A tojás körüli vita mára messze túlmutat az állattartási technológiák kérdésén. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ újévi sajtóreggelijén elhangzott: a tojástermelés ma egyszerre piaci, társadalmi és gazdasági feszültségek metszéspontjában áll. A gazdálkodónak nemcsak termelnie kell, hanem lavíroznia a fogyasztói elvárások és a gazdasági realitások között.
Mit vár el a piac?
A sajtóreggelin világosan megfogalmazódott: a piac egyszerre akar mindent.
– állatbarát tartást,
– alacsony fogyasztói árat,
– folyamatos ellátást,
– élelmiszer-biztonságot,
– és stabil minőséget.
A probléma az, hogy ezek az elvárások nem mindig férnek meg egymás mellett. A szabadtartás iránti igény elsősorban kommunikációs és érzelmi alapon erős, miközben a vásárlói döntések többségét továbbra is az ár és az elérhetőség határozza meg.
Mit bír el a gazda?
Gazdálkodói oldalról a kép jóval árnyaltabb. Szabadtartás esetén nő a területigény, az élőmunka-ráfordítás, a takarmányveszteség, és jelentősen emelkedik a járványkockázat. Egy madárinfluenza-kitörés nemcsak állományvesztést jelent, hanem hónapokra elviheti a termelést, miközben a fix költségek tovább futnak.
A sajtóreggelin elhangzott: ezek a kockázatok nem épülnek be automatikusan a felvásárlási árba. Ha a fogyasztó nem hajlandó megfizetni a szabadtartás felárát, akkor a veszteség a gazdán csapódik le.
A ketreces tartás gazdasági kompromisszum
A korszerű, berendezett ketreces tartás a szakma szerint nem ideológiai kérdés, hanem gazdasági kompromisszum.
– alacsonyabb önköltség,
– jobb járványvédelmi kontroll,
– egyenletesebb hozam,
– kiszámíthatóbb szállítás.
Ez az a rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a tojás tömegélelmiszer maradjon, ne pedig prémiumtermék, amelyet csak szűk réteg engedhet meg magának.
Hol kapcsolódik be az állatvédői szemlélet?
Az állatvédői megközelítés a sajtóreggelin is szóba került. A gazdák szerint fontos különválasztani az érzelmi üzeneteket és a gyakorlati következményeket. A szabadtartás eszméje sok esetben városi, fogyasztói nézőpontból születik, miközben kevés szó esik a járványokról, az elhullásról és a gazdaságok ellehetetlenüléséről.
A szakma nem vitatja az állatjólét fontosságát, de hangsúlyozza: az állatvédelem nem lehet az ellátásbiztonság rovására. Egy felszámolt állomány nemcsak gazdasági veszteség, hanem állatvédelmi kudarc is.
Hol dől el a fogyasztói ár?
A tojás ára nem a boltban születik meg. A sajtóreggelin elhangzott: a szabadtartás költségei felfelé tolják az egész piac árszintjét, miközben a ketreces rendszer stabilizáló szerepet tölt be. Ha ez a stabilitás megszűnik, az áremelkedés tartóssá válik.
Két világ között a termelő
A mezőgazdasági gazdálkodó ma két világ között áll:
– a társadalmi elvárások világa,
– és a gazdasági túlélés realitása között.
A kérdés nem az, hogy melyik hangzik jobban, hanem az, hogy melyik tartható fenn hosszú távon.
A tojástermelés jövője nem dönthető el plakátokon és szlogenekkel. A piac elvárásai és a gazda teherbíró képessége között egyensúlyt kell találni, különben a veszteség nemcsak a termelőt, hanem a fogyasztót is eléri.
Agrárágazat Tudástár: Tojótyúkok tartási rendszerei és tojásbiztonság – A szabadtartásos, alternatív és ketreces tartás eltérő járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatokkal jár: a szabadtartásban nagyobb a vadmadarakkal és kórokozókkal való érintkezés esélye, míg a zárt, korszerű ketreces rendszerekben kontrolláltabb a környezet, tisztább a tojás és stabilabb az ellátás, ami az árak és a biztonság szempontjából is meghatározó.
