Miközben Franciaországban a nagy áruházláncok és a tojástermelők között importviták, Magyarországon drasztikus árnövekedés és szabályozási nyomás nehezíti a tojáspiac működését. A 2025-ös év európai szinten is a tojás körüli piaci feszültségekről szól.
Franciaország: fellázadtak a termelők az importtojás miatt
A francia tojáspiacon importbomba csapódott: a Carrefour és a Leclerc szupermarketláncok lengyel és ukrán származású tojásokat kezdtek forgalmazni, arra hivatkozva, hogy a hazai kínálat nem elegendő. A lépés heves ellenállást váltott ki a CNPO szakmai szervezet részéről, amely szerint a behozott tojások ketreces tartásból származnak, miközben a hazai termelőket korábban éppen e technológia kivezetésére kényszerítették.
A helyzetet tovább súlyosbította a kötelező ivarmeghatározási rendszer finanszírozása körüli vita, amely az állatjóléti szempontok miatt kiemelt kérdéssé vált. A szállítási sztrájk fenyegetése után ugyan megszületett egy kompromisszumos megállapodás, de ez nem tartott sokáig. A kiskereskedelmi érdekképviseletek (FCA, FCD) végül kiléptek a CNPO-ból, amelyet túlzottan termelőcentrikusnak tartanak, és amely szerintük nem biztosít kiegyensúlyozott érdekérvényesítést.
A francia fogyasztás eközben bővül: 2024-hez képest 4,2%-kal nőtt a tojásfogyasztás, fejenként 226 darabra. A növekvő igények kielégítésére a francia kínálat nem elegendő, így az import aránya nő – ami viszont a hazai termelők pozícióit veszélyezteti.
Magyarország: szabályozási nyomás és árháborús hangulat
Magyarországon más természetű, de legalább ennyire éles konfliktus alakult ki. A tojás ára 2021-hez képest több mint 110%-kal emelkedett, és 2025 nyarára a 10 darabos kiszerelés ára elérte a 930 forintot. Ennek hátterében több tényező is áll: a madárinfluenza-járvány miatti állománycsökkenés, a gyengülő forint, az emelkedő gabona- és energiaárak, valamint a nemzetközi – különösen amerikai – tojásválság hatásai.
A hazai kiskereskedelmi szektorban kialakult feszültségek miatt a közbeszédben egyre gyakrabban jelenik meg az „árháború” kifejezés. A kereskedelmi láncok egymás árait próbálják alulmúlni, miközben a kormány is egyre erősebben figyelmeztet a beavatkozás lehetőségére, például újabb árstop vagy profitrögzítés formájában.
Az AKI és a KSH adatai szerint a hazai tojáspiacon a kínálat visszaesése nem indokolná a jelenlegi szintű drágulást, így a fogyasztók növekvő terhei és a kormányzati beavatkozási szándék újabb piaci bizonytalanságokat generálhatnak.
Közös európai kihívás: fogyasztói igények vs termelői érdekek
Bár Franciaországban és Magyarországon eltérő okokból, de hasonló feszültségek alakultak ki: a tojás ára emelkedik, a termelők és kereskedők között fokozódik az érdekellentét, miközben a fogyasztói kereslet tovább nő. Az egyik országban a termelők védelme, a másikban a vásárlóvédelmi szempontok kerültek előtérbe – a tojás azonban mindenhol a gazdasági, társadalmi és politikai viták középpontjába került.
