Az időjárás fenyegető megváltozása számos veszélyes kártevő megjelenését hozza magával a mezőgazdaságban. De sajnos mi, magunk is erősítjük ezt a folyamatot az elvigyázatlan turizmussal, a turbósított világkereskedelemmel.
20 éve itt van
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) 2006 óta jelen van Magyarországon. Maga a rovar ritkán okoz közvetlen kárt, a veszélyt az jelenti, hogy terjeszti a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmát (Candidatus Phytoplasma vitis), amely 2013 óta hivatalosan is bejelentésköteles kórokozó. Az ökológiai ültetvényekben – ahol kevés a rendelkezésre álló növényvédőszer – a kabóca és a fitoplazma együtt komoly termés- és tőkeveszteséget idézhet elő. A fajt először Zala megyében észlelték, majd néhány éven belül a Balaton-felvidéken, Villányban, Szekszárdon és az Északi-középhegység több pontján is megjelent. A néhány milliméteres rovar a leveleken és hajtásokon szívogat. A közvetlen kártétel általában enyhe (sárgulás, torzulás), ám az általa terjesztett fitoplazma súlyos tüneteket okoz: a levelek idő előtt elszáradnak, a hajtások nem fásodnak be, a fürtök beszáradnak, a tőkék pedig fokozatosan elpusztulhatnak.
Mi hoztuk be Európába, nem a klímaváltozás
Fontos tisztázni: nem a klímaváltozás hozta be a kártevőt – hangsúlyozza a Klímapolitikai Intézet senior kutatójának, dr. Kovács Erik (a szakértő részletesen nyilatkozik a MezőHír szaklap novemberi számában – KZ). Az amerikai szőlőkabóca Észak-Amerikából származik, és az ember közvetítésével – szőlővesszők, oltványok, szaporítóanyagok – jutott Európába az 1950-es években, előbb Franciaországban és Olaszországban bukkant fel, majd a nemzetközi kereskedelem révén terjedt tovább a Kárpát-medencéig. Magyarországon gyorsan megtelepedett: a meleg, száraz nyarak és a nagy kiterjedésű, monokultúrás ültetvények kedveznek neki. Petéi a vesszők kérgében telelnek, a lárvák tavasszal kelnek, és már fiatalon képesek a fitoplazma terjesztésére.
A probléma és a teendők
Ázsiai lódarázs, nyugati dióburok-fúrólégy, japán cserebogár, bagolylepke, tigristeknős – a klímaváltozás és a globalizáció együtt gyorsítja az idegenhonos, inváziós fajok megtelepedését. A melegebb, szárazabb vagy épp szélsőségesebb viszonyok új élőhelyeket nyitnak, a kereskedelem és turizmus pedig hatékony „szállítószalag”. Az ökoszisztémák megbillenése miatt őshonos fajok tűnnek el, nő a mezőgazdasági, erdészeti és infrastrukturális kár, s közegészségügyi kockázatok is erősödnek. A gondot súlyosbítja a „puha költségvetési korlát”: a szereplők bíznak a későbbi mentőcsomagokban, ezért halogatják a védekezést, így a számla a végén sokszorosára hízik – írja elemzésében a Qubit is.
A védekezés különösen a biogazdálkodásban nehéz. A hangsúly a megelőzésen és a higiéniai fegyelmen van: igazolt, vizsgált szaporítóanyag használata, rendszeres állományszemle, a tünetes tőkék gyors eltávolítása és megsemmisítése, a kabóca fejlődési ciklusához időzített – lehetőleg célzott és engedélyezett – kezelések. A szakmai konszenzus józan: teljes felszámolás nem reális, de a terjedés lassítható és üzemi szinten kordában tartható, ha a növény-egészségügyi ellenőrzés szigorú, a gazdák folyamatos tájékoztatást kapnak, és szükség esetén – hatósági döntéssel – sor kerül a fertőzött ültetvények felszámolására is.
A szőlőkabóca tehát nem a klímaváltozás „terméke”, hanem a globalizált növényanyag-áramlás mellékhatása: apró potyautas, amely nagy kockázatot ró a magyar szőlő- és borkultúrára. A válasz kulcsa a korai észlelés, a tiszta szaporítóanyag, a fegyelmezett növényegészségügy – és az, hogy gyorsan lépjünk, mielőtt a következő szezon benyújtja a számlát.
Nagyban folyik a védekezés
Bár a fertőzést terjesztő kabócák száma az utóbbi időben csökkent, továbbra is segítséget jelenthet a rovarölő szeres permetezés. A szőlőültetvények bejárása mellett október 9-től országszerte drónokkal is keresik az aranyszínű sárgasággal fertőzött tőkéket. A modern technika és mögötte a mesterséges intelligencia alkalmazása számottevő segítséget nyújthat a problémás területek gyors azonosításában. A két kiemelten fertőzött vármegyében, Somogy és Zala vármegyében a rovarölő szeres védekezés is megtörténhet a héten.
Agrárágazat Tudástár – Amerikai szőlőkabóca
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) inváziós rovarfaj, amely az aranyszínű sárgaságot (FD) okozó fitoplazma terjesztésével súlyos károkat okoz a szőlőültetvényekben. Európába nem a klímaváltozás, hanem az ember hozta be a szaporítóanyag-kereskedelem révén. A kártevő petéi a vesszők kérgében telelnek, lárvái tavasszal kelnek, és már fiatalon fertőznek. Védekezni csak megelőzéssel, higiéniai fegyelemmel és időzített rovarölő kezeléssel lehet – az ökológiai gazdálkodásban ez különösen nagy kihívás.
