A jövőképet várhatóan az Agritechnica 2025-ön már látni fogjuk
A mezőgazdasági táblákon egyre több (részben) autonóm, önjáró jármű jelenik meg, amelyeket GPS-ek, szenzorok, kamerák, mesterséges intelligencia (MI) és gépi tanulás vezérel. A modern technológia lehetővé teszi, hogy robotok és a traktorok közvetlen emberi irányítás nélkül végezzenek feladatokat. Emellett a részben autonóm rendszerek tehermentesítik a kezelőt és javítják az eredményeket. Ez Hannoverben is megmutatkozik.
Jön a Kánaán? A rutinfeladatokat átveszik tőlünk?
Sokan az autonóm, önjáró járművekben és gépekben látják a mezőgazdaság központi problémáinak egyik megoldását. Az autonóm technológia nagy ígérete, hogy leveszi a terhet a gazdák válláról, és csökkenti a (szezonális) munkaerőigényt. Az autonóm gépek átveszik a rutinfeladatokat – például a vetést vagy a gyomirtást – akár napi 24 órában, így szabad kapacitást teremtenek, amelyet a gazdák másra fordíthatnak.
A GPS, a szenzorika, az MI és a gépi tanulás révén a műtrágya és a növényvédő szerek kijuttatása célzottan, pontossággal történik, ami növeli a hozamokat és csökkenti az inputfelhasználást. További előny a kezelő fizikai tehermentesítése, a munkacsúcsok mérséklése és a jobb munkaminőség. A szántóföldi robotok mellett szól az is, hogy tömegük kisebb, mint a függesztett eszközökkel üzemelő traktoroké, ez pedig mérsékli a talajtömörödés kockázatát.
A kertészt hamarabb le fogja cserélni a robot, mint a traktorost?
Az autonóm vető- és kultivátorrendszerek már piackészek, több sorozatgyártású gép dolgozik németországi táblákon is. Jelenlegi fő felhasználási területük a különleges (kertészeti) kultúrák, ezen belül különösen a zöldségtermesztés. A mai szántóföldi robotok modern szenzor- és kameratechnikával nemcsak a sorok között, hanem a soron belül is – a kultúrnövénytől néhány milliméterre – képesek kapálni, vagyis a terület teljes felületét megmunkálni.
A gyomirtó kapálásnál a robotok munkasebessége csupán néhány km/óra, viszont napi 24 órában üzemelhetnek. A gyakorlat akár 80%-os időmegtakarításról számol be a kézi kapáláshoz képest. Az autonóm technológia ezért jelenleg főként ott éri meg, ahol sok a kézi munkafolyamat – például a különleges kultúrákban és az ökológiai gazdálkodásban. Különösen jól térül meg a magas fedezeti hozzájárulású (jövedelmező) kultúrákban.
A nagyüzemi szántóföldi növénytermesztésben már most is nagyon magas szintű a gépesítés. Az autonóm traktorok esetében azonban még inkább tisztázatlanok a felelősségi és alapvető biztonságtechnikai kérdések. Sok helyen hiányzik a széles körű, megbízható szélessávú lefedettség is, amely a gépekkel való megfelelő internetkapcsolathoz szükséges.
Egyelőre nem látszik a „roham” a robottraktorokért
A teljesen önállóan dolgozó autonóm technológiák mellett léteznek részben autonóm megoldások is, amelyeknél a gépek bizonyos feladatokat vagy részfolyamatokat önállóan vesznek át, de továbbra is szükség van közvetlen emberi kontrollra vagy beavatkozásra. Az asszisztens rendszerek és automatizálások megkönnyítik a kezelők számára a gépek beállítását és felügyeletét, ezáltal még nagyobb területteljesítményt és jobb munkaminőséget tesznek lehetővé.
Egyelőre nem látszik „roham” az autonóm technológiák iránt, potenciáljuk azonban tagadhatatlan. Különösen a technológiára fogékony fiatal gazdálkodók érdeklődnek az újdonságok iránt. Szinte minden tartományban vannak agrárrobotok beszerzését támogató programok, amelyek segítik a nem éppen olcsó gépek megvásárlását.
Prof. Till Meinel jóslata: ez nem újabb buzzword, hanem gyártásra érett technika
A „Touch Smart Efficiency” lesz az idei Agritechnica vezérfonala – hallhattuk a Systems & Components 2025 nemzetközi sajtótájékoztatóján szeptember 9-én, ahol Prof. Till Meinel egyetemi professzor, a DLG alelnöke a trendeket elemezve előadásában megállapította: „Az autonómia mögött öt, a nagyüzemi gazdálkodásban közvetlenül pénzre váltható irány áll, ezek az autonóm gépvezérlés, a fejlett szenzorcsomagok, az új generációs kezelőfelületek, az elektrifikált-moduláris hajtáslánc és az „okosabb” hidraulika.”
