Bár ígéretes kilátásokkal, részben fejlett technológiával, kiváló szakmai-nemesítési múlttal rendelkezik, mégis zsugorodik a hazai burgonyatermesztés. Most kamarai és szakági munkacsoport indul a problémafeltárásra és megoldásukra a mezőgazdaságban
Egyre több a kockázat, a bizonytalanság…
A hazai burgonyaszegmens az elmúlt években egyszerre került termelési és piaci szorításba. A klímaoldalon egyre gyakoribb a nyári hőstressz és a vízhiány, kiszámíthatatlanabbá vált a csapadék, és olyan kártevők nyomása is nő, mint a burgonyamoly. Mindeközben a gazdasági realitás sem kedvez: a jövedelmezőség romlása miatt zsugorodott a termőterület, a vetőburgonya-termelés még látványosabban esett vissza, a feldolgozóipari háttér pedig lényegében eltűnt. A következmény kézzelfogható: a 2000-es évek elején még nagyjából 800 ezer tonna körül mozgó termés 2024-re ennek hozzávetőleg a negyedére csökkent, a hazai burgonya aránya a fogyasztásban pedig 90%-ról 40–50% környékére esett. Sok szakértő már a szegmens jövőjét félti. Nem csoda: aki ma itthon stabilan akar burgonyát termelni, annak többnyire öntözésben kell gondolkodnia. Ez egyrészt költséget és kockázatot növel, másrészt egyes térségekben (például a hajdúsági barnarothadás kapcsán) az öntözés és a vetőgumó-termesztés bizonytalanságai is erősödtek.
…pedig vannak tartalékok a kibontakozáshoz
A kép ugyanakkor nem csak borús. A korszerű technológiával dolgozó termelők képesek elérni a nyugat-európai hozam- és minőségi szinteket, és piaci értelemben is van tér: Európa burgonyából sokszor importra szorul, vagyis a jó minőségű, tervezhetően szállítható áru iránt létezik kereslet. A kérdés inkább az, hogyan lehet ezt a lehetőséget egy széttagolt, hullámzó kínálatú ágazatban valódi, kiszámítható pályává alakítani. Ehhez pedig nem elég az egyéni technológiai előrelépés: szükség van közös érdekképviseletre, egységesebb piaci játékszabályokra, átláthatóbb termékpálya-szervezésre, és arra, hogy a termelők, kereskedők és a kapcsolódó szereplők ugyanazokat a minimumokat tartsák szem előtt (minőség, tárolhatóság, származás, szerződéses fegyelem, korrekt árképzés).
Munkacsoport alakul
Ezt a felismerést tükrözi, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2025-ben megalakította az Országos Burgonya Munkacsoportot azzal a céllal, hogy a szakmai együttműködés feltárja a közös problémákat és a megoldások irányát. A munkacsoportban felmerült igény szerint a piac működésének jogszabályi keretek közötti szervezését érdemes lenne szakmaközi formában is megerősíteni. Az egyeztetések alapján ennek a keretnek a zöldség-gyümölcs termékpályán már szakmaközi szervezetként működő FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács lehetne a gazdája.
A lényeg most a szervezettség: burgonyára vonatkozóan a FruitVeB csak akkor kérhet elismerést, ha a termékpálya legalább 60%-át lefedi. Ezért indult el a szándéknyilatkozatok gyűjtése: azt mérik fel, reálisan elérhető-e ez a lefedettség, és ha a beérkező aláírások száma ezt előrevetíti, akkor indulhat az elismerési folyamat első, gyakorlati lépcsője, a tagsági jogviszonyt keletkeztető belépés. A felhívás szerint, aki csatlakozna, annak a kitöltött és aláírt nyilatkozatot 2026. február 25-ig kell visszaküldenie az [email protected] címre.
Agrárágazat Tudástár: Szakmaközi szervezet – Olyan, az ágazat szereplőit (termelők, kereskedők, feldolgozók) összefogó, államilag elismert érdekképviseleti forma, amely a termékpálya működését segíti: közös minimumokat, ajánlásokat és piaci szabályokat alakít ki (minőség, jelölés, szerződéses fegyelem), és egységesebb fellépést tesz lehetővé válsághelyzetben is. Egy termékre akkor kérhető elismerés, ha a szervezet a termékpálya jelentős részét – jellemzően legalább 60%-át – lefedi.
