Avagy biológiai növényvédelem a kukoricatermesztésben
Napjainkban a kukorica termesztését nem pusztán az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok és a gyakran és hosszú ideig fellépő aszály állítja kihívások elé, hanem az egyre nagyobb mértékben és gyakorisággal előforduló toxintartalom is.
Ennek okozója elsősorban a Fusarium spp., illetve Aspergillus spp. gombás fertőzések megjelenése, ami egyre nagyobb mértékben a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) kártételének másodlagos következménye. Széles körű elterjedésének számos okai vannak, közrejátszik benne többek között a klimatikus viszonyok kedvezőtlen alakulása, illetve az egyre inkább elterjedt forgatás nélküli talajművelés is, ugyanis ennek hatására adott esetben könnyebben telelnek át a lárvák a sekélyen talajba dolgozott szármaradványokon.
Ezek ellen a kártevők ellen alapvetően inszekticides kezelésekkel szoktak védekezni, amik bár sok esetben bizonyulnak hatékonynak, de mivel több nemzedékes kártevőről beszélhetünk, így a kezelések ismétlése is szükségszerű lenne, ami jelentős költségtöbbletet jelent a gazdaságok számára.
Napjainkban, illetve az integrált növényvédelemben egyre nagyobb szerepet kap a biológiai növényvédelem is, ami egy fenntartható, környezetbarát, de alternatív hatékony megoldást kínál. E megoldások közül is kiemelkedik a trichogramma (Trichogramma evanescens, Trichogramma pintoi), azaz fürkészdarázs lárvájának kapszulában történő kijuttatása is, ami tojásparazitoid lévén természetes ellensége a fent említett kártevőknek.
Ezeket a kapszulákat a hagyományos módszer szerint a növény levelére akasztva (egy lapra ragasztva) élő munkaerő segítségével juttatták ki, viszont a munkaerőhiány, valamint annak következtében, hogy sok esetben a kijuttatás más munkacsúcsokkal egy időben lenne szükségszerű, kevésbé terjedt el hazánkban. Ezt a problémát áthidalva jelent nekünk megoldást a dróntechnológia rohamos fejlődése, hiszen a hagyományos megoldáshoz képest töredék idő alatt, egy speciális szórórendszer segítségével képesek vagyunk akár több száz hektár lefedésére.
Kártevők és toxintermelés összefüggései
Mindkét kártevő esetében megállapítható, hogy a kártételt elsősorban a lárvák okozzák, ám jelentős különbség, hogy a kukoricamoly lárvája elsődlegesen a vegetatív részeket károsítja, azaz eleinte a leveleket, majd később a címer alatt, a szárban a bélszövetet használja táplálékforrásként, majd fokozatosan halad a cső felé. Ezzel szemben a gyapottok-bagolylepke lárvája a generatív szervek károsítását részesíti előnyben. Közös bennük, hogy bár primer táplálkozási forrásuk eltérő, mindkét eset utat nyit a károsítás által a Fusarium spp., illetve Aspergillus spp. fertőzéseinek, amik a DON-, ZEA-, illetve aflatoxintermelést okozzák, jelentősen rontva a szemek minőségét, valamint jelentős ember-, illetve állategészségügyi problémát jelentve későbbi felhasználás során. Mindkét kártétel jelentős terméscsökkenést okoz, így az ezek ellen való védekezés a közeljövőben elengedhetetlen lesz.
Biológiai védekezés Trichogrammával
A Trichogramma drónnal való kijuttatása a mezőgazdasági kártevők elleni biológiai védekezés egy modern, precíz és környezetbarát módszere. A Trichogramma egy apró parazita fürkészdarázs, amely természetes ellensége a különböző káros rovaroknak, például a kukoricamolynak és egyéb lepkeféléknek, hiszen azok tojásai jelentik számukra az elsődleges táplálékforrást. Ezek a darazsak a tojásokba helyezik petéiket, megakadályozva a kártevők kifejlődését, 7–14 nap alatt felélik azokat, így hatékonyan csökkentik azok populációját.
A drónos technológia előnyei a védekezésben
A dróntechnológia lehetővé teszi a Trichogamma egyenletes és célzott kijuttatását a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken, ahol a hagyományos módszerekkel történő alkalmazás időigényes és nehézkes lenne. A drónok programozhatók, ami lehetővé teszi, hogy előre meghatározott repülési útvonalon haladjanak, biztosítva a precíz kijuttatást, és elkerülve a túlzott fedést vagy egyes területek nem kívánt kezelését.
Optimális kijuttatási feltételek
A kijuttatásnál minden esetben figyelembe kell venni a környezeti viszonyokat, hiszen a kijuttatás sikerességét ez nagyban befolyásolja. Nyáron a Trichogrammák fejlődési üteme 12–14 nap, míg ősszel akár 24–28 nap is lehet, valamint a szárazabb, kevésbé csapadékos időjárás kedvezőbb számukra. Emellett szintén kulcsfontosságú szempont az állomány folyamatos vizsgálata és csapdák kihelyezése is a kártevők táblán belüli egyedszám-növekedés meghatározására. A kukoricamoly esetén a biszex csapdák, míg a gyapottok bagolylepke esetében pedig a feromoncsapdák alkalmazása célravezető. Mindkét esetben növekvő mért egyedszám esetén, rajzáscsúcs előtt érdemes a kijuttatást végrehajtani.
Összegzés: a fenntartható védekezés jövője
További előny, hogy a drónos kijuttatás csökkenti az emberimunkaerő-szükségletet, gyorsabb, és minimalizálja a kijuttatási veszteséget, ami gazdaságilag is előnyös a gazdák számára. Emellett a biológiai védekezés – az inszekticides kezelésekkel szemben – nem terheli a környezetet, így hozzájárul a fenntartható mezőgazdasághoz.
A drónos kijuttatás technológiája folyamatosan fejlődik, és integrálható különböző precíziós gazdálkodási rendszerekbe, amelyek segítenek a mezőgazdasági területek hatékonyabb kezelésében. Ez a technológia különösen előnyös a nehezen megközelíthető részeken és az időjárás által befolyásolt időszakokban, mivel a drónok segítségével gyorsan reagálhatunk az aktuális körülményekre.
Sári János
ABZ Drone