Mit jelent ez egy nagytermelőnek a szezon sűrűjében?
• Kevesebb hibát és állásidőt: az integrált szenzorok valós idejű állapotfigyelést és előrejelző karbantartást adnak, ami a betakarítási csúcsban aranyat ér.
• Pontosságot szélsőséges körülmények között is: a 3D LiDAR, a sztereó kamera, az ultrahang és a fázisvezérelt radar együttese nemcsak az akadályfelismerést, hanem a munkaminőség állandóságát is támogatja porban, ködben és éjszaka is.
• Biztonságosabb, gyorsabban betanítható kezelést: a következő generációs HMI-k a komfort és a biztonság mellett a kevésbé gyakorlott gépkezelők számára is intuitívak.
• A moduláris, skálázható hajtáslánc-megoldások a traktorban egy rendszerbe fogják a vonóerőt, a TLT-t és a hidraulikát, így az OEM-eknek és a flottakezelőknek rugalmasabb konfigurációt és beépítést adnak – vagyis gyorsabb átfutást és jobb helykihasználást a gépben.
• A hidraulikai fejlesztések fókusza a veszteségek csökkentése és a kezelői biztonság, miközben a géptervezők számára helyet szabadít fel a kompaktabb egységekkel. Ez közvetlenül hat az üzemanyag-felhasználásra, valamint a karbantartásra.
• Kertészetekben a kobotos (kollaboratív robot) megoldások az ismétlődő, kézimunka-igényes feladatokat – például gyümölcsszedés, válogatás, indoor farming – veszik le az emberek válláról; ez a munkaerőhiányt enyhíti és javítja az egyenletes minőséget.
Kibújik pár szög a zsákból – vajon hány robot vár minket Hannoverben?
Az autonóm vezetés és a robotika a mezőgazdaságban az Agritechnica 2025 kiemelt témái közé tartoznak.
• Az Agritechnicán a DLG idén első ízben mutatja be a „Digital Farm Center presented by FarmRobotix” központot a 21-es csarnokban. Ennek fókuszában a digitális gazdálkodás, az automatizálás, a robotika és a mesterséges intelligencia innovatív technológiái állnak.
• A 21-es csarnok központjában kap helyet a DLG-Spotlight „Digital Farming” is, ahol a látogatók gyakorlatias, interaktív termékbemutatókat, előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket élhetnek át, és műszaki kérdéseikre közvetlenül a helyszíni szakértőktől kaphatnak választ.
• A 21-es csarnok további csúcspontja a DLG-Expert Stage „Digital Farming” lesz, ahol a digitalizáció, az automatizálás, az MI és a robotika témáiról hangzanak el izgalmas előadások és viták. A „Touch Smart Efficiency” vezértémája alatt a platform számos lehetőséget kínál majd a gazdáknak, gyártóknak, start-upoknak, kutatóknak és befektetőknek a networkingre és a tudásmegosztásra.
De mire figyeljünk akkor Hannoverben?
• Milyen szenzorfúziós csomagokat kínál egy-egy gyártó (LiDAR + kamera + radar + ultrahang), mennyire „plug-and-play” az integráció a meglévő gépeidhez?
• Van-e biztonsági funkciókba ágyazott érintéses megerősítés és gyors betanítási mód (NextGen HMI)?
• Milyen csomagolási opciókat ad a TLT-, vonóerő- és hidraulika-egységek kombinációjára, van-e moduláris e-hajtáslánca?
• Mit tud a valós idejű felügyelemből és az energiaveszteség-csökkentésből? A szántóföldi robotok és az autonóm traktorok tehát nemcsak a munkaerőhiányt enyhítik, hanem tehermentesítik a kezelőket, mérséklik a munkacsúcsokat és javíthatják a munkaminőséget. Kultúrától és területnagyságtól függően egyes rendszerek viszonylag rövid idő alatt meg is térülhetnek. A jogbiztonság előrehaladása, valamint az országos internet- és mobillefedettség bővülése kulcsfontosságú lesz az áttöréshez.
Sándor Ildikó
Agrárágazat Tudástár – Autonóm traktorok és agrárrobotika jövője
Az autonóm traktorok és szántóföldi robotok a GPS-, szenzor- és MI-technológiák fejlődésével egyre több rutinfeladatot képesek átvenni az emberi kezelőktől. A cél a munkaerőhiány enyhítése, a precíziós inputfelhasználás és a jobb munkaminőség. Az Agritechnica 2025 kiemelt témája lesz a „Touch Smart Efficiency”, vagyis az okos, hatékony autonóm gépvezérlés és digitalizáció.
