Karcagon megalakult a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ, amely a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásainak vizsgálatával és kezelésével foglalkozik. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) új tudásközpontja országos jelentőségű válaszokat keres az aszály és más időjárási szélsőségek kihívásaira.
Történelmi pillanat Karcagon
2025. május 13-án Karcagon, ünnepélyes keretek között megalakult a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ. Az esemény házigazdája (online) Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora volt, míg a kiemelt vendégek között szerepelt dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, egykori agrárminiszter, valamint F. Kovács Sándor képviselő és Hubai Imre államtitkár is.
A rektor köszöntőjében úgy fogalmazott: „Ez a nap nemcsak Karcag, hanem az egész magyar agrárium számára kiemelkedő jelentőségű. Egy olyan intézmény jön létre, amely tudományos hátterével és gyakorlati orientációjával képes lesz választ adni azokra a kihívásokra, amelyekkel a mezőgazdaság ma és a jövőben szembenéz.”
A központ egyik fő feladata a klímaváltozás hatásainak mérése és értelmezése – a gyakorlatban is hasznosítható megoldásokat kínálva. Fókuszban áll az aszályindexek fejlesztése, a talaj víz- és anyagforgalmának liziméteres vizsgálata, illetve a talajnedvesség és szervesszén-készlet megőrzésének módszerei.
Dr. Zsembeli József, a központ igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: az új intézmény a karcagi kutatóintézet 78 éves hagyományaira épül, de új feladatrendszerrel és korszerű technológiai háttérrel indul útnak. Hozzátette, hogy céljuk a klimatikus növényi stressz – mint az aszály, hő- vagy UV-sugárzás – mérséklési lehetőségeinek kutatása is. „A természet nem fog hozzánk alkalmazkodni, nekünk kell hozzá” – fogalmazott.
A központ több száz hektáros közvetlen kutatási területen dolgozik, ahol külön meteorológiai állomást is működtetnek. Meglévő kísérleti telepeiket – mint a liziméter-állomás vagy a saját fejlesztésű mintaparcellakert – már most is több kutatási célra használják.
Vizsgálják többek között:
• az öntözés regionális alkalmazhatóságát,
• a klimatikus vízhiányt és annak következményeit,
• a komposztalapú talajjavítás lehetőségeit,
• valamint a talaj szénmegkötő képességének növelését.
A kutatások között szerepel például a városi zöldhulladékból készült komposzt hasznosítása is, amelynek célja nemcsak a tápanyag-utánpótlás, hanem a talajszerkezet és a nedvességmegtartó képesség javítása is. A kutatók már kísérleteznek azzal, hogy a komposztnak milyen hatása van a vízháztartásra és a növények stressztűrésére.
Fontos vizsgálati terület az öntözés hatékonysága is – különösen olyan térségekben, ahol a víz hozzáférhetősége korlátozott, vagy a sótartalom miatt a minősége kifogásolható. A központ szakemberei nemcsak a víz pótlását, hanem a megtartását is kulcskérdésnek tekintik, ezzel is hozzájárulva a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok fejlesztéséhez.
Az intézmény emellett oktatási feladatokat is vállal: szakmai gyakorlatos hallgatókat fogadnak belföldről és külföldről egyaránt, és bemutatókat is szerveznek gazdálkodóknak.
Éghajlatváltozás – mit mutatnak a modellek?
Dr. Anda Angéla meteorológus professzor, a MATE egyetemi tanára az eseményen elhangzott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás nem valószínűség, hanem már érzékelhető valóság. Az elmúlt 45 év adatai alapján a nyári hónapokban fokozódó hőmérséklet-emelkedés és a csapadékhiány együtt jár. Az Alföld különösen érintett – itt a nyári szárazság a legvalószínűbb kimenet.
A globális modellek ugyan növekvő csapadékot is mutatnak, ám a csapadék térbeli és időbeli eloszlása már nem segíti a mezőgazdaságot: „Nem mindegy, hogy nyáron vagy télen hullik a csapadék, és hogy eloszlik-e a növények igényei szerint” – hangsúlyozta Anda professzor. A klimatikus bizonytalanság fokozott alkalmazkodást követel meg a termelők részéről.
Dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence egészét érintő éghajlati tendencia olyan kihívásokat állít elénk, amelyekre csak tudományos kutatásokkal alapozott válaszokat adhatunk. Emlékeztetett: 2022 időjárása az 1863-as nagy aszályhoz hasonlított, és a jövőben ezek a szélsőségek várhatóan tovább súlyosbodnak.
Kiemelte továbbá Magyarország külkapcsolatait is, elsősorban a Türk Államok Szövetségével való együttműködést, amelyben különösen Kazahsztán szerepe emelkedik ki. A közös kutatások célja, hogy olyan agroökológiai környezetekben is alkalmazható technológiákat fejlesszenek, ahol az aszály mindennapos probléma.
F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő szerint „a vízzel úgy kell bánnunk, mint egy vagyontárggyal” – rámutatva, hogy az alföldi gazdáknak mindig is többet kellett tenniük az eredményekért. A jövő agráriumában nemcsak új technológiai megoldásokra, de szemléletváltásra is szükség van.
Egy új tudásközpont indulása
A karcagi kutatóintézet táblaavatással záruló ünnepsége egy új korszak kezdete is. A cél egy olyan nemzeti intézmény kiépítése, amely egyszerre képes az alapkutatás és a gyakorlati alkalmazhatóság biztosítására, miközben a hazai és nemzetközi szakmai közösségben is meghatározó szerepet vállal. Dr. Zsembeli József összegzése szerint: „A kutatás akkor értékes, ha valódi tartalom van mögötte, és választ tud adni a gazdálkodók kérdéseire. Nem öncélúan mérünk – a cél az, hogy segítsük az alkalmazkodást és a fenntarthatóságot”. A kutatóközpont a Nemzetközi Talajtani Társaság magyar tagszervezetének is aktív szereplője, és egyre több külföldi egyetemmel és kutatóintézettel épít tudományos kapcsolatokat – többek között a nemzetközi klímaváltozási megoldásokat kutató hálózatokhoz is csatlakozott.
Sándor Ildikó
