben tovább csökkentek a beruházások. A vállalati bizalom alacsony, és a nagy volumenű, főként kelet-magyarországi ipari beruházások – mint például a BMW, CATL vagy BYD projektjei – túlnyomórészt csak 2026-ban kezdhetnek termőre fordulni.

Az infláció lassul, de az árnyomás nem múlt el

A 2025-ös inflációs várakozások az év eleji 5,5 százalékról mostanra 4,7 százalékra csökkentek. A dezinflációt több tényező támogatja: az olaj világpiaci árának stabilizálódása, a viszonylag erős forint és a lassuló bérkiáramlás. Ugyanakkor az inflációs kockázatok továbbra is jelen vannak, különösen az árrésstop-intézkedések 2026-ra várt kivezetése miatt, ami „időzített árnyomást” helyez a piaci szereplőkre .

Forint: egyelőre stabil, de gyengülés várható

A forint az áprilisi gyengülés után visszaerősödött, és stabilizálódott az euróval szemben a 400–405-ös sávban. Azonban a magasabb magyar infláció miatt az év második felében ismét leértékelődési nyomás alá kerülhet, és az év végére az euró akár 415 forintba is kerülhet. 2026 végére az árfolyam akár a 420-as szintet is elérheti.

Monetáris politika: kivárás és óvatosság

A hazai jegybank továbbra is stabilitásorientált politikát folytat, mivel a nemzetközi és hazai bizonytalanságok nem kedveznek a kamatcsökkentéseknek. Ugyanakkor az EKB már megkezdte az irányadó kamat csökkentését, és a Fed is egyre inkább a kivárásra rendezkedik be. Ez középtávon lehetőséget teremthet egy óvatos magyar kamatcsökkentési ciklusra, de annak időzítése továbbra is kérdéses.

Kilátások: 2026-ra jöhet a fordulat?

A gazdaság élénküléséhez elengedhetetlen lenne a vámháborús helyzet megnyugtató rendezése, valamint a német gazdaság látványosabb fellendülése. Addig is a magyar gazdaság teljesítményét továbbra is nagymértékben befolyásolják a külső tényezők. A növekedés szerkezete jelenleg túlzottan a fogyasztásra épül, miközben a termelő szektor és a beruházások gyengélkednek – ez pedig fenntartható növekedési pályát nem képes biztosítani.

A 2025-ös év gazdasági szempontból továbbra is kihívásokkal teli marad. Az Erste elemzői szerint a magyar gazdaság „erős ellenszélben” halad, és csak szerény növekedésre lehet számítani. Az infláció csökkenése önmagában nem elég, a bizalom helyreállításához, beruházások bővüléséhez és tartós forinterősödéshez kedvezőbb nemzetközi környezetre van szükség.

▼Hirdetés

▼Hirdetés