Van, amikor a szakmai programok között nem egy új kórokozó, nem egy friss hatóanyag-engedélyezési kérdés, és nem is egy technológiai trend állítja meg a résztvevőket, hanem egy név. A XXXV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum keretében felavatták dr. Kádár Aurél emléktábláját. A márványlap a „híres nagyok” közé került. Oda, ahová a szakma szerint valóban tartozik.
Egy életmű, amely rendszert csinált a gyakorlatból
Dr. Kádár Aurél nevéhez kötődik a hazai vegyszeres gyomirtás szakmai szervezése és hosszú évtizedeken át tartó irányítása – egy olyan korszakban, amikor a gyomszabályozás már nem „melléktevékenység” volt, hanem termésbiztonsági kérdés.
A személyes visszaemlékezésekből egyértelműen kirajzolódott: egyik legnagyobb ereje a gyakorlat és a tudomány közötti híd megteremtése volt. A növényvédelmi hatósági hálózat herbológusait, a kutatókat és a fejlesztő szakembereket olyan együttműködési rendszerbe szervezte, amelyből országos jelentőségű tudásbázis épült fel. A tapasztalatok nem maradtak a „fiókban”: képzésekben, szakmai ajánlásokban és a korabeli agrárközbeszédben is megjelentek. A visszaemlékezők szerint még a nyolcvanas években is érkeztek külföldi szakemberek, hogy megismerjék a hazai gyomszabályozási rendszer felépítését.
Kutatás, oktatás, szakmai közösség 1968-ban jött létre a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium önálló Növényvédelmi Főosztálya, ahol a vegyszeres gyomirtás kiemelt szakterület lett. Dr. Kádár Aurél itt kapta feladatul a vegyszeres gyomirtás elvi, szakmai irányítását és felügyeletét, ahol – munkatársaival – megteremtették a magyarországi vegyszeres gyomirtás tudásbázisát. A szerkesztésében megjelent „Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás” c. könyv – a növényvédősök („gazemberek”), növénytermesztők vegyszeres „gyomirtási bibliája” – 2024-ben már hetedik kiadását élte. A felsőfokú növényvédelmi oktatásban való munkássága elismeréseként a Keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem 1993-ban címzetes docenssé nevezte ki. Nyugdíjazásáig vezette a Magyar Agrártudományi Egyesület Növényvédelmi szakosztályában a gyomirtási munkacsoportot. Személyesen vett részt a szántóföldi gyomnövények IV. és V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezésében, és az eredmények feldolgozásában. 1984-ben szaktársaival megalapította a Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaságot, melynek első elnöke lett, és maradt is 33 éven keresztül. 1992-ben hozta létre a Társaság a Dr. Ujvárosi Miklós Emlékérmet, melyet 1997-ben neki ítéltek. 2016-ban ő lett „Az Év Agrárembere”, néhány nappal halála előtt pedig még átvehette Vasdiplomáját a keszthelyi Alma Mater-ben.
Az emléktábla-avatáson többen felidézték, hogy szakmai találkozókat, műhelyeket, baráti-szakmai alkalmakat kezdeményezett és tartott össze dr. Kádár Aurél. Ő nem „sztár” akart lenni, hanem olyan ember, akihez oda lehet menni, kérdezni. A megszólalók szerint fiatalokkal is szívesen beszélgetett, bátorította őket, és kifejezetten élvezte, ha a szakmai kíváncsiság működésbe lép.
Az ünnepi pillanatok személyes történetekkel zárultak, többen elmondták: dr. Kádár Aurél a halála előtti napokban is telefonált, szakmai kérdésekre reagált, véleményt mondott, mintha természetes lenne, hogy a közös gondolkodás nem áll meg attól, hogy „már minden megvan írva”. Az utolsó pillanatig adott tanácsot az adatfeldolgozás módszertanához is, segítve eldönteni egy szakmai dilemmát, tervezte a fiatalok további terelését a jó szakmai irányba.
Sándor Ildikó
Agrárágazat Tudástár: Országos szántóföldi gyomfelvételezés – Az országos szántóföldi gyomfelvételezés Magyarországon végzett, egységes módszertanú terepi adatgyűjtés, amely feltérképezi a főbb gyomnövényfajok elterjedését és a gyomosodás mértékét. Az országos szántóföldi gyomfelvételezés eredményei alapot adnak a hatékony gyomszabályozási technológiákhoz, a szaktanácsadáshoz és a kutatási fejlesztésekhez. Az országos szántóföldi gyomfelvételezés azért fontos, mert a gyomflóra idővel változik, így a védekezési stratégiákat rendszeresen frissíteni kell.
