A bolgár gabonatermelésről szóló friss USDA-jelentés világosan mutatja, hogy az ország mezőgazdasági helyzete számos ponton hasonlít a magyar viszonyokra. Idén mindkét országban a legnagyobb kihívást a változékony időjárás, azon belül is az aszályos időszakok és a hőhullámok jelentették. A terméskilátások emiatt egyszerre hordoznak bizonytalanságot és lehetőséget, miközben a két ország hasonló termékstruktúrával jelenik meg az európai gabonapiacokon.
Kukorica, árpa – párhuzamok
Bulgáriában a nyári hónapok aszálya és a hosszan tartó forróság a kukoricát sújtotta leginkább, ami a USDA szerint a hozamok visszaeséséhez vezetett. Ez a helyzet nagyon ismerős a magyar termelőknek, hiszen a Duna–Tisza-köze és az Alföld több térségében hasonló vízhiánnyal küzdöttek a gazdák. A közös vonás tehát a sérülékenység: a kukoricatermelés mindkét országban erősen ki van téve a klímaingadozásoknak, ami az árualap ingadozásában is visszaköszön. Ez a bizonytalanság a jövőben felértékeli az öntözési beruházások és az aszálytűrő hibridek szerepét.
Az árpa esetében is találunk párhuzamokat. Bulgáriában a takarmányárpa aránya növekszik, a prémium minőségű sörárpa háttérbe szorul, mert a piac inkább az olcsóbb tömegterméket szívja fel. Magyarországon ezzel szemben a prémium minőségű, exportképes árpa és búza termelése stratégiai cél, de a minőséget itt is veszélyezteti az időjárási szélsőség és a hektikus piaci kereslet. A két ország tehát részben különböző stratégiát követ, mégis ugyanazokon a piacokon – a mediterrán térségben, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten – próbálja értékesíteni terményeit.
Harcban a piacokért
A búzatermelésben a magyar gazdák számára a prémiumminőség előállítása a fő kitörési pont. A USDA-jelentés szerint Bulgáriában a termelők szintén a minőség javítására törekednek, de az idei évjáratban a hozamok csökkentek, ami kedvezőtlenül érinti az exportképességet. Magyarország ebben a helyzetben előnybe kerülhet, hiszen a prémiumbúza iránt stabil a nemzetközi kereslet, de az itthoni kínálatot a tavaszi fagyok és az aszály szintén korlátozták.
A versenyhelyzet leginkább a kukorica és az árpa piacán éleződik ki – erre a következtetésre jut a MezőHír. Mindkét ország jelentős szereplő a régiós takarmánygabonák exportjában, így egymás közvetlen konkurenseiként jelennek meg a Fekete-tenger térségében és a mediterrán országokban. A búzánál inkább a minőségi réspiacokban ütközhetnek, ahol a magyar prémiumbúza és a bolgár export is pozíciót keres.
Összességében a magyar és a bolgár gabonatermelés közös pontja a klímaváltozás miatti sérülékenység és az exportpiacokért folytatott verseny. A különbség abban rejlik, hogy Magyarország egyre inkább a prémiumtermékekben látja a jövőt, míg Bulgária inkább tömegtermelőként próbál talpon maradni. A két stratégia ugyanazon piacokon találkozik, így a következő években az árverseny mellett a minőségi pozicionálás határozza meg, ki tud sikeresebb lenni a nemzetközi gabonakereskedelemben.
Agrárágazat Tudástár – Közös gabonapiacok – magyar–bolgár verseny
A magyar és a bolgár gabonatermelés egyaránt erősen kitett az éghajlati szélsőségeknek, különösen az aszályos időszakoknak és a hőhullámoknak. Mindkét ország hasonló termékstruktúrával jelenik meg az európai gabonapiacokon – főként kukorica, árpa és búza területén –, így közvetlen versenytársak a Fekete-tenger térségében és a mediterrán országokban. Magyarország stratégiai célként a prémiumminőségű búza és árpa exportját erősíti, míg Bulgária inkább tömegtermeléssel próbálja fenntartani pozícióját. Ez a kettősség éleződő árversenyt és minőségi pozicionálást hozhat a közös gabonapiacokon, amelyben kulcsszerepet játszik az öntözés, az aszálytűrő hibridek alkalmazása és a piaci diverzifikáció.
