300 ezer hektár nem tévedhet, nő az ökológiai gazdálkodás

Az Európai Unió támogatási ösztönzőinek és az új, 2025-ben indult ötéves hazai támogatási programnak köszönhetően a magyar öko ágazat dinamikusan fejlődik. A tanúsítással érintett területek mérete már stabilan meghaladja a 300 ezer hektárt – mondta nemrég a Vetőmag Szövetség Öko Vetőmag Munkacsoportjának elnöke.

EU-támogatásokkal is EU-átlag alatt vagyunk

Ugyanakkor az Európai Unióban a felzárkózó tagállamok között vagyunk a 6,3%-os öko területarányunkkal az EU 10,5%-os átlagával szemben. A gyümölcsültetvények tekintetében viszont az EU-átlag fölött áll Magyarország, tette hozzá dr. Mikó Péter. Ez a lélektani határ azért különösen fontos, mert azt jelzi: az öko már nem szűk „réspiac” a hazai mezőgazdaságban, hanem mérhető súlyú termelési rendszer. A Vetőmag Szövetség (VSZT) Öko Vetőmag Munkacsoportja szerint az uniós ösztönzők és az idehaza 2025-ben elindult, öt évre szóló támogatási program együtt olyan lendületet adhat, amelynek a következő nagy vízválasztója már nem a területnövekedés, hanem a minőség és az ellátási lánc stabilitása: az öko vetőmagpiac bővülése, a feldolgozóipar felzárkózása és a kiszámítható felvevőpiac.

A rét dominál

A számok önmagukban is beszédesek: a hazai öko területeken belül a rét és legelő dominál (55%), ezt követik a szántók (36%), majd a dinamikusan bővülő gyümölcsültetvények (7%). Vagyis miközben a közbeszéd hajlamos az ökológiát „kertészeti ügyként” kezelni, Magyarországon valójában az öko gerincét továbbra is a nagy területű gyep- és szántóhasználat adja. A birtokszerkezet ugyanakkor kettős képet mutat: a hazai átlagos ökogazdaság kicsi, 12 hektár körüli, mégis az öko területek több mint felét 300 hektár feletti üzemek kezelik. Ez azért kulcskérdés, mert az öko növekedésének „tömege” így néhány nagy szereplő döntésein, technológiai fegyelmén és piaci beágyazottságán is múlik.

Konyhakerti slágerek

A termesztésszerkezetben az öko szántóföldi növények között a lucerna és más zöldtakarmányok, a kalászosok (búza, rozs, árpa), a kukorica és a napraforgó, valamint a borsó számítanak meghatározónak. Zöldségben a gyökérzöldségek (hagyma, répa, burgonya) és a „konyhakerti slágerek” (paradicsom, paprika, tökfélék, saláták) a legkelendőbbek, gyümölcsben pedig az öko gazdák jellemzően olyan fajokat preferálnak, amelyek a mindennapi kórokozó-nyomást jobban tűrik. A VSZT értelmezésében ez nem ízlés kérdése, hanem kockázatkezelés: az öko technológia a kémiai inputok mellőzése miatt eleve szűkebb „hibatűréssel” fut, ezért a faj- és fajtaszintű ellenállóság sok esetben maga a biztosítás.

Számos kihívás a szektor előtt

A bővülés mögött egyszerre húzódik meg környezeti, fogyasztói és gazdasági logika. A tanúsított öko termék a vásárlónak alapvetően szermaradvány-mentességi és élelmiszer-minőségi ígéret; a termelőnek hosszabb távú talajkímélési és termőképesség-megőrzési pálya; a környezetnek pedig biodiverzitás- és vízminőség-védelem, valamint alacsonyabb mezőgazdasági terhelés. A rendszer mégsem „ingyenebéd”: az öko munkaerőigénye jellemzően nagyobb, a hozam sok kultúrában alacsonyabb és hullámzóbb, miközben a felvásárlói oldal itthon több ágazatban még nem elég fejlett ahhoz, hogy biztosan és stabil prémiumot fizessen. Ezért a magyar öko fejlődésének egyik fékje épp az, ami a siker feltétele is lenne: a feldolgozóipar és a piacszervezés.

Ezért fontos az ökovetőmag

Innen nézve érthető, miért került előtérbe az öko vetőmag ügye. A VSZT szerint az öko vetőmag-előállítás területe ma még kicsi, és a gazdálkodók sok kultúrában továbbra is konvencionális, csávázatlan vetőmagot használnak, miközben az Öko Cselekvési Terv céljai logikusan azt vetítik előre: ha nő az ökoterület és szigorodnak a szabályok, akkor a vetőmagkeresletnek is lépést kell tartania. Uniós szinten is ebbe az irányba mutat a politika: az EU 2030-ra a mezőgazdasági területek 25%-át szeretné ökológiai művelésben látni, amihez nem elég a területnövelés, a teljes ágazati ökoszisztémát kell felépíteni. Ezt a feszültséget egy 2024-es európai számvevőszéki értelmezés is kiemelte: az ambíció nagy, a jelenlegi arány ugyanakkor (EU-átlagban) 2022-ben 10,5% körül volt, ráadásul óriásiak a tagállami különbségek.

A hazai szakmai háttér közben erősödik: az ökológiai kutatás és nemesítés az utóbbi évtizedben látványosan fejlődött, és egyre inkább a „valódi üzemi kérdésekre” keres választ: milyen fajták bírják jobban a szélsőségeket, hogyan lehet a technológiát stabilizálni, és miként csökkenthető az öko vetőmag és a konvencionális vetőmag közötti felár. A VSZT Öko Vetőmag Munkacsoportja ebben a logikában indította el az öko posztregisztrációs fajtateszteket is, amelyeket a szakmai közegből érkező információk szerint az ÖMKi koordinál, és amelyek célja, hogy a gazdák ne „vakon”, hanem mérési eredményekre támaszkodva válasszanak fajtát. (A részletek és éves eredmények az ÖMKi felületein követhetők.)

Kohout Zoltán (forrás: VSZT)

Agrárágazat Tudástár: Ökológiai gazdálkodás – Magyarországon már 300 ezer hektár feletti terület működik ökológiai tanúsítással, főként rét-legelő és szántó művelésben. Bár a hazai ökoarány (6,3%) elmarad az EU-átlagtól, a 2025-ben indult ötéves támogatási program új lendületet adhat. A fejlődés kulcsa a minőség, az öko vetőmagpiac bővülése, a feldolgozóipar megerősödése és a stabil felvevőpiac kiépülése – ezek döntik el, mennyire lesz tartós a növekedés.