Kéknyelv-járvány: szívszaggató üzenetet küld a telepvezető

Egy Heves vármegyei szarvasmarhatelepen február végén megjelent a kéknyelv betegség, szerencsére a 3-as szerotípusú vírus, amely nem okoz súlyos tüneteket a szarvasmarhákban. A járvány kitörése óta a telepen megfigyelési zárlat van érvényben, így az ott született borjak – jelenleg több száz – nem hagyhatják el az állattartó telepet.

Sári Ferenc, a telep vezetője nyilvánosan osztotta meg a kialakult helyzettel kapcsolatos súlyos aggályait. Mint elmondta, a megyei hatósági állatorvosok mindenben segítettek, de a döntések nem helyben, hanem országos szinten születnek – gyakran késve vagy egyáltalán nem. A vállalkozás hónapok óta túlterhelten működik: míg korábban havonta 2–300 borjú született, most 800–900 is világra jön, akiket elhelyezni már nem tudnak, ezért szükségmegoldásként szalmabálákból kialakított istállókban tartják őket. Ezek a 30 fok feletti hőmérsékletben azonban gyakorlatilag szaunává válnak.

A Pélpusztai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója szerint a hőstressz, a helyhiány és a rossz tartási körülmények következtében már több borjú is elpusztult, sok állat legyengült, egy részük pedig már menthetetlen. A munkatársak is kimerültek: naponta síró dolgozókkal, vérvétel közben súlyosan megsérült kollégákkal és lelki terhekkel kell szembenézniük.

Bár a vállalat ideiglenes megoldásként már talált egy üres, más telepektől elszigetelt állattartó telepet, ahová átszállíthatták volna a borjak egy részét, a központi hatóság – az eredeti megyei jóváhagyás ellenére – végül leállította az akciót, mondta el a Telexnek. Az indoklás hiányában a telep irányítója szerint a döntéshozók hibás intézkedései és a rugalmatlan szabályozás miatt mára az állatok szükségtelen szenvedése zajlik, amit ő állatkínzásként értékel.

A vezető közlése szerint a súlyos helyzetre az egyik központi hatósági válasz az volt: „ha nem tetszik a rendszer, fejbe lehet lőni őket”. A telepen végül 80 súlyosan legyengült borjút kellett eutanáziában részesíteni, mivel állapotuk már nem tette lehetővé az életben tartásukat.

A Nébih szerint engedélyezett, sőt, könnyített az oltás

A kéknyelv betegséget szúnyogok terjesztik, tehát közvetlen állatról állatra nem terjed. A Nébih 2024 áprilisától engedélyezte a vakcinázást, májustól pedig enyhített a szabályozáson: nem kötelező a fertőzött állatok leölése, a gyógyult vagy oltott állatok pedig ismét forgalomképesek – írta a közösségi oldalon a Nébih. A gyakorlatban azonban a telep szerint ez az enyhítés nem érvényesült. A telepvezető hangsúlyozta: a megyei hatósági állatorvosok mindvégig segítőkészek és elkötelezettek voltak, de a központi döntéshozatal szakmailag és humánusan is kifogásolható, súlyos következményeket okozva állatra és emberre egyaránt.

Az osztrák kéknyelvbetegség-helyzetről ebben a cikkben írtunk nemrég.