Hamarosan megkezdődik a kukorica betakarítása az északi féltekén. Bár az aktuális prognózisok továbbra is mutatnak némi szórást, az újabb globális kukorica rekordtermés „szinte már borítékolható”.
Kukorica
Akár az IGC (International Grains Council), akár az AMIS (Agricultural Market Information System) aktuális adatait szemléljük, a pár hónappal korábbi előrejelzésekkel összevetve tovább emelkedtek a világ várható kukoricatermésére vonatkozó becslések. Ezek az adatok jelenleg már alulról karcolják az 1,3 milliárd tonnás mennyiséget. A várható rekordtermés hátterében elsősorban Brazília, Argentína, Mexikó és az Egyesült Államok hónapról-hónapra felfelé módosított előrejelzései állnak. Mindez bőségesen ellensúlyozta az Európai Unióban tapasztalt visszaesést, így a globális termelés akár 6,4%-kal meghaladhatja a 2024-es szintet.
Mindezekkel párhuzamosan a felhasználás bővülése elsősorban a Brazíliában és az Egyesült Államokban megnövekedett takarmányigénynek és ipari felhasználásnak tudható be. A globális kereskedelmi aktivitást – a júliusban közzétett adatokhoz képest – az elemzők szintén felfelé korrigálták, jóllehet Kína importkeresletében egyértelműen visszaesés tapasztalható. Az USA rekordtermésének köszönhetően 2026 végére a fordulókészletek volumene is emelkedni fog.
Európa irányába fordulva, a nyári hónapok folyamán tapasztalható hőstressz és a Közép- illetve Délkelet-Európa jelentős részét sújtó tartós szárazság következtében az Európai Unió kukoricatermés-előrejelzése tovább csökkent. Az aktuális IGC prognózis szerint az idei termés mindössze 57,5 millió tonnára várható, ami havi szinten 2,7 millió tonnás, éves összevetésben pedig 3,0%-os visszaesést jelent. A fent említett régiók közül Romániában a körvonalazódó, 6,5 millió tonna körüli mennyiség 26%-kal marad el az ötéves átlagtól. Szerbiában – szintén a rendkívüli hőség és aszály eredményeként – várhatóan 5 millió tonnányi a volumen, ami 16%-kal marad el az ötéves átlagtól. Ukrajnában ezzel szemben – a déli régiók kivételével – a kedvezőbb csapadékviszonyok némileg javították a terméskilátásokat. A vetésterület az előző évi adatokkal összevetve 0,4 millió hektárral 4,4 millió hektárra emelkedett. Ez a háború kitörése óta nem volt ilyen magas. Ennek köszönhetően az ukrán gabonatermés várhatóan eléri a 31,5 millió tonnát.
Nem látunk sem a globális piacok indikátoraként funkcionáló CBOT (Chicago Board of Trade), sem az európai MATIF határidős tőzsdei jegyzései esetében érdemi fordulatot. A 7–8 hónapja tartó trendszerű árcsökkenést csupán rövid kiugrások törték meg, technikai szempontból a tendencia folytatódása körvonalazódik. Szeptember első napjaiban az euró-dollár árfolyamának alakulása a szokottnál nagyobb amplitúdóval mozgatta az árakat: a MATIF-on lejjebb, a CBOT-on feljebb kerültek a jegyzések. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezen mozgások mögött főként az említett árfolyamhatás húzódik, semmint egy esetlegesen fundamentális irányultságban bekövetkezett változás.
A korai hibridek betakarítása megkezdődött Magyarországon is. Sajnos az előzetes várakozásoknak megfelelően összességében a hozamok elmaradnak a sokéves átlagtól. Az éles regionális különbségek mellett a táblákon belül is jelentős szórás tapasztalható, továbbá az aflatoxin-probléma sem tűnt el teljesen. A felvásárlási árakkal kapcsolatos várakozások egyelőre – az alacsonyabb hozamokat szemlélve – erőteljes kontrasztban állnak az európai és világpiaci trendekkel: szinte példátlan a belföldi, új termésű kukorica eladói árszintjeinek alakulása a párizsi tőzsdei jegyzéseivel összehasonlítva. Míg az elmúlt évtizedekben a magyarországi fizikai piaci árak átlagosan 20–25 euróval voltak alacsonyabbak, szeptember első hetében az eladói szintek a MATIF felett 12–15 euró körül billegtek.
Ez nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy – amennyiben a piacon ez az anomália tartósan megmarad – felhasználói oldalról az import nem csupán volumenkényszer, hanem árazási oldalról is reális alternatíva lehet.
Búza
Ugyancsak az IGC aktuális előrejelzését szemlélve, a 2025-ös búzatermelés várhatóan meghaladja a tavalyi szintet, annak ellenére, hogy július óta kisebb, lefelé mutató korrekció történt az előrejelzésekben. A várható argentin és kínai visszaesést részben ellensúlyozza az Európai Unióban és Oroszországban látható emelkedés. Összességében a 2025/26-os szezon globális felhasználása jelen állás szerint rekordszintet érhet el, elsősorban Brazíliában, az EU-ban és Thaiföldön emelkedő takarmánycélú kereslet következtében. A nemzetközi kereskedelem szintén bővülést mutat: a 2025/26-os szezonban a globális export várhatóan 4 százalékkal haladja meg a 2024/25-ös szintet.
A növekedést alapvetően az ázsiai országok erős kereslete hajtja, különösen igaz ez Kínára, Indonéziára, Pakisztánra és Törökországra. A 2026 végére várható zárókészletek mennyisége nagyjából megegyezik a szezon kezdetén rendelkezésre álló mennyiségekkel. A belföldi piac továbbra is csendesnek mondható, az elmúlt hetekben az árak a nemzetközi trendeknek megfelelően lefelé mozogtak. Ezzel párhuzamosan az eladói aktivitás is meredeken csökkent, a piaci szereplők elmondásai alapján kifejezetten alacsony exportkötés-állomány mellett gyakorlatilag alig lehet eladót találni. Ebből következően az 5,4–5,5 millió tonnányi búzatermés döntő hányada betárolásra került, tehát a jelentős árualap értékesítése még nem történt meg. A környező országok jó termései miatt a belföldi piacon vélhetően továbbra is a mindenkori export árszintek mellett lehet búzát értékesíteni.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
Agrárágazat Tudástár – „aflatoxin-probléma”
Az aflatoxin egy penészgomba (Aspergillus fajok) által termelt mérgező anyag, amely gabonákban – főként kukoricában – kedvezőtlen körülmények (meleg, aszály, rossz tárolás) mellett halmozódhat fel. Fogyasztása súlyos egészségügyi kockázatot jelent embereknek és állatoknak is, ezért szigorú határértékek vonatkoznak rá. A magyar kukoricatermesztésben időről-időre gondot okoz, főleg aszályos években.
