A három legnagyobb búzaexportőr mezőgazdasági ország mindegyikénél – kisebb-nagyobb mértékben – csökken a búza vetésterülete idén. Miért?
Ukrajnában jobb üzlet a kukorica
A 2026-os szezonban látványosan zsugorodik a búza vetésterület a három legnagyobb keleti termelőnél, Ukrajnában, Oroszországban és Kazahsztánban. Bár az okok országonként eltérőek, a tendencia közös: a gazdák egy része más, jövedelmezőbb vagy biztonságosabb növények felé fordul.
Ukrajnában az APK-Inform előrejelzése szerint a búza-vetésterület 5 százalékkal csökkenhet, és 5 millió hektár alá csökken. A teljes gabona-vetésterület is mérséklődik, miközben a kukorica iránti erős piaci kereslet miatt annak területe 3 százalékkal, 4,7 millió hektárra nőhet. Az elemzők szerint a visszaesés hátterében a kedvezőtlen őszi vetési körülmények, valamint a tél végi időjárási károk állnak, amelyek az őszi búza és árpa állományát is érinthetik.
Az oroszoknak nem hoz a búza
Oroszországban szintén folytatódik a búza vetésterület több éve tartó csökkenése. A SovEcon becslése alapján a teljes búzaterület 26,9 millió hektárról 26,3 millió hektárra zsugorodhat 2026-ban. A tavaszi búza vetésterülete 11,1 millió hektárról 10,7 millióra eshet vissza, miközben az őszi búza területe inkább stabil marad. A jövedelmezőség romlása, az exportterhek és a költségek emelkedése arra ösztönzi a termelőket, hogy alternatív kultúrák felé mozduljanak el.
Kahasztán inkább az olajosokra fogad
Kazahsztánban a csökkenés mérsékeltebb, de szintén egyértelmű. A tervek szerint a búza vetésterület 12,2 millió hektárról 12,1 millió hektárra mérséklődik, miközben a teljes gabonaterület 16 millió hektár alá csökken. A háttérben tudatos szerkezetváltás áll: növelik az olajosmagvak, az árpa és a takarmánynövények arányát, amelyek magasabb jövedelmezőséget és stabilabb piaci kilátásokat ígérnek.
Globálisan és itthon
A három ország együtt a globális búzakínálat meghatározó részét adja, így a búza vetésterület csökkenése nem csupán regionális ügy. Ha a termés is visszaesik, az az exportpiacokon és az árakban is éreztetheti hatását, különösen egy olyan időszakban, amikor az időjárási kockázatok és a geopolitikai bizonytalanság tovább növelik a mezőgazdaság sérülékenységét.
Magyarországon tavaly ismét 1 millió hektár fölé várták a búza vetésterületét, majd valamivel alatta maradt ennek a mértéknek. A növekedés mégis – például Ukrajnával szemben – elsősorban az időjárás-változást leginkább megszenvedő kukorica területcsökkenésének köszönhető.
Agrárágazat Tudástár: Vetésszerkezet-váltás – A gazdaságok által alkalmazott növényösszetétel tudatos módosítása, amelyet jellemzően jövedelmezőségi, piaci keresleti, költség- és kockázati szempontok befolyásolnak. A termelők ilyenkor az alacsonyabb profitot hozó vagy nagyobb bizonytalanságú kultúrák (pl. búza) helyett magasabb megtérülést vagy stabilabb piacot ígérő növényeket (pl. kukorica, olajosok) választanak.
